Osztott napi munkaidő – remek lehetőség egyes munkakörökben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az osztott napi munkaidő nem túl gyakori, bizonyos munkakörökben viszont nagyon hasznos lehetőség. Lényege, hogy a munkáltató a napi munkaidőt két részletben határozza meg, osztja be az adott napra a munkavállaló számára. A munkaidő beosztása fő szabály szerint a munkáltató jogosultsága, osztott napi munkaidő alkalmazásáról azonban a munkáltató nem dönthet egyoldalúan, tekintettel annak a munkavállalóra nézve jelentős hátrányaira.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 100. szakasza alapján a munkáltató – a felek megállapodása alapján – a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja, ezt nevezzük osztott napi munkaidőnek. A beosztás szerinti napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani.

Az osztott napi munkaidő remek lehetőség lehet bizonyos munkakörökben, például buszsofőrök esetén, amikor is a munkaidő kettéosztásával a munkáltató könnyebben tud a menetrendhez igazodni, csökkentve így az állásidőt. A munkaidő ilyenkor is kizárólag két részre osztható fel, nincs lehetőség arra, hogy tovább aprózzuk azt. Arra viszont jogosult a munkáltató, hogy az osztott napi munkaidőre vonatkozó megállapodás ellenére egy részletben, az általános szabályok szerint ossza be a munkaidőt.

Osztott napi munkaidő alkalmazására fő szabály szerint a felek megállapodása alapján van lehetőség. A megállapodás megkötésére sor kerülhet már a munkaszerződésben is, de külön dokumentumban is lehetőség van rá. Az osztott napi munkaidő a munkavállaló számára a legtöbb esetben hátrányos, hiszen egy adott munkanapban két alkalommal is munkába kell mennie, a két alkalom között munkavégzésre képes állapotát fenn kell tartania, nem tud messzebbre elutazni, hiszen vissza kell érnie a munkaidő másik felére. Így a megállapodás megkötéséhez a munkáltatónak célszerű valahogyan, leginkább anyagilag kompenzálni ezeket a hátrányokat. Az azonban, hogy az osztott napi munkaidő alkalmazásához a munkavállaló egyetértése is szükséges, nem jelenti azt, hogy a megállapodás létrejötte után a munkavállalónak ráhatása lenne a konkrét beosztásra, arra már a munkáltató egyoldalúan jogosult.

A megállapodásra a munka törvénykönyve nem írja elő az írásbeliséget, ám érdemes azt mégis írásba foglalni annak érdekében, hogy a munkáltató bizonyítani tudja a beosztás jogszerűségét. Fontos kérdés, hogy miként van lehetőség a megállapodás megszüntetésére, ezt érdemes szintén előre rendezni. Amennyiben munkaszerződésben rögzítették a megállapodást, annak megszüntetésére a munkaszerződés módosításával kerülhet sor, amelyhez a két fél kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges [Mt. 58. §, 14. §]. Ennek hiányában, ha a felek nem rendelkeznek róla előre, az egyoldalú megszüntetésre a munkaviszony megszüntetésével van csak lehetőség. Ha külön megállapodás tette lehetővé az osztott napi munkaidő alkalmazását, érdemes rendezni, van-e lehetőség a megállapodás felmondására, és milyen feltételek mellett.

A másik eset, amikor osztott napi munkaidő alkalmazható, ha a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik, és a kollektív szerződésben előírták az osztott munkaidő alkalmazását [Mt. 135. § (6) bekezdés]. A kollektív szerződés azonban csak a polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi utasok és járművek földi kiszolgálását végző, valamint a légi navigációs szolgáltatások biztosításában közreműködő vagy azt közvetlenül támogató; a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó; a közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző és a zavartalan közlekedést biztosító; a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben; a kikötőben foglalkoztatott munkavállaló tekintetében rendelkezhet az osztott napi munkaidő lehetőségének igénybe vételéről [Mt. 135. § (4) bekezdés]. A buszsofőr tekintetében tehát a helyi járatot vezető munkavállaló esetében kollektív szerződés is előírhatja az osztott napi munkaidőt, míg az ötven kilométernél távolabbra vezető buszsofőr esetében szükséges a felek közötti megállapodás. A felek közti megállapodásra természetesen akkor is sor kerülhet, ha kollektív szerződés nincsen, vagy nem írja elő az osztott napi munkaidőt.

A beosztás során a munkáltatónak ügyelnie kell arra, hogy a napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt biztosítson. Ez elegendő arra, hogy a munkavállaló adott esetben hazamenjen étkezni, elintézze a napi bevásárlást vagy beüljön a fodrászhoz, tehát, hogy pihenőidejét hasznosan, a munkától függetlenül tudja eltölteni. Míg rövidebb nem, hosszabb lehet a pihenőidő, arra azonban figyelni kell, hogy a napi munkaidők között (tehát nem az egy munkanapon belüli, hanem a két egymást követő munkanapon beosztott munkaidők között) legalább nyolc óra pihenőidőt kell biztosítani (Mt. 104. § (2) bekezdés a) pont]. Ez alapján tehát jogszerű az a beosztás, amely szerint hétfőn a munkavállaló reggel nyolctól délig, majd este hattól tízig dolgozik, és másnap reggel már hatkor újra munkába kell állnia. A két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartamának azonban el kell érnie legalább a huszonkét órát [Mt. 104. § (4) bekezdés]. Ha tehát a hétfői és keddi munkanap között csak nyolc óra pihenőidő lett biztosítva, a keddi és szerdai munkanap között már tizennégy óra pihenőidőt kell beosztani.


Kapcsolódó cikkek

2021. december 2.

EY: a cégek többsége számontartja a koronavírusos kollégákat   

A COVID-19 miatti technológiai átállás kapcsán egyre több kibertámadás éri a vállalatokat, miközben az IT-biztonság mellett az adatvédelem és a munkavállalók egészségi állapotának nyomon követése is kiemelt jelentőségű területté vált. Mára a cégek több mint fele rendelkezik adatokkal a koronavírussal diagnosztizált foglalkoztatottakról és ötödük megosztotta a fertőzött munkatársak nevét más kollégákkal vagy kormányzati szervekkel – derül ki az EY és az adatvédelmi szakértők nemzetközi szövetségének (IAPP) közös kutatásából.

2021. december 2.

Az internetes kereskedelem alakulása

Napról napra egyre több és több terméket és szolgáltatás vásárolunk online platformokon. Az online vásárlás térnyerése ráadásul a COVID-19 járvány alatt megjelenő korlátozások lazítását követően sem esett vissza.

2021. december 2.

Amikor a felszámoló perel – I.

Vannak esetek, amikor az adós ingatlana kikerül az adós vagyonából, így pedig a felszámolás során jelentősen kevesebb fedezet marad a hitelezői igények kielégítésre. Ilyenkor a felszámoló célja a vagyontárgy visszahelyezése a felszámolási vagyonba, a hitelezői igények kielégítésének reményében.