Az USA-ba irányuló személyes adatok továbbítása a GDPR alkalmazásának kritikus területe; egy évek óta húzódó, átmeneti megoldásokkal tűzdelt, megoldhatatlannak látszó probléma. 2022-ben a felek újra a tettek mezejére léptek, ezek bemutatására vállalkozunk cikkünkben.
A 2021-ben hatályba lépő módosítások nem novella szintűek, nem alkotnak egységes rendszert, a módosítás ehelyett a Kbt. meglévő rendelkezéseit csiszolgatja tovább.
Immár második alkalommal éli meg a közbeszerzési társadalom azt, hogy olyan módosítást fogad el az Országgyűlés, amely gyakorlatilag minden rendelkezésében előremutató és nehéz kivetni valót találni benne.
Szerzőnk szerint mindaddig, amíg az USA vonatkozó szabályai nem változnak, addig velük jogszerű „megerősített és tartós adatvédelmi mechanizmust” nem lehet kidolgozni.
Az ügyvéd egy különleges bizalmi viszonyban van ügyfelével, amelyet nem jellemezhet bizonytalanság egy olyan korban, amikor a jogi szolgáltatók versenyképességüket új technológiák és okos eszközök használatával kívánják fenntartani.
A GDPR a piaci igényekre reagálva bővítette szabályozási spektrumát, ezzel segíti az adatkezelőket, hiszen megfelelőségi határozat hiányában a GDPR 46. cikke biztosít további lehetőségeket, amelyek alkalmazásával maguk az egyes adatkezelők érhetik el, hogy az adattovábbítás jogszerű legyen.
A módosítások várhatóan január 1. napjával lépnek hatályba és összességében pozitív irányú változásokat hoznak az egyszerűsítés jegyében.
Másfél év telt el a GDPR hatályba lépésétől és a kezdeti fellángolás után lassan ez a terület is érdektelenné válik a nagyközönség számára. Az adatvédelemben a vállalkozások nem az általa elérni hivatott célt, hanem az azzal járó – kétségkívül jelentős – adminisztratív terheket látják. Az adatvédelem elvesztette a trendi-jellegét, kerékkötővé vált. Történik mindez akkor, amikor nemzetközi szinten elfogadottá vált, hogy az adat lesz a 21. század olaja és a következő évtizedekben annak birtoklásáért fog folyni a harc.
Az Európai Bizottság felülvizsgálta az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD) alkalmazásának kialakulóban lévő – szerintük – jó gyakorlatát. Az EB jelentésében arról számolt be, hogy a tagállamok többsége pozitív értékelést adott, noha a piaci szereplők kivétel nélkül az űrlap bonyolultságára panaszkodtak. A jelentés főbb megállapításait az alábbi összefoglalónkban ismertetjük.
Cikksorozatunkban arra vállalkoztunk, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény alkalmazása során felmerült gyakorlati kérdések vonatkozásában felvázoljuk a helyes álláspontot. Ahogy arra már rámutattunk, ennek jogát nem önmagunknak vindikáltuk, hiszen a bemutatandó álláspontokat egyeztettük a Közbeszerzési Hatóság szakembereivel, bízva abban, hogy válaszaink hasznos iránytűként szolgálhatnak.
