cikkei

Évtizedes hallgatások

Néhány közismert, közelmúltban napvilágra került ügy miatt a gyermekkori szexuális bántalmazás felkapott téma a sajtóban. A tanulságokról, a segítségnyújtás hatásos módszereiről tartottak teltházas kerekasztal-beszélgetést október elején a Beszélj róla! projekt alapítói. A Beszélj róla! internetes oldal május óta működik, amelyen a gyermekkorukban szexuális abúzust elszenvedett áldozatok mondhatják el történeteiket, s találhatnak sorstársakra. Gyakori, hogy ezren is belépnek naponta, de az oldalnak 8 ezres látogatottsága is volt már, tehát erős az igény arra, hogy ne legyen többé tabu a téma. A leírt történetek 90 százalékában ismerős, családtag az elkövető, minden negyedik esetben maga az apa, az áldozatok nagy többsége óvodás kislány.
A projekt egyik alapítójával és egy különleges könyv álneves szerzőjével beszélgettünk.

Az otthonszülés jog, nem lehetőség!

Dönthet-e az állam az anya helyett a szülés helyszínéről? Mit jelent a magzatvédelem? Megszegheti-e a közlekedési szabályokat a taxisofőr, ha szülő nőt szállít? Szülés esetén „ki lehet-e ugrasztani” az orvost bármikor az ágyból? Csak szakorvos jelenlétében történhet a szülés? Ezekre, és hasonló jellegű kérdésekre kerestük a választ Tóth Judittal, a Szegedi Tudományegyetem Alkotmányjogi Tanszékének vezetőjével.

Egy jogi metamorfózis: devizahitelesekből devizahiteltelenek

Végre megszülettek a részletes megoldásokat tartalmazó törvények! Alapvető céljuk szerint megkísérlik egységesen rendezni azok pénzügyi és jogi sorsát, akik 2006 után olyan kölcsönszerződéseket kötöttek, amelyekben a kölcsönösszeget, a törlesztő részleteket, az egyéb költségeket és a kamatokat svájci frankban, euróban vagy japán jenben határozták meg, ám az adósok devizát sosem láttak. Ezeknél a szerződéseknél az „vágta ki a biztosítékot”, hogy e devizák forinthoz viszonyított árfolyama drasztikusan változott a forint kárára, azaz: a külföldi pénznemben meghatározott tételek jóval több forintot igényeltek, mint a szerződés megkötésekor. Mivel jogi oldalról kívánom tájékoztatni a T. Olvasót, nem foglalkozom a fenti helyzetet kiváltó közgazdasági, pénzügyi okokkal, azt rábízom az eddig is temérdek véleményt kiagyaló szakemberekre. Itt most arról lesz szó: 2014-2015-ben hogyan tovább?

Nemzetiségek az Országgyűlésben – Érdemes-e? Értelmes-e?

E dolgozat a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda, az Új Jogtár és az Ars Boni jogi folyóirat által kiírt 2014. évi cikkírópályázat keretében született, és 9. helyezést ért el.

Nüanszok és legek

Huszonöt évig megszakítás nélkül vezette a női világranglistát, ezzel Guinness-rekorder. Az évszázad sakkozónője, de szinte minden elképzelhető világrekord az övé: az első nő, aki bekerült a legjobb tíz közé az abszolút világranglistán, az egyetlen, aki Bobby Fischer rekordját megdöntve lett férfi nagymester. Augusztusban a magyar férfi csapattal ezüstérmet szerzett a tromsøi sakkolimpián, majd a nagyszerű eredményt követően bejelentette, hogy visszavonul a versenyszerű sakkozástól. Polgár Judit most üzletasszonyi teendőire, oktatási programok kidolgozására és családja minden lépésére figyel.

…aztán a kerékpár véletlen a rendőrautóra esett

Közterületen tanúsított bármely, a közelben tartózkodó személyek által észlelhető erőszakos magatartás alkalmas megbotránkozás vagy riadalom kiváltására. A kerékpár célzott, más személyre irányított eldobása erőszakos magatartásnak minősül – a Kúria eseti döntése.

Tűzre, kukába, pincébe vagy irattárba? – II.

Meddig őrizzék meg az iratokat a vállalkozók? Jobb, ha megkérdezik a könyvelőjüket, mielőtt selejezteni kezdenek – s mindenekelőtt persze olvassák el e cikket is!

Nyáry Krisztián új hősei

Nyáry Krisztián 2014 karácsonyára újabb kötettel lepte meg híveit. „Így szerettek ők” című két könyvét rajongói az elmúlt két évben a könyvsikerlisták élére repítették, s minden bizonnyal most sem lesz másként „Igazi hősök – 33 magyar” című új munkájával.

Interjú az atlatszo.hu jogi képviselőjével

„Szakmailag mindig is nagyon érdekelt a közérdekű adatok nyilvánossága”

Dr. Tordai Csaba az elmúlt három évben az atlatszo.hu oknyomozó portál jogi képviselőjeként számtalan információszabadsági perben járt el. Az ügyvéddel közérdekű adatigénylésekről, az ezzel kapcsolatos eljárásokról, tapasztalatokról beszélgettünk, de szóba került az is, hogy segíthet-e a közigazgatási múlt, és igaz-e, hogy irreális összegeket kérnek el fénymásolásért az adatgazdák.

Kapcsolt cégek: közeleg a határidő

2015-től bővül a kapcsolt vállalkozások köre, mivel ezentúl nemcsak az azonos tulajdonosi körbe tartozó cégek tartoznak ide, hanem azok is, ahol „csak” az ügyvezetés egyezik meg. Ennek köszönhetően az eddiginél szélesebb kört fognak érinteni a transzferárakra vonatkozó adminisztrációs kötelezettségek és vizsgálatok. Azoknak, akik a jogszabály-módosítások miatt kerültek be a kapcsolt vállalkozások körébe 2015. január 15-ig kell ezt bejelenteniük az adóhatóságnál.