cikkei


onlinejogsebész.hu  |  2014. július 15. Szakma

Nemi erkölcs elleni bűncselekmények régen és ma

Az 1978. évi IV. törvényhez (a továbbiakban: 1978-as Btk.) képest a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) lényeges változásokat eszközölt – mint már a fejezet címében is utal – rá a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények vonatkozásában. Ezzel nem csak a nemi erkölcs védelme, hanem a nemi önrendelkezés és a nemi szabadság védelme is előtérbe kerül.

dr. Juhász István  |  2014. július 14. Szakma

Fűszerezett adózás

A fűszerek jelentős befolyással voltak az emberiség történelmére. A fűszerek megízesítik ételeinket, éppen ezért sok ezer éve nagy becsben tartja az emberiség a fűszereket, gyakran az arannyal vetekedett az értéke (ára). A fűszerekért gyakran háborúztak, és a XV-XVI. század nagy felfedezéseit is az utánuk való vágy indította el, Kolumbusz a fűszerekkel teli Indiába szeretett volna elhajózni. A történelem során gyakran felhasználták a fűszereket az adóbevételek előteremtése érdekében is. Cikkünkben összegyűjtöttünk néhány ezzel kapcsolatos érdekességet.

Mészáros Etelka  |  2014. július 11. Cégvilág

Innováció, startup, kreativitás

Magyarország jelenleg az EU országok között innovációs sorrendben a középmezőny végénél helyezkedik el. Ennek javítására rövid és hosszú távú megoldások lehetnek, mint például a szellemi tulajdonszerzés lehetőségeinek javítása, vagy a K+F kiadások közteher kedvezményeinek növelése. A szellemi tulajdon növelésének kiváló példái a start up cégek. Cikkünkben dr Greiner István, a Magyar Innovációs Szövetség általános elnökhelyettese tájékoztat a hazai innováció jelenlegi helyzetéről, valamint a Be novative, Pictoverb és Tresorit startup cégek számolnak be arról, hogy honnan jött az ötletük, milyen problémákkal találkoztak a megvalósítás során és hol tartanak ma.

dr. Kovács Szabolcs  |  2014. július 11. Szakma

Óvadék a munkaszerződésben

Cikkünkben a polgári jog és a munkajog együttes alkalmazásával kapcsolatos olyan jogesettel foglalkozunk, amelyek még a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: 1992. évi Mt.) hatálya alatt születtek, és amelyek kapcsán alkalom nyílik a jogszabályi környezet változásait a gyakorlati eseteken keresztül vizsgálni, különös tekintettel arra, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) hatálybalépésével a munkajogi szabályok is újabb változásokon mennek keresztül.

Gazdag László  |  2014. július 10. Cégvilág

Lehet magyar gazdasági csoda (1. rész)

A 2006-2013 közötti pangás után megindulni látszik az újabb Jánossy-féle helyreállítási periódus, amelyet azonban egyelőre súlyosan fékez a hazai fogyasztás (vásárlóerő) elégtelensége. Mindebből következik, hogy mi lendíthetné ki a jelenlegi pangáshoz közeli helyzetből a magyar gazdaságot: egy erőteljes reáljövedelem-felzárkóztató program.

dr. Csomós Lilla  |  2014. július 9. Napi

Sérelemdíj bizonyítás nélkül?

A sérelemdíj kérdéskörével azért kell fokozottan foglalkozni, mivel önmagában a sérelem bekövetkezte a sérelmet okozó számára jelentős fizetési kötelezettséget keletkeztethet a sérelmet okozó terhére.

dr. Nádas Gábor  |  2014. július 9. Szakma

Mediáció: térden állva, virággal

Mivel a bíróságokat kötik a törvényben meghatározott eszközök, nem szabhatják meg az ítélet irányát. Nos, ezen a helyzeten változtathat a közvetítői eljárásban születő megállapodás, amire 2002 óta van lehetőség minden olyan ügyben, ahol a felek jogosultak saját ügyükben dönteni – kivéve azokat, melyekben az állami hatalom szerepe a döntő. A megoldások tárháza igen széles, kezdve a térden állva való bocsánatkéréstől a szál virágig bezárólag.

Lex Futballhuligán – hogyan tovább?

Jóllehet a sporttörvény módosításával sérült a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjog, tehát feltételezhető az alaptörvény-ellenesség, a jogszabályt ennek ellenére nem küldte meg előzetes véleményezésre az Alkotmánybíróságnak Áder János államfő. Pedig ilyen esetben nincs mérlegelési lehetősége. Az Ars Boni jogi folyóirat elemzése szerint a szurkolók előtt két út kínálkozik: az ombudsman eljárása vagy az alkotmányjogi panasz.