Továbbra is gond a feketefoglalkoztatás 2.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaügyi hatóság az idei első félévben több mint 11 ezer hazai munkáltatónál vizzgálta a különböző jogsértéseket. A vizsgálatokból kiderül, hogy minden tizedik munkavállalót feketén foglalkoztatta munkaadója. Cikksorozatunk második része. 

Cikkünk első részét itt olvashatja.

Az ellenőrzések összesített tapasztalatai

a) Építőipar

A vizsgált időszakban a munkaügyi ellenőrzések 20 %-át ebben az ágazatban tartották (2253 db). Az ágazatot érintően 1734 db intézkedést hoztak, valamint 246 db munkaügyi bírságot szabtak ki 37 775 000 Ft összegben. Az ágazatot érintően 573 db munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetés határozatot hozott a hatóság.

A feketefoglalkoztatás továbbra is a legtipikusabb szabálytalanság az építőiparban. Az építőipar adja a legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállalót.

A feketefoglalkoztatás szerkezeti megoszlása kapcsán megállapítható, hogy legtipikusabb formája a munkaviszonyhoz, illetve egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó bejelentés hiánya, egyéb formái (pl.: színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás) nem jellemzők az építőiparban. A foglalkoztatottak között nagy a fluktuáció, ami magával hozza a bejelentés nélküli foglalkoztatást és az igazolás kiadása és elszámolás megtörténte nélkül megszüntetett munkaviszonyokat.

Az építőipar területén lassan megfigyelhetővé válnak a kedvezményes otthonteremtési lehetőségek eredményeként meginduló beruházások, ugyanakkor ez a szabálytalanságok gyakoribbá válását is eredményezi. Családi házak építésénél (kisberuházások) több olyan munkáltató is megjelent a piacon, akik alacsonyabb költséggel kívánják elvégezni a megnövekedett munkamennyiséget, ezáltal a kedvezményes időszak alatt minél több haszonra kívánnak szert tenni, melynek egyik megvalósulási formája a munkavállalók adó és járulék vonzatainak „megspórolása”.

Általános tapasztalatként elmondható, hogy a több évtizedes múlttal rendelkező nagyvállalkozások betartják a szabályokat, a kisebb vállalkozások pedig a jogsértéseknél a szabályok ismeretének hiányára, illetve egyéb okokra hivatkoznak az ellenőrzések során, de a jogkövető magatartás hiányára utal az a rendszeres jelenség, amikor a munkavállalói telefonos jelzést követően a munkáltatók az ellenőrzés megkezdését követő pár percen belül bejelentik a foglalkoztatottakat. Ennek oka, hogy a főleg a nehezen megközelíthető helyeken fellelhető munkáltatók bíznak a hatósági ellenőrzés elmaradásában, ezért nem jelentik be a munkavállalókat, csak abban az esetben ha ellenőrzésre kerül sor vagy annak veszélyét észlelik.

A rendőrhatósággal továbbra is fokozott a közös ellenőrzések száma az építőiparban, mellyel így a munkavállalói „megszökések” előzhetőek meg. Több esetben előfordul, hogy a rendőrség is megjelöl ellenőrzési célpontokat – előzeteses felderítés után – és kérik fel a munkaügyi hatóságot közös ellenőrzésre.

Az építőiparban folytatott ellenőrzések során segítséget jelent a szabálytalan foglalkoztatás feltárásában az elektronikus építési naplók elterjedése, mivel azok a létszámadatokat, valamint a munka megkezdésének és befejezésének időpontját is tartalmazzák. A generálkivitelezők által vezetett pontos, naprakész és minden részletre kiterjedő nyilvántartások nem csak a munkaügyi ellenőrzést könnyítik meg, hanem általános jelleggel, preventív szereppel is bírnak, megszűrik a bejelentés nélkül foglalkoztató munkáltatókat, és a hamis, vagy kettős nyilvántartás vezetésétől is elveszik az alvállalkozók kedvét. Ez utóbbi szabálytalanság egyébként a feketefoglalkoztatás után a leggyakoribb jogsértés az ágazatban.

Ennek ellenére a munkáltatók ellenőrzése az építőiparban továbbra is hosszadalmas ügyintézést igényel az alvállalkozói láncolatok felderítése és az együttműködés hiánya miatt.

Az építés-kivitelezési munkaterületeken változatlanul komoly ellenőrzési feladatokat jelent a foglalkoztató kilétének megállapítása. A megrendelőt, fővállalkozót általában nem érdekli (legalábbis a tapasztalatok ezt mutatták), hogy a munkaterületen munkát végző munkavállalók kinek az alkalmazásában állnak és a foglalkoztatásuk bejelentése megtörtént-e.

Példa: 2016. áprilisban egy Vas megyei településen munkaügyi ellenőrzésre került sor egy építési területen. A munkáltató járda betonozását végezte a településen, ahol segédmunkás munkakörben foglalkoztatott 5 munkavállalót írásba foglalt munkaszerződés, valamint az illetékes adóhatóság felé történő bejelentés nélkül. A munkáltató bejelentési kötelezettségének is csak az ellenőrzés megkezdése után, annak hatására tett eleget.

