Súlyosan büntetik a jogszerűtlen munkáltatói ellenőrzést


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogellenesen végzett munkahelyi ellenőrzés miatt 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), a jogsértés súlyától függően – hívja fel a figyelmet a Deloitte Legal.


A jogi szolgáltató cég hírlevelében tájékoztat: a munkáltatónak széleskörű jogosultsága van a munkavállaló ellenőrzésére, azonban nem korlátlan és nem sértheti a munkavállaló személyes jogait és emberi méltóságát.

Gyakori hiba, hogy elhagyják a munkáltatók az ellenőrzésre vonatkozó tájékoztatást, vagy indokolt esetben a hozzájárulás beszerzését. Továbbá előfordul, hogy az adott célnak nem megfelelő technológiai megoldást alkalmaznak.

A munkáltató a munkahelyi megfigyeléssel tudja ellenőrizni, hogy az alkalmazottak bizalmasan kezelik-e a működéssel kapcsolatos információkat, illetve tényleges munkavégzési idejük mértékét.

A felülvizsgálathoz a munkavállaló hozzájárulására nincs szükség, kivétel például a magántulajdonban lévő eszköz (okostelefon, tablet) nyomon követésénél. Az alkalmazottat megkérdezni nem, de minden esetben tájékoztatni kell az ellenőrző intézkedésekről és eszközökről.

A munkáltató áttekintheti a munkavégzésre kibocsátott kommunikációs eszközökön folytatott diskurzusokat, a belső munkahelyi levelezést, amennyiben a munkavállalókat előzetesen megfelelően tájékoztatta a használatra vonatkozó feltételekről és az ellenőrzési jogosultságról.

Szarvas Júlia, a Deloitte Legal hálózatának ügyvédje, a közleményben felhívja a figyelmet: a munkahelyi ellenőrzés csupán az alkalmazott munkaviszonnyal összefüggő magatartására irányulhat, tehát például hozzájárulás nélkül a munkáltató nem ellenőrizheti a munkavállaló személyes leveleit. Még akkor sem, ha a postafiók kizárólag munkavégzési célokat szolgál.

Az alkalmazottak kamerás megfigyelése is lehetséges, azonban az ellenőrzés nem irányulhat a tényleges munkavégzés mértékének ellenőrzésére. Kivétel a veszélyesnek minősülő munkahelyeken – mint például egy veszélyes gépsor mellett -, ahol indokolt és gyakran munkáltatói kötelesség a kamerás megfigyelőrendszer alkalmazása, a dolgozók személyes biztonságának megőrzése érdekében.

A GPS nyomkövető vagy GSM rendszerek alkalmazhatók, amennyiben a munkakör miatt fokozott ellenőrzésre van szükség, például futárok és sofőrök esetében.

Munkajogi kiskönyvtár csomag

A Munkajogi kiskönyvtár sorozat 2014-ben megjelent kötetei csomagban 20% kedvezménnyel kaphatók. A csomag A munka díjazása; A munka és a pihenőidő szabályai; A munkaviszony megszűnése és megszüntetése című kiadványainkat tartalmazza.

 

Bővebb információk és megrendelés itt.

Munkaidőn kívül ilyen jellegű személyes adatot a munkáltató nem ellenőrizhet, mert nincs meg hozzá sem a törvényi jogalapja, sem a megfelelő adatkezelési cél.

Jogszerűtlen adatkezelési eljárás esetén a munkavállaló azonnali hatállyal felmondhat és igényérvényesítéssel a NAIH-hoz fordulhat.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 30.

Duna House: a fővárosban az első lakások átlagára 44 millió forint

Az otthonteremtési támogatások, a csökkenő lakáshitelkamatok és a gazdasági helyzet javulása valódi fellendülést hozott idén a magyarországi ingatlanpiacon, ahol 100 eladott lakásból Budapesten 23-ra, a vidéki területeken 26-ra első otthonukat szerző vevők kötnek szerződést, mindez 1, illetve 2 százalékos növekedés 2023-hoz képest – közölte a Duna House saját adatai alapján.

2024. szeptember 30.

Az ESG-kockázatok mérését javasolja az MNB a bankoknak

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlást adott ki, amelynek alapján a hitelező pénzügyi szervezeteknek hitelnyújtás előtt kérdőívben kell felmérni a kölcsönt igénylő vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) kockázatait, mivel kockázatkezelési folyamataikban ezeket is figyelembe kell majd venniük. A felügyeleti elvárást 2025 júliusától az 500 millió forintot meghaladó céges hitelkihelyezések esetében kell alkalmazni, majd a következő években fokozatosan egyre alacsonyabb szerződéses összegeknél is – jelentette be hétfői közleményében a jegybank.