Čepelnik-ügy – Uniós és nemzeti jog újabb „összefésülésen”
Az Európai Unió Bírósága más tagállamok számára is iránymutató döntést hozott az osztrák szabályozás uniós jogi összhangjáról a Čepelnik d.o.o. vs. Michael Vavti-ügyben.
Az Európai Unió Bírósága más tagállamok számára is iránymutató döntést hozott az osztrák szabályozás uniós jogi összhangjáról a Čepelnik d.o.o. vs. Michael Vavti-ügyben.
A „Walltopia”-ügy lehetőséget ad az Európai Unió Bíróságának arra, hogy az A1-es igazolásokkal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát továbbfejlessze és pontosítsa.
A kiküldött személyekre alkalmazandó szociális biztonsági jogszabályok vonatkozásában az elmúlt rövidebb időszakban az EUB három ‑ az Altun-ügyben[1], az EU Bizottsága kontra Belga Királyság[2]- és az Alpenrind-ügyben[3] hozott ‑ ítélete is kiemelt figyelmet érdemel.
A Whisky Association kontra Michael Klotz-ügyben született uniós bírósági döntés egy olyan szokatlan helyzetre vonatkozik, amelyben a kérdéses megnevezés semmilyen hangzásbeli vagy vizuális hasonlóságot nem mutat az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel, ám alkalmas lehet vitatható fogyasztói képzettársításra.
Doris Margret Lisette Mahnkopf ügye a második olyan ügy, amelyben tagállami bíróság az EUB-tól az EU öröklési jogáról szóló Róma IV. rendelet [1] értelmezését kérte, amivel egyébként az EUB Kubicka-ítéletében [2] az öröklési jog és a házassági vagyonjogi rendszer elhatárolásával kapcsolatos kérdés eldöntése kapcsán már foglalkozott.
Az alábbiakban a kiküldött munkavállalók társadalombiztosítási járulékai megfizetésének igazolását elemezzük, tekintettel az Európai Unió Bíróságának az Ömer Altun és társai ügyében mint bolgár munkavállalók Belgiumba történt kiküldetése kapcsán hozott ítéletére. Tanulság: az eset a rendeltetésszerű joggyakorlás példájául ne szolgáljon.
Maximilan Schrems Ausztriában a Facebook Ireland Limiteddel szemben bírósági eljárást kezdeményezett, mert szerinte e társaság megsértette a magánélethez és adatai védelméhez való jogát. Online közzétett felhívása nyomán hét olyan további Facebook-felhasználó engedményezte azonos állítólagos jogsértésre vonatkozó igényeit Schremsre, akiknek lakóhelye Ausztriában, más tagállamokban és harmadik országokban volt. Az Európai Unió Bírósága az elé terjesztett, Schrems kontra Facebook Ireland-ügyben hozott ítélete különösen a fogyasztói joghatóságra vonatkozik.
Miként vizsgálhatják a nemzeti hatóságok azon menedékkérő állításainak hitelességét, aki a menedékjog nyújtásának indokaként a szexuális irányultságával összefüggő okok miatt a származási országában való üldöztetéstől való félelemre hivatkozik? Így különösen kizárja-e az uniós jog, hogy e hatóságok pszichológusok által készített szakértői véleményeket használjanak fel?[1]
A pénzügyi rendszerek pénzmosásra, valamint terrorizmus-finanszírozásra való felhasználásának megelőzése napjaink különös, folyamatosan aktuális feladata. A csak az EU-s jog értelmezésével eldönthető, írásunkban ismertetett jogvita tulajdonképpen annak megválaszolására irányult, hogy a Corporate Companies eleget tett-e az említett tárgykörben hozott uniós irányelvet átültető, a nemzeti jogban rögzített kötelezettségeknek.
Az Európai Unió Bírósága korábbi ítéletében egy mezőgazdasági traktor által végrehajtott tolatási manővert érintő ügyben megállapította: a „gépjármű forgalomban való részvétele” fogalmába tartozik a gépjárművek minden olyan használata, amely összeegyeztethető e gépjárművek szokásos funkciójával. Egy másik – e körben korábban még nem vizsgált kérdésben – arra kellett választ adnia, az említett fogalomba beletartozik-e a helyváltoztatás nélküli, csak hajtóerőt biztosító gépként való gépjárműhasználat?