Példa: 2016. júniusban egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei családi ház építésén munkaügyi ellenőrzésre került sor. Az egyéni vállalkozó munkáltató 3 munkavállalót foglalkoztatott. A munkáltató a munkavállalók munkaviszonyát a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig és a határozat kiadmányozásáig nem jelentette be a területileg illetékes adóhatóság felé, a munkaszerződéseket sem foglalta írásba.

Példa: Egy Nógrád megyei építési területen 2016. májusban megtartott munkaügyi ellenőrzés során munkavégzés közben találtak 2 munkavállalót. A tanúk szóbeli megállapodás alapján, egyszerűsített foglalkoztatás keretében napi 8 órás munkaidőben, segédmunkás munkakörben voltak foglalkoztatva. A munkavállalók nettó 4500,- forint összegű munkabér ellenében dolgoztak. A munkavégzés feltételeit, eszközöket a munkáltató biztosította a tanúk részére. A jogviszonyok bejelentése itt sem történt meg.

Példa: Egy Pest megyei családi ház építési területen munkaügyi ellenőrzésre került sor 2016. június végén, ahol munkavégzés közben találtak 4 munkavállalót. A munkáltató, aki egy természetes személy volt a 4 munkavállalót szóbeli megegyezés alapján, munkaszerződés nélkül az adóhatóság felé történő bejelentés hiányában foglalkoztatta.

b) Mezőgazdaság

A mezőgazdasági ágazatra az idei első félévben az ellenőrzések 3 %-a esett (309 db) összesen 234 intézkedés született és 18 munkáltatóval szemben 2 125 000 Ft összegben kellett a munkaügyi bírság eszközével élni, valamint 51 esetben munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetés határozatot kiadni.

Az ágazatban előforduló jogsértésekre jellemző, hogy gyakran a feltárt jogsértés nagyobb munkavállalói létszámot érint, ennek hátterében az állhat, hogy a mezőgazdasági munkák erősen szezonális hatás alatt állnak, a munkáltatók pedig rövid ideig nagyobb munkavállalói létszámot alkalmaznak, ezért ha az ellenőrzés jogsértést tár fel, akkor a jogsértés gyakran valamennyi munkavállalót érinti.

Megjelentek az önkormányzatok, mint foglalkoztatók, a közfoglalkoztatási programokon belül több önkormányzat is kisebb-nagyobb földterületek megművelését végzi el kézi erővel.

Állattenyésztés esetén az állatokat gondozó személyek bejelentése szokott elmaradni, vagy legalizált foglalkoztatás esetén jellemző a kifizetetlen rendkívüli munkavégzés.

A mezőgazdasági ágazatban többnyire egyszerűsített foglalkoztatás keretében mezőgazdasági idénymunka a jellemző. Az ellenőrzések során az ágazatban dolgozó munkavállalók gyakran nyilatkozzák, hogy tudomásuk szerint egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül mezőgazdasági idénymunka jelleggel dolgoznak a munkáltatónak, ám a bejelentésük ténylegesen nem történik meg.

Példa: Fejér megyében egy közérdekű bejelentés alapján – mely szerint egy gyümölcsösben feketén foglalkoztatták a területen a gyümölcsöt szedő munkavállalókat – munkaügyi ellenőrzésre került sor 2016. júniusban. A munkavégzés közben talált 31 munkavállaló cseresznyét szedett a munkáltató megbízásából. A munkavégzés egyszerűsített foglalkoztatás keretében történt. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a 31 munkavállaló közül 24 munkavállaló bejelentése az ellenőrzés napjára megtörtént, de az előző napokra nem jelentették be a munkavállalókat, továbbá 7 munkavállaló esetében egyáltalán nem történt meg a foglalkoztatás bejelentése. Munkaidő-nyilvántartást a helyszínen nem vezettek. A bejelentés megalapozott volt.

Példa: Közérdekű bejelentés alapján munkaügyi ellenőrzést tartottak egy Somogy megyei gyümölcsösben 2016. júniusban. A munkáltató alkalmazásában az ellenőrzött munkavégzési helyen az ellenőrzés időpontjában 4 munkavállaló végzett munkát szóbeli megállapodás alapján egyszerűsített foglalkoztatás keretében gyümölcsszedő munkakörben. Az egyéni vállalkozó és munkavállalók szóban állapodtak meg egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő foglalkoztatásban, a munkavégzés feltételeiről, egyszerűsített munkaszerződést, írásba foglalt munkaszerződést, illetve egyéb más szerződést nem írtak alá. A munkavállalók munkaideje az ellenőrzés napján 08:00 órától kezdődött. A munkavállalók előadták továbbá, hogy a munkavégzésüket az egyéni vállalkozó irányítja, utasítja, ellenőrzi, a munkaeszközöket az egyéni vállalkozó biztosítja részükre. Munkabérük 4500.-Ft/nap, amit megállapodás szerint, a munkanap végén fizet ki a munkáltató.

