cikkei


dr. Mátyás Ferenc  |  2016. szeptember 28. Szakma

Újdonságok a közigazgatási perrendtartásban

Tipikus esetben a közigazgatási perrendtartás és a hatósági eljárások általános szabályai szerint a rendes perorvoslattal együtt már legalább háromfokú, a hatósági eljárásban fellebbezés igénybevehetősége esetén eleve négyfokú eljárásokra kerül majd sor.

Kálmán Attila  |  2016. szeptember 28. Cégvilág

A felülvizsgálati kérelem előterjesztésének eljárásjogi és tartalmi buktatói

Idén is neves szakértőkkel és izgalmas témákkal várja a résztvevőket a Wolters Kluwer Visegrádon megrendezendő XIII. Magyar Munkajogi Konferenciája október 11–13. között. Számos, a mindennapi és a jogi közérdeklődést egyaránt átölelő téma megvitatására lesz lehetőség, kezdve például a rugalmasság és a munkavállalói jogállásvédelem új megközelítésétől a munkaügyi perek rendkívüli jogorvoslatain át a munkáltatói utasítás és annak korlátaiig bezárólag. Ebből az alkalomból interjúsorozatot indítunk, hogy néhány felkért előadó – saját szemszögéből – előzetesen is bepillantást adjon e témákba. Ezúttal dr. Tálné dr. Molnár Erikát, a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezető-helyettesét kértük bemutatkozásra.

Kiss Anna  |  2016. szeptember 28. Világjogász

Schengen – határok nélkül?

Hogyan néz ki a szabad mozgás joga a schengeni zónában és mit jelent a SIS és a VIS rendszere? Cikksorozatunkban ezekre keressük a választ, utalva arra is, hazánk 2007. december 21-én lett tagja a schengeni zónának, melynek nem az összes EU-s ország a tagja (pl. az Egyesült Királyság), viszont a térséghez tartozik néhány nem EU-s tagállam, mint Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein.

Siklósi Iván  |  2016. szeptember 28. Szakma

A semmisség és a megtámadhatóság szembeállításának problémái a magyar polgári jogban

Az alábbi tanulmány a semmisség és a megtámadhatóság szembeállításának problémáját elemzi a magyar polgári jog múltja és jelene alapján, utalva e két „intézmény” hagyományos szembeállítására és elvi-dogmatikai különbségeire. A szembeállítás relativizálódásának újabb tendenciái alapján – a hagyományos distinkció fenntartása ellenére – a semmisség és a megtámadhatóság közötti különbségtétel jelentőségének fokozatos csorbulását láthatjuk.

dr. Kávássy Tamás  |  2016. szeptember 27. Világjogász

Összetett ügyletek az Európai Unió Bíróságának esetjogában

Az általános forgalmi adó esetében a komplex szolgáltatások megítélése különös jelentőséggel bír, mivel az ügylet megítélése kihatással lehet az adóztatandó ügyletnek a teljesítési helyére, az adó mértékére, a kivételek alkalmazhatóságára, illetve az adófizetésre kötelezett személyére is. Ám annak ellenére, hogy az ügylet minősítése kritikus pontja az adózási módnak még sincs egyértelmű szabályozás erre vonatkozóan, így a jogkereső adózó a bírói gyakorlat alapján vonhat le következtetéseket.

Falus Tamás  |  2016. szeptember 26. Életmód

Rózsavölgyi Szalon, a kultúra ékszerdoboza

Újabb ősbemutatók várhatók Budapest egyik legifjabb, négy és fél éves, különleges hangulatú színpadán, mely az új évadban is a kultúra központja lesz színházi előadásokkal, olvasókörrel, pódiumbeszélgetésekkel, könyvbemutatókkal.

Mátyás Ferenc  |  2016. szeptember 23. Szakma

Amikor elmarad a sérelemdíj

A személyiségi jogi jogsértés megállapításának nem automatikus következménye a sérelemdíj megítélése. A körülmények bírói mérlegelése adott esetben azt is eredményezheti, hogy a jogsértő nem kötelezhető sérelemdíj megfizetésére – a Kúria eseti döntése.

dr. Fazekas Orsolya  |  2016. szeptember 22. Szakma

„Semmiből energiát termelő mesebeli gyár” – 2. rész

Dr. Horváth Kristóf atomfizikussal, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettesével az 1986 áprilisában bekövetkezett csernobili és a 2011-es fukushimai katasztrófa évfordulója kapcsán beszélgettünk a nukleáris biztonságról, védettségről, kockázatokról és ezek lehetséges kezeléséről.

Mohácsi Barbara  |  2016. szeptember 21. Világjogász

Európai elfogatóparancs és a személyi szabadság

A T/11232. számú törvényjavaslat jogharmonizációs célú törvénymódosításai között a személyi szabadsághoz való jog szempontjából lényeges rendelkezések a kiadatási és az átadási eljárásban is lehetőséget biztosítanak a hatályos rendszer kötelező szabadságelvonásával szemben helyettesítő intézmények alkalmazására. Jelen írás kizárólag az európai elfogatóparancs végrehajtási eljárásában vizsgálja a lehetséges új szabályozás jelentőségét.

Kiss Anna  |  2016. szeptember 21. Világjogász

A Schengeni Végrehajtási Egyezmény aktuális kérdései

Cikksorozatunkban – valós jogesetek alapján – a schengeni határt érintő kérdéseket fogjuk körbe járni a jogszabályok helyes értelmezésével. Leginkább arra vagyunk kíváncsiak, a legálisan Európába érkező harmadik országbeliek esetében milyen szabályok az irányadók, ha a legálisan itt tölthető időt túllépve illegális migránsokká válnak.