Az elektronikus magánokirat – tisztáz vagy összezavar az új fogalom?
Jelen cikk azt vizsgálja, hogy elősegíti-e az új fogalom az elektronikus okiratok írásbelisége körüli jogbizonytalanság csökkentését vagy esetlegesen tovább növeli azt.
Jelen cikk azt vizsgálja, hogy elősegíti-e az új fogalom az elektronikus okiratok írásbelisége körüli jogbizonytalanság csökkentését vagy esetlegesen tovább növeli azt.
Ha az elektronikus, illetve digitális aláírások iránt érdeklődünk, könnyen szembesülhetünk azzal, hogy a két fogalmat mind a gyakorlatban, mind termékismertetőkben, de még akár szakcikkekben is szinonimaként használják. Cikkünkben bemutatjuk a két aláírástípus közötti alapvető különbséget.
Számos alkalommal felmerült, hogy hiába van lehetőség elektronikus ellenjegyzésre, elektronikus aláírással történő szerződéskötésre, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárások (jellemzően tulajdonjog, jelzálogjog bejegyzése) során nem használhatók az elektronikus okiratok. Ennek az volt az oka, hogy az ingatlannyilvántartási törvény korábban azt tartalmazta, hogy csak olyan beadványok nyújthatók be elektronikusan a Földhivatalba, amelyekhez nem tartozik melléklet. Mivel szinte minden beadványnak van melléklete (legalább egy meghatalmazás, jellemzően valamilyen szerződés, nyilatkozat stb.) ez praktikusan azt jelentette, hogy semmilyen érdemi beadvány nem volt elektronikusan beadható.
Mai cikkünkben részletesen bemutatjuk, a távazonosítást, a „távelőttemezést”, és az elektronikus ellenjegyzést. Lássuk, pontosan melyik mit jelent és mire jó.
Egyre elterjedtebb, hogy a cégek képviselőik részére elektronikus aláírást vásárolnak, annak érdekében, hogy a cég ügyeit elektronikusan is ugyanolyan joghatással intézhessék, mintha ezt papíron tennék. A Cégtörvény nem egészen egyértelmű szabályozása miatt azonban sokakban kérdésként merült fel, hogy használható-e vajon cégjegyzésre (a cég írásbeli képviseletére) a cégképviselő magánszemély elektronikus aláíró tanúsítványa akkor is, ha az nincs bejegyezve a cégjegyzékbe.
Jelen írás szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy az AVDH-val való hitelesítés nem lehet alkalmas cégjegyzésre, hiszen azzal nem hozható létre a képviseletre jogosult saját kezű aláírása.
A hétköznapjainkat jelenleg övező járványügyi veszélyhelyzetben nyilvánvalóvá vált, hogy mekkora előnye van az elektronikus aláírásnak.