Az illetékes adóhatóság adatszolgáltatása alapján megállapítást nyert, hogy a munkáltató nevezett 4 munkavállalót érintően nem teljesítette bejelentési kötelezettséget az illetékes adóhatóság irányába.

c) Kereskedelem

2016. június 30-ig a vizsgálatok több mint ötöde (2417 db) esett erre az ágazatra. Az összesen 3 049 db intézkedés mellett 91 db munkaügyi bírságot szabott ki a munkaügyi hatóság 12 420 000 Ft összegben. Figyelmeztetés határozat 257 esetben került kiadmányozásra, így elmondható, hogy az építőipar után ebben az ágazatban született a legtöbb munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetés határozat.

Az ágazatnak nincs „tipikus” jogsértése a főbb jogsértések mindegyikével nagy számban lehet találkozni. A legtöbb intézkedés a munkaidő-nyilvántartás nem megfelelő vezetése, illetve a munka- és pihenőidővel kapcsolatos jogsértések miatt született. Fontos kiemelni továbbá, hogy a munkabérrel kapcsolatos intézkedések száma ebben az ágazatban volt a legmagasabb. Mindemellett a feketefoglalkoztatás is jelen van a kereskedelemben.

A munkaidő-nyilvántartás nem megfelelő vezetése miatt szintén a kereskedelem területén hozták a legtöbb intézkedést a hatóság munkatársai. Sok esetben a munkavállalók által vezetett nyilvántartás nem naprakész vagy nem fellelhető a munkavégzés helyén. Még mindig sokszor találkoznak a hatóság munkatársai azzal a munkáltatói kifogással, hogy a munkavállaló „nem írta be magát a jelenléti ívre”. Továbbra is gyakran tapasztalják a hatóság munkatársai, hogy a munkáltatók a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő- és befejező tevékenységek tartamát nem tekintik a munkaidő részének. Sok esetben csak a kereskedelmi vagy vendéglátó egység nyitvatartási idejének megfelelő munkaidőt tartják nyilván a munkavállalók munkaidejéről vezetett munkaidő-nyilvántartásokon (pl.: az áruátvétel, valamint a zárást követő takarítás tartama sok esetben „lemarad” a nyilvántartásról).

A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok közül a pótlékokkal kapcsolatos szabálytalanságok miatt a kereskedelem területén kellett a legtöbb intézkedést hozni és a legtöbb munkavállalót érintett a pótlékok fizetésének elmaradása.

A munka- és pihenőidővel kapcsolatos jogsértések a kereskedelem területén leggyakrabban az írásbeli munkaidő-beosztás hiánya, illetve a munkaidőkeretre vonatkozó törvényi előírások megsértése kapcsán fordultak elő (gyakran foglalkoztatnak munkavállalókat egyenlőtlen beosztás alapján munkaidőkeret vagy elszámolási időszak meghatározása nélkül, illetve ha meghatároznak munkaidőkeretet, annak kezdő- és befejező időpontját írásban nem közlik a munkavállalókkal). Előfordul továbbá a napi vagy heti munkaidő törvényi mértékének megszegése.

A feketefoglalkoztatásról elmondható, hogy az ágazatban a részmunkaidőben történő bejelentés teljes munkaidős foglalkoztatás mellett feltehetőleg sokkal nagyobb mértékben fordul elő, de a munkavállalók a munkáltató retorziója miatt nem mernek nyilatkozni, így e szabálytalanság bizonyítása is nehézséget jelent a hatóságnak.

Példa: Egy Baranya megyei dohányboltban munkaügyi ellenőrzésre került sor 2016. február elején. A munkáltató összesen öt dohányboltot üzemeltet. A munkáltató 1 főt 2013. július 23-tól, 1 főt 2013. július 22-től 2015. március 31-ig munkaviszonyban foglalkoztatott. A 2 fő 2015. március 31. napjától a Bt. kültagjai lettek 20 százalékos tulajdonrésszel, 2015. április 1-től őket tagsági jogviszonyban foglalkoztatta a munkáltató, társas vállalkozói jogviszonykóddal a jogviszonyuk bejelentése megtörtént az illetékes adóhatóság felé. A személyes közreműködésről, illetve a munkavégzésről a felek szóban állapodtak meg. A munkáltató és a tanúk nyilatkozata szerint a változás a 2015. március 31-ig munkaviszonyban végzett tevékenységükhöz képest (többletfeladat) az adminisztrációban, leltározásban, árumozgatási tevékenységben mutatkozik meg. Ezen tevékenységek azonban mind a bolti eladói munkakörhöz kapcsolódóak. A tulajdonostársak tagi jogviszony keretében elvégzett feladatai nem tértek el lényegesen a munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók által ellátandó feladatoktól.

A munkavállalók munkaszerződés szerinti munkabéréhez, valamint a két tulajdonostárs tagi jövedelméhez képest az elvégzett leltározásért, egyéb feladatokért többletjuttatás nem mutatkozott 2015-ben bruttó 122 000,- Ft, 2016-ban 129 000,- Ft, munkabért kaptak. Ezen összegek megegyeznek a jogszabály által meghatározott garantált bérminimum összegével.

