Kérhet e hozzáférést a vizsgázó saját dolgozatához?
Személyes adatokat tartalmaz‑e egy vizsgadolgozat, és így a vizsgázó ezen az alapon kérhet‑e hozzáférést a saját dolgozatához a vizsga szervezőjétől?
Személyes adatokat tartalmaz‑e egy vizsgadolgozat, és így a vizsgázó ezen az alapon kérhet‑e hozzáférést a saját dolgozatához a vizsga szervezőjétől?
Vajon kizárja‑e az uniós szabályozás, hogy a járművezetők a rendszeres heti pihenőidőket a járműben töltsék? A belga államtanács által az Európai Bíróság (EUB) elé terjesztett Vaditrans BVBA kontra Belgische Staat-ügyben a vita tárgyát egy 2014-es királyi rendelet képezte, amely pénzbüntetést ír elő ama tehergépkocsi‑vezetőknek, akik a kötelező heti pihenőidőt a járművükben, és nem más környezetben töltik el.
Az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatainak fogalmát a 2005/29/EK irányelv határozza meg. Ez azonos szintű védelmet biztosít minden fogyasztó számára, függetlenül attól, hogy az adásvétel az Európai Unió mely pontján történt. E fogalom minden olyan tevékenységre vagy mulasztásra vonatkozik, amely közvetlen kapcsolatban áll valamely terméknek a kereskedő által a fogyasztó részére történő eladásösztönzésével, értékesítésével vagy szolgáltatásával. Így védi a fogyasztók gazdasági érdekeit a kereskedelmi ügylet lebonyolítását megelőzően, azt követően, majd a lebonyolítás során is.
Az Európai Unió Bírósága elé terjesztett lengyel kérdés lényegében az öröklési jog és a vagyonjog területének elhatárolására irányult. Az ügyben az EUB-nak azt kellett meghatároznia, hogy az érintett vagyontárgy fekvése szerinti jog alkalmazását kizáró rendelkezések alapján megtagadható‑e a dologi hagyományok olyan dologi jogi joghatásának elismerése, amely által az öröklés megnyílásakor a hagyomány tárgyán fennálló tulajdonjog közvetlenül a hagyományosra száll át, amennyiben a hagyomány olyan tagállam területén fekvő ingatlanra vonatkozik, amely a dologi hagyomány ilyen típusát nem, kizárólag csak a kötelmi hagyományt ismeri.
Egy érdekes joghatósági kérdés eldöntését indítványozta az észt legfelsőbb bíróság az Európai Unió Bíróságánál. Az alaptörténet: egy Svédországban működő észt társaság Észtországban beperelte az egyik svéd munkáltatói szövetséget, mert az szerinte alaptalanul tette fel weboldalának feketelistájára az észt céget annak vélelmezett, megkérdőjelezhető üzleti gyakorlata miatt. De vajon mely állam bírósága hivatott dönteni?
A H. Hälvä, S. Naukkarinen, P. Paajanen és S. Pik „helyettesítő nevelőszülők” és munkáltatójuk, az SOS-Lapsikylä ry közötti jogvita keretében a 2006-2009 évek során az általuk végzett rendkívüli – túlóra, esti, éjszakai, szombati és vasárnapi – munkavégzés után járó pótlék megfizetése iránt indítottak kerestet. Az ügy, amely a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-ei 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikke (1) bekezdésének értelmezésére vonatkozik, előzetes döntéshozatali eljárás keretében került az EUB elé.
A Mohammad Zadeh Khorassani kontra Kathrin Pflanz-ügyben hozott ítélet a befektetővédelem szempontjából különös jelentőséggel bír. Az e szolgáltatások igénybevevői és az azokat nyújtó vállalkozások közötti információ tekintetében tapasztalható aszimmetria, valamint a lakosság nagy részénél az ez irányú pénzügyi kultúra hiánya – egyéb tényezőkkel együtt – azt eredményezi, hogy a magánszemélyeket a megtakarítással, befektetésekkel, illetve kölcsönökkel kapcsolatban gyakran hibás és az érdekeiket súlyosan sértő döntések meghozatalára ösztönzik.
A dunaszerdahelyi kerületi bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult az Európai Unió Bíróságához, tisztázandó néhány, a vonatkozó EGK-irányelvben szereplő főbb szabályt a kereskedelmi ügynök jutalékhoz való jogával kapcsolatban. A szlovák bíróság azt akarta meghatározni, hogy a kereskedelmi törvénykönyvnek az irányelvet átültető rendelkezéseivel ellentétesek-e az előtte folyó perben vitatott szerződés ama kikötései, amelyek értelmében a megbízó és a harmadik személy közötti kontraktus szerinti díjfizetés elmulasztása esettől függően megszünteti a jutalékhoz való jogot, vagy e jutalék összegének az e szerződés teljesítésének időtartamával arányos csökkentését eredményezi. A szlovák bíróság úgy ítélte meg, hogy a kontraktust kereskedelmi ügynöki szerződésnek, nem pedig közvetítői szerződésnek kell tekinteni. Az EUB ítélete eme utóbbi feltételezésen nyugszik.
Az Európai Unió Bírósága meghatározó jelentőségű ítélete arról, hogy nyilvánossághoz közvetítésnek minősül-e egy olyan egyéb internetes oldalakra vagy helyekre mutató hiperlink elhelyezése, amelyeken a jogosultak engedélye nélkül feltöltött olyan művek jelennek meg, amelyekhez a felhasználó a hiperlinkre történő egyetlen kattintással elér.
Az alábbiakban ismertetendő, úgynevezett Fahimian-ügyben felvetett kérdések az európai uniós bevándorlási politika lényegét érintik. Az Európai Unió Bíróságának a Verwaltungsgericht Berlin kérelmére meg kellett állapítania, milyen mértékű mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek a nemzeti hatóságok annak megvizsgálása érdekében, hogy a tanulmányok folytatása céljából vízumot kérelmező harmadik országbeli állampolgár helyzetét jellemző releváns körülmények összességének fényében a beutazási vízum kiadását kérelmező személy akárcsak lehetséges veszélyt jelent-e a közbiztonságra. Ennek során az EUB-nak a belső piac és a bevándorlási politika különböző célkitűzéseit is figyelembe kellett vennie.