Az MNB a zöld hitelek növelésére ösztönzi a bankszektort, e célból jelentősen csökken-tették a tőkekövetelményeket Magyarországon. Az első vállalati zöldkötvény-kibocsátásra 2020 nyarán került sor az MNB Növekedési Kötvényprogramja keretében. A magyar kormány a klímasemlegesség elérése érdekében kész beavatkozni.
Már régóta igény mutatkozott hazánkban a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatok megmentésére szolgáló jogi eszközre. Az ilyen vállalatok számára az adósságuk rendezésére az egyetlen korábbi jogi megoldás a méltán népszerűtlen csődeljárás volt, amely azonban rugalmatlan és kockázatos, mivel sikertelen eljárás esetén a csődeljárás automatikusan felszámolási eljárásba fordul. A csődeljárás formalisztikus és vontatott eljárásával, a hitelezők korlátozott bevonásával a döntéshozatalba és az adós szempontjából nézve, a hozzá kapcsolódó stigmával, valójában többet ártott, mint használt. Népszerűtlenségét jól mutatja, hogy évente csak néhány tucat ilyen eljárás indult.
Magyarország továbbra is szigorú a faktorálással kapcsolatban.
Három év tapasztalat nélkül? – az alábbi cikkünkben áttekintjük a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szabályok módosítását. A módosításokat a jogintézmény bevezetése óta eltelt három év tapasztalatai, pontosabban azok szűkössége indokolja. A Módosító Törvény célja, hogy leépítse a felesleges bürokratikus terheket és egyértelműsítse a jogintézményre vonatkozó szabályokat. Kifejezett célja a hazai vagyonkezelési piac beindítása.
Az alábbi cikkben a szerzők a nem teljesítő hitelportfóliók gazdaságra gyakorolt negatív hatását és egy az Európai Központi Bank általi lehetséges megoldást vázolnak fel. Az EKB ugyanis a nem teljesítő hitelráta EU-n belüli magas szintjének csökkentése végett már tavaly kiadott egy iránymutatás-tervezetet, s bár annak véglegesített verziója még nem ismert, várhatóan átláthatóvá teszi az EKB által támasztott követelményeket.
Az Igazságügyi Minisztérium az alig két éve hatályba lépett Polgári Törvénykönyv módosítását tervezi. Dr. Vékás Lajos professzor úr, aki a Ptk. előkészítését vezette, nyílt levélben tiltakozott a módosítás ellen. A tézisek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény felülvizsgálatához című dokumentum és a professzor úr nyílt levele is ezeken a hasábokon jelent meg. Professzor úr nyílt levelét azzal fejezi be, hogy bár vannak bizonytalanságot okozó rendelkezések a Ptk.-ban, azokat a bizonytalanságokat nem a jogalkotónak, hanem a majdan kialakuló bírói gyakorlatnak feladata feloldani. Ezen gondolat kapcsán ragadtam billentyűzetet.