A tagok tevékenysége nem különbözött a munkavállalók munkaviszonyból eredő munkaköri feladataitól, azonban a tagi jogviszonyból fakadóan a törvény garanciális előírásait ők nem élvezték. A munkáltató által hivatkozott tagsági jogviszony keretében történő munkavégzés a munkaügyi hatóság álláspontja szerint megvalósította a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatást, ezért a felek közötti jogviszonyt munkaviszonynak minősítette.

A hatóság megállapította továbbá, hogy a munkáltató egy fő munkavállaló részére nem fizette meg teljes körűen a műszakpótlékot, valamint 13 munkavállaló részére nem adott a munkáltató a munkaidőkeret lejártakor részletes írásbeli elszámolást a munkabérről, illetve a munkáltató által adott bérjegyzékből a kiszámítás helyessége nem volt ellenőrizhető.

d) Vendéglátás

A 2016.első felében a vizsgálatok 15 %-a (1694 db) esett erre az ágazatra. Az összesen 1990 db intézkedés mellett 118 db munkaügyi bírság került kiszabásra, összesen 11 520 000 Ft összegben. Az ágazatban 240 munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetés született.

A kereskedelemhez hasonlóan a vendéglátásban sincs kiemelkedően jellemző jogsértés és az előbb kifejtett ágazathoz hasonló problémákkal lehet szembesülni. Itt is magas a munkaidő-nyilvántartás hiányával vagy hiányos vezetésével és a munkaidővel kapcsolatos jogsértések száma (napi, heti munkaidő megengedett mértékének túllépése, munkaidő-beosztás hiánya).

Utóbbi szabálytalanságok rendszeresen összekapcsolódnak, hiszen vagy a munkavállaló dolgozik a megengedett munkaidőn felül (munkaidővel kapcsolatos szabálytalanság), vagy ami lényegesen gyakoribb, hogy ennek leplezése valósul meg szabálytalan nyilvántartással.

Az építőipar és a vagyonvédelem után a vendéglátás adta a legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállalót az idei első félévben, ami negatív jelenség a tavalyi évhez képest.

Sok esetben tapasztalható hivatkozási alap, hogy a jogsértés nem szándékosan követték el, illetve gyakran utalnak arra a munkáltatók, hogy a jogszabályokat ismerik, de azt a gyakorlatban túl bonyolult végrehajtani, így ezt meg sem kísérelték.

A vendéglátásban még mindig ismert és általánosan elterjedt a próbamunka intézménye. A próbanapokon szóbeli megállapodás alapján, munkaszerződés és bejelentés hiányában végez munkát az alkalmazott és előfordul, hogy ezekre a napokra fizetést sem kap.

A fiatal munkavállalókkal kapcsolatos szabályokat általában ismerik, fiatalkorút nem foglalkoztattak például 22 óra után.

A munkabérrel kapcsolatos jogsértésekkel kapcsolatos intézkedések száma a kereskedelmi ágazat után itt a leggyakoribb, azon belül a munkaszüneti napi munkavégzésért járó pótlékok megfizetésének elmaradása a vendéglátásban érintette leginkább a munkavállalókat.

A vendéglátás területén továbbra is előforduló jogsértés a megengedett maximális munkaidő túllépése. Szabálytalanság megállapítása esetében a munkáltatók többnyire a napi, heti munkaidőre vonatkozó jogszabályokat sértik meg. Jellemző, hogy a munkáltató az üzemeléshez elengedhetetlenül szükséges létszámot nem alkalmazza, így az általa foglalkoztatott munkavállalók rendkívüli munkavégzésre kényszerülnek. Az ilyen jellegű szabálytalanságot a munkáltató kettős, vagy hamis munkaidő-nyilvántartással leplezi.

Az ellenőrzések során a társhatóságokkal való együttműködés a vendéglátásban is kiemelt fontosságú.

Megállapítható, hogy az ágazatban dolgozó munkavállalók többségére az együttműködés jellemző ellenben az építőiparban tapasztaltakkal, hiszen a munkavállalók a telepített munkahely miatt nem hagyják el az ellenőrzés helyszínét.

Példa: Egy Bács-Kiskun megyei szállodában munkaügyi ellenőrzésre került sor ahol 16 főt találtak munkavégzés közben. A munkáltató 3 munkavállalót nem jelentett be az illetékes adóhatósághoz a tényleges munkaviszonyának kezdetétől. A munkáltató 1 munkavállalót megbízási jogviszony keretében kívánt foglalkoztatni, de a bizonyítás során megállapítást nyert, hogy színlelt megállapodásról van szó, mivel a munkaviszony ismérveit leplezte a megállapodás. A helyszínen megállapításra került, hogy a munkáltató 10 munkavállaló tekintetében nem megfelelően vezette a munkaidő-nyilvántartást, az nem volt kitöltve az ellenőrzés napjára, ill. korábbi munkavégzési napokra sem. A munkáltató 2 munkavállaló részére nem megfelelően számolta el a munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munkáért járó bérpótlékot. A munkáltató 21 munkavállaló tekintetében kettős nyilvántartást is vezetett, mivel az ellenőrzés helyszínén lefényképezett munkaidő nyilvántartások, ill. a munkáltató által később becsatolt munkaidő nyilvántartások között több munkavégzési nap esetében jelentős eltérések voltak.

