Jelen cikkünk elméleti bevezetőt ad a kísérleti alapú szabályozási eszközök hátteréhez, majd a következő részben igyekszünk majd az elméleti bevezetőt lefordítani a gyakorlat nyelvére és a szabályozási homokozók példáján arra keressük a választ, mit jelenthetnek a szabályozási homokozók a vállalati mindennapokban.
A mesterséges intelligencia (MI) már utat talált magának a legkülönbözőbb diszciplínák szakmai és üzleti fórumaihoz. Jelenleg nagy érdeklődés mellett folyik azoknak az alkalmazási területeknek a keresése, ahol elfogadható kockázat mellett elegendően nagy hozadék várható tőle: cikksorozatunkban az ehhez kapcsolódó kérdéseket és megoldásokat járjuk körbe.
Digitális megfelelés: A jövő elkezdődött című sorozatunk hatodik részében a szerzők a sötét mintázatokat, a fogyasztók rejtett befolyásolását, és az ún. vásárlómegszégyenítés témáját járják körül a digitális fogyasztás kapcsán.
A módosító törvény elsősorban a békéltető testületekre vonatkozóan hoz új rendelkezést: segíti, hogy alapvetően online módon folytassák le a békéltető testületi eljárásokat, illetve egyes esetekben lehetővé teszi, hogy azon esetben is kötelezést tartalmazó határozatot hozzon a testület, ha a bepanaszolt vállalkozás nem tett ún. alávetési nyilatkozatot.
Digitális megfelelés: A jövő elkezdődött című sorozatunk ötödik részében nagyon fontos témákat veszünk górcső alá: a digitális akadálymentességet és esélyegyenlőséget, ami többet jelent, és többeket érint, mint az elsőre gondolná az ember.
Digitális megfelelés: A jövő elkezdődött című sorozatunk negyedik részében az e-fogyasztóvédelemben mindennapossá váló olyan kérdésekkel foglalkozunk, mint a mesterséges intelligencia alapján működtetett chatbotok, virtuális asszisztensek szabályozási háttere és problémái.
Digitális megfelelés: A jövő elkezdődött című sorozatunk harmadik részében a népszerű online bevásárlófelületnek, a Wishnek az ár- és kedvezményfeltüntetési gyakorlatai nyomán született hatósági döntésnek az elemzése olvasható.
Digitális megfelelés: A jövő elkezdődött című sorozatunk második részében hasznos információkat mutatunk be a kormányhivatalok és a GVH által megindított fogyasztóvédelmi hatósági és versenyfelügyeleti eljárások főbb jellemzőiről.
Cikksorozatunk első részében arra a kérdésre keressük a választ, mit értünk digitális megfelelés alatt. Ezáltal gyakorlati megközelítési pontokat kívánunk adni ahhoz, hogyan lehet megragadni a digitális transzformáció lényegét megfelelési szempontból. Ehhez kiindulásként meg kell határoznunk a digitális megfeleléssel érintett szabályozási kört, és láthatjuk, hogy ez nem is olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Versenyjogi Kutatóközpont szervezésében májusban tartották a workshopot, ahol a szakma kiemelt szakértői beszéltek mesterséges intelligenciáról, digitális piacok szabályozásáról, a versenyjogi fogyasztóvédelem új irányairól az online piacokon és az alkalmazott viselkedéstudományok, különösen a felhasználói élménytervezés etikai/jogi vonatkozásairól.
