cikkei


dr. Kovács Szabolcs  |  2014. július 11. Szakma

Óvadék a munkaszerződésben

Cikkünkben a polgári jog és a munkajog együttes alkalmazásával kapcsolatos olyan jogesettel foglalkozunk, amelyek még a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: 1992. évi Mt.) hatálya alatt születtek, és amelyek kapcsán alkalom nyílik a jogszabályi környezet változásait a gyakorlati eseteken keresztül vizsgálni, különös tekintettel arra, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) hatálybalépésével a munkajogi szabályok is újabb változásokon mennek keresztül.

Gazdag László  |  2014. július 10. Cégvilág

Lehet magyar gazdasági csoda (1. rész)

A 2006-2013 közötti pangás után megindulni látszik az újabb Jánossy-féle helyreállítási periódus, amelyet azonban egyelőre súlyosan fékez a hazai fogyasztás (vásárlóerő) elégtelensége. Mindebből következik, hogy mi lendíthetné ki a jelenlegi pangáshoz közeli helyzetből a magyar gazdaságot: egy erőteljes reáljövedelem-felzárkóztató program.

dr. Csomós Lilla  |  2014. július 9. Napi

Sérelemdíj bizonyítás nélkül?

A sérelemdíj kérdéskörével azért kell fokozottan foglalkozni, mivel önmagában a sérelem bekövetkezte a sérelmet okozó számára jelentős fizetési kötelezettséget keletkeztethet a sérelmet okozó terhére.

dr. Nádas Gábor  |  2014. július 9. Szakma

Mediáció: térden állva, virággal

Mivel a bíróságokat kötik a törvényben meghatározott eszközök, nem szabhatják meg az ítélet irányát. Nos, ezen a helyzeten változtathat a közvetítői eljárásban születő megállapodás, amire 2002 óta van lehetőség minden olyan ügyben, ahol a felek jogosultak saját ügyükben dönteni – kivéve azokat, melyekben az állami hatalom szerepe a döntő. A megoldások tárháza igen széles, kezdve a térden állva való bocsánatkéréstől a szál virágig bezárólag.

Lex Futballhuligán – hogyan tovább?

Jóllehet a sporttörvény módosításával sérült a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjog, tehát feltételezhető az alaptörvény-ellenesség, a jogszabályt ennek ellenére nem küldte meg előzetes véleményezésre az Alkotmánybíróságnak Áder János államfő. Pedig ilyen esetben nincs mérlegelési lehetősége. Az Ars Boni jogi folyóirat elemzése szerint a szurkolók előtt két út kínálkozik: az ombudsman eljárása vagy az alkotmányjogi panasz.

Dr. Kártyás Gábor  |  2014. július 8. Szakma

Fizetési felszólítás a munkáltatótól?

A fizetési felszólítás a munkaügyi perhez képest kivételes, írásbeli perelkerülő eszköz a munkáltatók kezében a munkaviszonnyal összefüggő, a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó, munkavállalóval szembeni igények érvényesítésére. Alkalmazása egyszerűenek tűnhet, de bizonyos követelményekre nem árt figyelni.

Zsubori Ervin  |  2014. július 7. Cégvilág

A nagy cégeknek előnyösebb az EU-tagság

A hazai cégvezetők között lényegesen többen érzékelik az uniós tagság előnyeit, mint ahányan hátrányokról számolnak be. Ez igaz a vállalkozások fejlődési lehetőségeit nézve, s még inkább a gazdaság egésze szempontjából. A legnagyobb fejlődési potenciált az agráriumban sejtik a menedzserek.

Kálmán Attila  |  2014. július 7. Szakma

Az ítélkezés nyilvánossága alapvető polgárjog – 2. rész

Dr. Harangozó Attila lapunknak adott interjújában egyebek mellett ügyvédi pályakezdéséről, a Szegedi Ítélőtábla elnökléséről, a bíróságok és a sajtó kapcsolatáról, s a várromok meghódításáról is beszél. Ahogy fogalmaz: „a bíróságok erkölcsi kötelessége a tudásátadás, ennek része az aktív jószolgálati tevékenység, valamint a társadalom felé történő nyitás. Így remélhető, hogy a bíróságokról már nem a láncra vert rab jut eszébe mindenkinek, és változik a rólunk alkotott kép”.