 

e) Feldolgozóipar és gépipar

A munkaügyi hatóság munkatársai ezekben az ágazatokban tartották az ellenőrzések 16 %-át (1739 db) 2016. I. félévben. Az ágazatokban tevékenykedő foglalkoztatók vonatkozásában összesen 1818 intézkedést hoztak a kormányhivatalok. Idén a vizsgált időszakban 88 db munkaügyi bírság (17 225 000 Ft összegben), valamint 188 figyelmeztetés született a feldolgozóipar és gépipar területén.

Az ágazat sajátossága miatt a feltárt jogsértések az esetek számottevő részében nagyobb munkavállalói csoportot érintenek, de volt példa néhány főt érintő szabálytalanságra is.

A feldolgozóipar esetében továbbra is jellemző, hogy a tényleges tevékenységet a gyár üzemeltetőjének saját alkalmazottai, valamint alvállalkozók munkavállalói egyaránt végzik.

Az alvállalkozók jellemzően egy elkülönített munkafolyamat elvégzését vállalják fel, többnyire alacsonyabb szakképzettséget megkövetelő, vagy szakképzettséget egyáltalán nem igénylő tevékenységet végeznek el a munkavállalóik. A megrendelő munkaügyi kapcsolatai jellemzően rendezettek, míg a vállalkozók gyakrabban követnek el kisebb, vagy akár nagyobb munkaügyi szabálytalanságot is. Ezen túlmenően, vannak olyan multinacionális cégek, akik vállalkozói keretszerződések alapján egy adott tevékenység ellátására másik multi céggel szerződnek.

A tevékenységet a szerződött multi cég megbízóként további vállalkozói keretszerződések alapján további cégeknek adja át. Ezek a vállalkozó cégek pedig „teljesítési segédcégeket” vesznek igénybe szerződésük alapján.

A vállalkozói lánc végén álló segédcégek a munkaterületen dolgozó munkavállalók egy részét feketén foglalkoztatják az első napokban, vagy részmunkaidőre teljesítik a bejelentést.

Jellemző a munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályok be nem tartása, a munkaidőkeret kezdő- és befejező időpontjáról szóló írásbeli tájékoztatás elmaradása a munkavállalók felé, valamint a hiányos munkaidő-nyilvántartás vezetése. Gyakori továbbá, hogy a nyilvántartás nem tartalmazza a munkaidő kezdő- és befejező időpontját, nem naprakész és/vagy valótlan adatokat tartalmaz.

A rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatosan megállapítható, hogy van olyan cég amelyik felvállalja a teljesített „túlórákat”, nem „kozmetikázza” a jelenléti ívek tartalmát, kifizeti a teljesített órák után a bért és a bérpótlékokat, de túllépi az évi 250 óra rendkívüli munkavégzési korlátot. A másik véglet, amikor ezt a szabálytalanságot megpróbálják leplezni, a munkaidő-nyilvántartást hamisítják, mozgó bérben történik a „leplezett” rendkívüli munkavégzés kifizetése. Jellemzően van írásba foglalt beosztás, munkabér tekintetében anyagi kár nem éri a munkavállalót, viszont előfordul, hogy a termelésben dolgozó munkavállalóknak a szabadságot esedékességének évében nem adják ki.

Előfordul, hogy a munkavállalók nem tudták a munkavégzés megszakításával a munkaközi szünetekre előírt 20 percet sem egybefüggően igénybe venni.

A feldolgozóipari munkáltatók általában képzett munkaügyi jogi háttérrel rendelkeznek, ezért gazdasági megfontolásból (pl. rendelések teljesítése), vagy véletlenül követnek el szabálytalanságot. Volt olyan cég, amely több száz főt foglalkoztatott munkaszüneti napokon (március 15-én, húsvétvasárnap, húsvéthétfőn). A munkáltató részéről maximálisan együttműködtek, a jogsértést nem titkolták. Elmondták, hogy a megrendelések miatt kell munkaszüneti napokon dolgozni, lényegében ezt tudatosan tervezik és vállalják ennek szankcionálását. (Ez a gazdasági társaság már 2015. évben is rendszeresen rendelt el munkavégzést munkaszüneti napokon.)

A termelés folyamatos biztosítása miatt a munkaszervezés során a szabadsággal kapcsolatos jogsértéseket a feldolgozóiparban szenvedte el a legtöbb munkavállaló, mely az esedékesség évében történő maradéktalan kiadás elmaradásában, valamint az egybefüggő 14 nap szabadság biztosításának elmaradásában testesült meg.

A feldolgozóiparban érintette a legnagyobb munkavállalói létszámot a munkabér határidőben történő kifizetésének elmaradása, mely pénzügyi, gazdasági okokra vezethető vissza.

Az ágazatban sok helyen alkalmaznak megváltozott munkaképességű munkavállalókat, akiket ritkán foglalkoztatnak szabálytalanul a munkavállalók.

