Új büntetőtörvényünk titokvédelmi rendszeréről
„A büntetőjogi szabályozás esetlegesen arra is szolgálhat, hogy belőle következtetéseket vonjunk le a titokvédelem jogi szabályrendszerének egészére nézve.”
„A büntetőjogi szabályozás esetlegesen arra is szolgálhat, hogy belőle következtetéseket vonjunk le a titokvédelem jogi szabályrendszerének egészére nézve.”
Talán kevesen tudják, hogy Petőfi Sándort, Mikszáth Kálmánt, Krúdy Gyulát, Seress Rezsőt és Presser Gábort egykori lakhelyük biztosan összeköti, ugyanis mindannyian – hosszabb-rövidebb ideig – laktak a pesti zsidónegyedben. Az sem közismert, hogy a mozi elődje, az árnyképvetítés is innen származik: Ungerleider Mór 1891-től a Király utca 27-ben tartotta a vetítéseket. Mindezt az augusztus 29-én megjelenő Zsebkönyv a zsidónegyedről – fiataloknak című, nem hagyományos útikönyvben olvastam.
Az új Ptk. családjogi változásairól dr. Szeibert Orsolya családjogásszal, az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének adjunktusával beszélgettünk.
Terjedelmi okokból csak a biztosítási szerződések jogát vizsgálom, a részben szintén megújult kártérítési jogot nem. Ezt is inkább a jogkereső biztosítottak szempontjából teszem, figyelemmel a biztosítók és a biztosítottak között – jellemzően a biztosítók javára – fennálló gazdasági erőkülönbségre. Dr. Oroszlán Zsuzsa ügyvéd, biztosítási és kártérítési szakjogász írása a az egyes biztosítási szerződésekről.
Zafira Tourerben mutatkozik be a második új szentgotthárdi motor, az 1.6-os turbódízel.
A jogelmélet számára kézenfekvő: újabb regulálást igényelne a büntetőeljárás területén megjelenő titokvédelem.
Cikkünkben bemutatjuk a jogellenesen megszerzett bizonyítékok felhasználásának jogszabályi hátterét és a bírói gyakorlatot. Röviden ismertetjük a munkavállalók technikai eszközzel történő ellenőrzésére vonatkozó legalapvetőbb szabályokat. A titkos kép- és hangfelvételekkel kapcsolatosan két kérdéskört érintünk: egyrészről a felvétel engedély nélküli elkészítését, másrészt a hozzájárulás nélküli bírósági felhasználását. Ezt követően kitérünk a peres eljárásra vonatkozó rendelkezések ismertetésére. Ezen túl foglalkozunk az új Ptk. hatálybalépésével bekövetkező változásokkal is.
A Szemere utcából a Szalay Palotába költözött a Magyar Ügyvédi Kamara.
Várhatóan alapos átalakításon esik át a Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi szabályzata, mely egyebek mellett eltörölné az ügyegyesítésről vagy -elkülönítésről szóló határozatok elleni fellebbezés jogát, bővítené a vallomásmegtagadás körét, rögzítené a különvélemény jogintézményének szabályait és bevezetné a pénzbírságok részletfizetési előírásait. A tervezetet szeptember 9-én tárgyalja meg első olvasatban a köztestület elnöksége, s a tervek szerint jövő tavasszal léphet hatályba.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésére vonatkozó rendelkezései jórészt 2012. július 1-jével hatályon kívül helyezésre kerültek. Így ezekben az esetekben – főszabályként – a munka törvénykönyvét (Mt.) szabályait kell alkalmazni, amelyektől azonban a jogalkotó a közalkalmazotti jogviszony jellegére tekintettel bizonyos mértékben mégis eltér. A következőkben a vonatkozó szabályok „összeolvasásával” igyekszünk a szabályozás legfontosabb elemeit ismertetni.