A 2021-es közbeszerzési szabályok, II. rész
A 2021-ben hatályba lépő módosítások nem novella szintűek, nem alkotnak egységes rendszert, a módosítás ehelyett a Kbt. meglévő rendelkezéseit csiszolgatja tovább.
Dr. Guba Zoltán cikkei
A 2021-es közbeszerzési szabályok, I. rész
Immár második alkalommal éli meg a közbeszerzési társadalom azt, hogy olyan módosítást fogad el az Országgyűlés, amely gyakorlatilag minden rendelkezésében előremutató és nehéz kivetni valót találni benne.
Az Adatvédelmi Pajzs megsemmisítése és következményei
Szerzőnk szerint mindaddig, amíg az USA vonatkozó szabályai nem változnak, addig velük jogszerű „megerősített és tartós adatvédelmi mechanizmust” nem lehet kidolgozni.
GDPR az ügyvédi irodában
Az ügyvéd egy különleges bizalmi viszonyban van ügyfelével, amelyet nem jellemezhet bizonytalanság egy olyan korban, amikor a jogi szolgáltatók versenyképességüket új technológiák és okos eszközök használatával kívánják fenntartani.
Jogszerű adattovábbítás a GDPR alapján
A GDPR a piaci igényekre reagálva bővítette szabályozási spektrumát, ezzel segíti az adatkezelőket, hiszen megfelelőségi határozat hiányában a GDPR 46. cikke biztosít további lehetőségeket, amelyek alkalmazásával maguk az egyes adatkezelők érhetik el, hogy az adattovábbítás jogszerű legyen.
A közbeszerzési szabályok 2020-as változásai
A módosítások várhatóan január 1. napjával lépnek hatályba és összességében pozitív irányú változásokat hoznak az egyszerűsítés jegyében.
Rés az Adatvédelmi Pajzson
Másfél év telt el a GDPR hatályba lépésétől és a kezdeti fellángolás után lassan ez a terület is érdektelenné válik a nagyközönség számára. Az adatvédelemben a vállalkozások nem az általa elérni hivatott célt, hanem az azzal járó – kétségkívül jelentős – adminisztratív terheket látják. Az adatvédelem elvesztette a trendi-jellegét, kerékkötővé vált. Történik mindez akkor, amikor nemzetközi szinten elfogadottá vált, hogy az adat lesz a 21. század olaja és a következő évtizedekben annak birtoklásáért fog folyni a harc.
Az ESPD használatának gyakorlati tapasztalatai
Az Európai Bizottság felülvizsgálta az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD) alkalmazásának kialakulóban lévő – szerintük – jó gyakorlatát. Az EB jelentésében arról számolt be, hogy a tagállamok többsége pozitív értékelést adott, noha a piaci szereplők kivétel nélkül az űrlap bonyolultságára panaszkodtak. A jelentés főbb megállapításait az alábbi összefoglalónkban ismertetjük.
Gyakorlati kérdések és válaszok az új Kbt. vonatkozásában – I. rész
Lassan egy év telt el új közbeszerzési törvény elfogadása óta, a felmerült jogértelmezési kérdésekre következő cikksorozatunkban igyekszünk válaszokat adni. Ezek hasznos iránytűként szolgálhatnak, hiszen az itt közöltek a Közbeszerzési Hatóság szakembereivel egyeztetett álláspontok.
A közbeszerzések ellenőrzési rendszere – II. rész
Ahogy arról cikksorozatunk első részében beszámoltunk, Magyarországon évente több, mint kétezer milliárd forint, tehát Magyarország éves költségvetésének nagyságrendileg 15 %-a kerül elköltésre közbeszerzés útján, így jelentős nemzetgazdasági érdek kapcsolódik ahhoz, hogy a közbeszerzési eljárások szabályosan és hatékonyan kerüljenek lefolytatásra. A Kormány ennek érdekébn összetett ellenőrzési rendszert épített ki a közbeszerzések vonatkozásában. Összefoglalónk második részében a hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések ellenőrzési rendszerének sajátosságait mutatjuk be.
12