Példa: Egy Vas megyei bútorgyárban bejelentés alapján 2016. áprilisban munkaügyi ellenőrzésre került sor. Az ellenőrzés eredményeképpen megállapítható volt, hogy a munkáltató 438 munkavállalóját érintően nem adta ki a 2015. évi szabadságot az esedékesség évében, ebből 33 fő esetében több mint 80 óra (10 nap) szabadság áthozatalára került sor, a legtöbb áthozott szabadság 143,75 óra volt, továbbá 39 munkavállalót érintően a jogszabályi korlátot meghaladóan rendelt el rendkívüli munkavégzést 2015. évben. A Kft-nél kollektív szerződés nem volt. Az érintett munkavállalók közül 17 fő esetében a rendkívüli munkavégzés időtartama meghaladta a 400 órát, a „rekorder” egy kárpitos munkakörben foglalkoztatott munkavállaló volt 577 órával.

Példa: Egy Heves megyei fatelepen munkaügyi ellenőrzésre került sor 2016. márciusban, ahol munkavégzés közben találtak 2 munkavállalót. A helyszíni ellenőrzés során a munkavégzés közben talált 2 segédmunkás munkavállaló vonatkozásában a bejelentés nélküli foglalkoztatás, továbbá a munkaidő-nyilvántartás hiánya került megállapításra.

 

f) Nyomozási és biztonsági tevékenység

Az ellenőrzések 12 %-a (1346 db) érintette a személy- és vagyonvédelmi ágazatot 1309 db intézkedéssel. A lefolytatott vizsgálatokból 138 végződött munkaügyi bírsággal (24 560 000 Ft), valamint 77 bírságot helyettesítő figyelmeztetés határozattal. Az építőipar után ebben az ágazatban volt a legtöbb munkaügyi bírság az első félévben.

Az idei első félévben a vagyonvédelemből került ki az építőipar után a legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállaló.

Az elmúlt évekhez képest kisebb mértékben, de még mindig megtalálhatóak az alvállalkozói, munkaerő-kölcsönzési és konzorciumi többszereplős munkáltatói láncolatok. Munkaerő-kölcsönzés során az ellenőrzések sokszor fényt derítettek arra, hogy a kölcsönbeadók jogellenesen folytattak munkaerő-kölcsönzési tevékenységet, a munkavállalók munkaszerződésében megjelölt nyilvántartásba vételi szám ténylegesen nem is létezett. A munkavállalók az ágazatban a feketefoglalkoztatás elterjedtsége miatt nagyon kiszolgáltatottak és sok esetben a munkáltató olyan munkakört nyilvánít készenléti jellegűnek, mely a valóságban nem az, továbbá a munkavállalók még mindig ki vannak téve annak, hogy a munkáltatójuk sok esetben a tudomásuk nélkül folyamatosan változik.

Rengeteg az ágazatot érintő panasz, ahol nemegyszer egy-egy bejelentésben évekre visszamenőleg felsorolnak több munkáltatót, akiknél alkalmazásban álltak. Gyakori bejelentési ok, illetve szabálytalanság hogy a munkabér késik, a rendkívüli munkavégzést, vagy éjszakai munkavégzést nem ellentételezik, munkaidő nyilvántartást nem vezetnek, illetve teljesen általános az ágazatban, hogy fizetett szabadság nem létezik.

Továbbra is probléma, hogy az ellenőrzés alá vont munkáltatók a hivatalos, cégkivonatban szereplő címeken nem elérhetőek, nem vesznek tudomást az ellenőrzésről, a munkáltatókat nem érdekli a vizsgálatok kimenetele. A munkáltatók jelentős része – többnyire a vagyonvédelmi ágazat kis és középvállalkozásai – láthatóan nem is törekszik a szabályos működésre, sőt minden lehetséges eszközzel akadályozza az ellenőrzéseket. Gyakran előfordul, hogy az ellenőrzésekkor a munkáltató kiléte is kétséges, a meghallgatott munkavállalók nem tudják megnevezni a foglalkoztatójukat. Azok a munkavállalók viszont, akik már régebb óta dolgoznak a vagyonvédelmi ágazatban, nem egyszer évekre visszamenőleg felsorolnak több munkáltatót, akiknél alkalmazásban álltak ugyanazon a munkahelyen.

Sok az újonnan alakult cég, ahol az ügyvezető külföldi lakhellyel rendelkezik, megfigyelhető, hogy a legtöbb helyen a munkáltató személye két-háromhavonta változik. A vagyonvédelmi cégek általában budapesti székhellyel működnek, több alkalommal fiktív a székhelycím.

Ebből adódóan a megkeresések „ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkeznek vissza. A vagyonvédelmi cégekkel szemben lefolytatott ellenőrzések, illetőleg eljárások általában hosszabb ideig tartanak, tekintettel arra, hogy a szükséges döntéseket több esetben hirdetmény útján, vagy kézbesítési vélelem beálltával kézbesíti a hatóság. A hatósággal együtt nem működő vállalkozások magas száma miatt ebben az ágazatban szükséges – a munkaügyi szankciókon túl – számos esetben eljárási bírságot is alkalmazni.

