Osztott napi munkaidő – remek lehetőség egyes munkakörökben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az osztott napi munkaidő nem túl gyakori, bizonyos munkakörökben viszont nagyon hasznos lehetőség. Lényege, hogy a munkáltató a napi munkaidőt két részletben határozza meg, osztja be az adott napra a munkavállaló számára. A munkaidő beosztása fő szabály szerint a munkáltató jogosultsága, osztott napi munkaidő alkalmazásáról azonban a munkáltató nem dönthet egyoldalúan, tekintettel annak a munkavállalóra nézve jelentős hátrányaira.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 100. szakasza alapján a munkáltató – a felek megállapodása alapján – a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja, ezt nevezzük osztott napi munkaidőnek. A beosztás szerinti napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani.

Az osztott napi munkaidő remek lehetőség lehet bizonyos munkakörökben, például buszsofőrök esetén, amikor is a munkaidő kettéosztásával a munkáltató könnyebben tud a menetrendhez igazodni, csökkentve így az állásidőt. A munkaidő ilyenkor is kizárólag két részre osztható fel, nincs lehetőség arra, hogy tovább aprózzuk azt. Arra viszont jogosult a munkáltató, hogy az osztott napi munkaidőre vonatkozó megállapodás ellenére egy részletben, az általános szabályok szerint ossza be a munkaidőt.

Osztott napi munkaidő alkalmazására fő szabály szerint a felek megállapodása alapján van lehetőség. A megállapodás megkötésére sor kerülhet már a munkaszerződésben is, de külön dokumentumban is lehetőség van rá. Az osztott napi munkaidő a munkavállaló számára a legtöbb esetben hátrányos, hiszen egy adott munkanapban két alkalommal is munkába kell mennie, a két alkalom között munkavégzésre képes állapotát fenn kell tartania, nem tud messzebbre elutazni, hiszen vissza kell érnie a munkaidő másik felére. Így a megállapodás megkötéséhez a munkáltatónak célszerű valahogyan, leginkább anyagilag kompenzálni ezeket a hátrányokat. Az azonban, hogy az osztott napi munkaidő alkalmazásához a munkavállaló egyetértése is szükséges, nem jelenti azt, hogy a megállapodás létrejötte után a munkavállalónak ráhatása lenne a konkrét beosztásra, arra már a munkáltató egyoldalúan jogosult.

A megállapodásra a munka törvénykönyve nem írja elő az írásbeliséget, ám érdemes azt mégis írásba foglalni annak érdekében, hogy a munkáltató bizonyítani tudja a beosztás jogszerűségét. Fontos kérdés, hogy miként van lehetőség a megállapodás megszüntetésére, ezt érdemes szintén előre rendezni. Amennyiben munkaszerződésben rögzítették a megállapodást, annak megszüntetésére a munkaszerződés módosításával kerülhet sor, amelyhez a két fél kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges [Mt. 58. §, 14. §]. Ennek hiányában, ha a felek nem rendelkeznek róla előre, az egyoldalú megszüntetésre a munkaviszony megszüntetésével van csak lehetőség. Ha külön megállapodás tette lehetővé az osztott napi munkaidő alkalmazását, érdemes rendezni, van-e lehetőség a megállapodás felmondására, és milyen feltételek mellett.

A másik eset, amikor osztott napi munkaidő alkalmazható, ha a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik, és a kollektív szerződésben előírták az osztott munkaidő alkalmazását [Mt. 135. § (6) bekezdés]. A kollektív szerződés azonban csak a polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi utasok és járművek földi kiszolgálását végző, valamint a légi navigációs szolgáltatások biztosításában közreműködő vagy azt közvetlenül támogató; a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó; a közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző és a zavartalan közlekedést biztosító; a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben; a kikötőben foglalkoztatott munkavállaló tekintetében rendelkezhet az osztott napi munkaidő lehetőségének igénybe vételéről [Mt. 135. § (4) bekezdés]. A buszsofőr tekintetében tehát a helyi járatot vezető munkavállaló esetében kollektív szerződés is előírhatja az osztott napi munkaidőt, míg az ötven kilométernél távolabbra vezető buszsofőr esetében szükséges a felek közötti megállapodás. A felek közti megállapodásra természetesen akkor is sor kerülhet, ha kollektív szerződés nincsen, vagy nem írja elő az osztott napi munkaidőt.

A beosztás során a munkáltatónak ügyelnie kell arra, hogy a napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt biztosítson. Ez elegendő arra, hogy a munkavállaló adott esetben hazamenjen étkezni, elintézze a napi bevásárlást vagy beüljön a fodrászhoz, tehát, hogy pihenőidejét hasznosan, a munkától függetlenül tudja eltölteni. Míg rövidebb nem, hosszabb lehet a pihenőidő, arra azonban figyelni kell, hogy a napi munkaidők között (tehát nem az egy munkanapon belüli, hanem a két egymást követő munkanapon beosztott munkaidők között) legalább nyolc óra pihenőidőt kell biztosítani (Mt. 104. § (2) bekezdés a) pont]. Ez alapján tehát jogszerű az a beosztás, amely szerint hétfőn a munkavállaló reggel nyolctól délig, majd este hattól tízig dolgozik, és másnap reggel már hatkor újra munkába kell állnia. A két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartamának azonban el kell érnie legalább a huszonkét órát [Mt. 104. § (4) bekezdés]. Ha tehát a hétfői és keddi munkanap között csak nyolc óra pihenőidő lett biztosítva, a keddi és szerdai munkanap között már tizennégy óra pihenőidőt kell beosztani.

Kapcsolódó cikkek:


A jogi folyamatok automatizálása
2021. június 17.

A jogi folyamatok automatizálása

Cikkünkben megvizsgáljuk, hogy a folyamatok strukturálása miért olyan fontos lépés a jogi szoftverek bevezetése előtt.

Kötelező-e az elővásárlásra jogosultak megkeresése?
2021. június 17.

Kötelező-e az elővásárlásra jogosultak megkeresése?

Mindannyiunk számára jól ismert, hogy ha osztatlan közös tulajdonban álló ingatlant készülünk eladni, a vételi ajánlatot közölni kell az elővásárlási jogra jogosultakkal. De vajon ez minden esetben kötelező-e még akkor is, ha az elővásárlásra jogosultak száma aránytalanul magas? A Kúria 2021.147. számú bírósági határozata megadja számunkra a választ jelen kérdésben.

Új fizetésképtelenségi eljárások kerültek fel a palettára
2021. június 16.

Egyelőre bizonytalan, hogy a vírushelyzet által életre hívott reorganizációs eljárás milyen fogadtatásra lel a gazdasági szereplők körében, ahogyan az is, hogy meddig élhetnek a vállalkozások a reorganizáció eszközével.