Példa: Egy Békés megyei gyógyszertárban munkaügyi ellenőrzésre került sor egy vagyonvédelmi munkáltatót érintően 2016. júniusban. Az ellenőrzés helyszínén összesen 3 munkavállaló látott el vagyonőrzési feladatokat. A beosztás szerinti és megvalósult munkavégzésük több esetben heti 30 óra, ezzel szemben a szerződés szerinti munkaidejük csak heti 10 óra volt. A rendkívüli munkavégzés után járó bérpótlék nem került kifizetésre.

Példa: Jász-Nagykun-Szolnok Megyében 2016. május 7-én helyszíni munkaügyi ellenőrzést tartottak a hatóság munkatársai a rendőrséggel és az adóhatósággal közösen egy vízilabda mérkőzésen, majd rákövetkező nap egy futballmérkőzésen.

A munkáltató képviselője mindkét ellenőrzési napon jelen volt és ügyfélként nyilatkozta, hogy 2016. év május 7. napján a vízilabda mérkőzésen 2 fő munkavállaló, 2016. év május 8. napján a futballmérkőzésen 12 fő munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munkát. A vízilabda-mérkőzésen két fő személy és vagyonőr munkakörben foglalkoztatott munkavállaló egyszerűsített jogviszonyát a munkáltató nem jelentette be a helyszíni munkaügyi ellenőrzés megkezdését megelőzően.

Utóellenőrzés

Utóellenőrzés keretében elsősorban a jogviszony bejelentésére kötelező határozatok teljesítését vizsgálta a munkaügyi hatóság. Ha a munkáltató a határozati kötelezést nem teljesítette, a hatóság eljárási bírságot szabott ki. Az ellenőrzések során feltárt feketefoglalkoztatás legalizálását a munkáltatók a legtöbb esetben már az ellenőrzést követően, annak hatására még a határozat meghozatala előtt, az eljárás során megtették.

Az utóellenőrzések során a jogerőre emelkedett, feketefoglalkoztatás tárgyában kiadmányozott döntések alapján 5408 fő munkavállaló jogviszonyának rendezése volt vizsgálható, mely létszám 97 %-ának utóellenőrzésére került sor.

A jogerőre emelkedett, feketefoglalkoztatás tárgyban kiadmányozott határozatok alapján 2314 munkáltató volt vizsgálható utóellenőrzéssel, melyből a foglalkoztatók 96 %-ának utóellenőrzése teljesült.

Vannak olyan munkáltatók akik a bejelentési kötelezettséget nem teljesítik. A tapasztalatok szerint azon munkáltatók esetében nem teljesül a határozati kötelezések végrehajtása, akik már az alapeljárás során sem voltak együttműködőek, az átvett idézésekre nem jelentek meg, a küldemények „nem kereste” vagy „ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkeztek vissza.

A „feketefoglalkoztatással” kapcsolatos utóellenőrzés jelentősége azért kiemelkedő, mert a kötelezés végrehajtásával teljesül az ellenőrzés célja. A munkaügyi hatóság ezáltal tud hozzájárulni a legális adózó munkahelyek számának növeléséhez, a munkavállalók alapvető jogainak (biztosítotti jogviszony, tényleges szolgálati idő rögzítése, egyéb jogviszonyhoz kapcsolódó szabályok betartatása, stb.) védelméhez, valamint a tisztességes verseny érvényre juttatásához és a jogkövető vállalkozások versenyhátrányának csökkentéséhez.

Társhatósági ellenőrzések

A társhatóságok közreműködésével 2016. I. félévében 1771 munkaügyi ellenőrzés zajlott, mely az összes vizsgálat 16 %-át jelenti.

A legtöbb esetben a rendészeti szervek működtek közre. A munkaügyi hatóság a rendőrség segítségét rendszerint olyan munkáltatók vonatkozásában olyan munkavégzési helyszínek ellenőrzésénél kéri, ahol a hely jellege azt megkívánja, illetve ahol korábban a foglalkoztató meghiúsította az ellenőrzést, vagy jelentős mértékben akadályozta azt. A 2016. első felében a rendőrhatósággal közösen 822 ellenőrzést folytattak le a munkaügyi hatóság képviselői.

Természetesen gyakoriak a közös ellenőrzések a munkavédelmi hatósággal is, idén eddig 521 ellenőrzésre került sor velük.

Sok esetben a társhatóságok felkérésére történik a közös ellenőrzés, azonban számos alkalommal a munkaügyi hatóság kezdeményezi a társszervek részvételét. A vizsgált időszakban a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, valamint a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi, valamint a népegészségügyi és közlekedésfelügyeleti feladatokat ellátó szervezeti egységeinek közreműködésével összesen 239 db vizsgálat történt.

A közigazgatás szolgáltató jellegének érvényesülési formái

A Nemzetgazdasági Minisztérium a munkaügyi hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos állami irányítási feladatokat lát el, illetve részt vesz a munkaügyi előírások végrehajtásának elősegítését szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenység ellátásában. A tapasztalatok szerint a munka világának szereplői a honlapon naponta akár több kérdést is feltesznek, melyekre adott válaszok ugyanott csoportosítva is megjelennek. A munkaszüneti napok közeledtével a munkáltatók, könyvelők nagy számban kérnek tájékoztatást a munkaszüneti napon történő munkavégzéssel kapcsolatosan.

2016. I. félévben 340 db honlapos (a hatóság külső honlapján működtetett tájékoztatás/felvilágosítás menüpont használatával), valamint postai és e-mail útján érkezett kérdés, panasz, valamint közérdekű bejelentés került megválaszolásra. Emellett az I. fokú hatóságok országosan még több mint 1100 ügyben adtak tájékoztatást a 2016. év januártól júniusig terjedő időszakában. A megkeresések egy része a megkeresés tartalma alapján panasznak minősül.

Ezek mellett továbbra is rendszeresen tartanak az I. fokú hatóságok munkaügyi rendezvényeket, nyílt napokat, melyek általában olyan formában kerültek megrendezésre, hogy azokon több szerv (kamarák, civil szervezetek, alapítványok) is képviseltethették magukat, így a munkavállalók és munkáltatók szélesebb körű tájékoztatási igényeit is ki lehetett elégíteni. A tapasztalatok szerint egyre nagyobb igény mutatkozik ezekre a munkaügyi rendezvényekre a megyékben működő vállalkozások részéről, főleg a kamarák, szakmai egyesületek klubok szervezésében.

A hatóságnak a tájékoztató tevékenység nyújtásával lehetősége van arra, hogy megismertesse az állampolgárokkal a hivatal munkáját és a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokat, megmutatva ezzel másik arcát a szolgáltató közigazgatás oldaláról is. A munkaügyi hatóság így a jogszerű foglalkoztatást két irányból is tudja támogatni, szolgálva ezzel mind a jogkövető munkáltatók, mind az általuk foglalkoztatott munkavállalók érdekeit. Amellett tehát, hogy továbbra is fellép a jogszerűtlenül foglalkoztatók ellen, csökkentve ezzel az indokolatlan versenyelőnyüket is, preventív módon lehetőséget ad a tájékozódásra többek között azoknak a munkáltatóknak is, akik szabályosan kívánnak foglalkoztatni.

Összegzés

A fővárosi és megyei kormányhivatalok munkaügyi ellenőrzési feladatokat ellátó szervezeti egységei 2016. I. félévben az ellenőrzési irányelvek figyelembevételével végezték feladatukat, melynek célja volt, hogy a munkavállalók alapvető jogai érvényesüljenek, rendelkezzenek rendezett jogviszonnyal, csökkenjen a jogkövető vállalkozások versenyhátránya, és ez segítse a munkahelyek megtartását, illetve az új, legális (adózó) munkahelyek létesítését.

· Az ellenőrzések száma számottevően nőtt a 2015. I. félévhez képest 2016. I. felében (9 736-ról 11 042-re).

· A vizsgálatok során a 2015. I. félévi összesített adatokhoz viszonyítva a szabálytalan munkáltatók aránya nőtt (62 %-ról 68 %-ra), míg a szabálytalansággal érintett munkavállalók aránya csökkent (67 %-ról 65 %-ra) 2016. I. félévében.

· A jogsértések közül még mindig meghatározó a feketefoglalkoztatás, mely továbbra is kiemelkedő szabálytalanság és 2015. I. félévhez képest nőtt a feketén foglalkoztatott munkavállalók száma (4609 főről 5742 főre).

· A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok estében kedvező tendencia figyelhető meg, ám továbbra is magas a munkavállalói érintettség.

· A jogviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokkal kapcsolatos szabálytalanság, a munkavállaló jogait több szempontból is sérti. Egyrészről az ellátáshoz fűződő jogok érvényesítését akadályozza, másrészről sok esetben megnehezíti az új munkahelyen történő elhelyezkedést. A jogsértés továbbra is jelen van és a panaszok tartalmát tekintve az egyik leggyakoribb munkavállalói sérelem.

· Az építőiparban továbbra is a feketefoglalkoztatás a leggyakoribb szabálytalanság.

· A feldolgozóiparban, a határidőben történő bérfizetés elmaradása, rendkívüli munkaidő éves mértékének túllépése, nagyobb munkavállalói létszám érintettsége a jellemző. Szabadsággal kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalói létszám ebben az ágazatban a legnagyobb. Az ellenőrzések fokozásával pedig a feketén foglalkoztatott munkavállalói létszám, ha csak kis mértékben is, de nőtt.

· A vagyonvédelemben a munkáltatói láncolatokból, munkáltatók cserélődéséből adódóan gyakori a feketefoglalkoztatás és a munkavállalóknak a jogviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokkal kapcsolatos szabálytalanságok. A vagyonvédelmi munkáltatók jelentős részére egyértelműen a szándékos jogellenes magatartás a jellemző.

· A vendéglátó ágazatban a feketefoglalkoztatás növekedett.

· A legtöbbször előforduló jogsértési forma a munkáltató nyilvántartási kötelezettségével kapcsolatos szabályok megszegése, mely elfedi az esetleges munkabérrel, rendkívüli munkaidővel, pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat.

---