Cikkünk apropóját az adja, hogy 2015. április 1-jével változott a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.). Ekkor lépett ugyanis hatályba a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VIII. törvény, valamint az azzal összefüggő, egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI. törvény.
A határozott időre létrehozott munkaviszonyt az atipikus munkaviszony-formák közé szokás sorolni. Ezekre jellemző, hogy egyfelől az általános szabályok szerinti munkaviszonyhoz képest rugalmasabb foglalkoztatást tesznek lehetővé, másfelől a rugalmasság egyes hátrányait a munkavállalók viselik – így a határozott időre kötött munkaszerződés esetén azt, hogy a jogviszony megszűnésekor nem jár számukra felmondási idő, illetve végkielégítés. Erre tekintettel mind a verseny- mind a közszférában a határozott idejű jogviszonyok esetköre tekintetében törvényi szinten került sor korlátozások megfogalmazására.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) szerinti kormányzati szolgálati jogviszony, illetve közszolgálati jogviszony munkáltató általi egyoldalú megszüntetési jogcíme a felmentés. A felmentés nem más, mint a munkáltató akaratnyilvánítása, jognyilatkozata arról, hogy a közszolgálati tisztviselő vele fennálló jogviszonyát meg kívánja szüntetni. Cikkünkben a felmentési okok két nagy csoportját tekintjük át, érintve a szabályozásban előforduló bizonytalan pontokat is.
Cikksorozatunk utolsó részében a hivatásos állományúak („egyenruhások”) életpályáját vizsgáljuk. Az első kérdés: miben jelent ez mást, eltérő minőséget a civil közszolgálathoz képest?
Ahogyan azt cikksorozatunkban korábban láthattuk, az életpálya-modellek szorosan összefonódnak az adott közfeladat ellátása szervezeti kereteinek meghatározásával, átalakulásával. A pedagógusok életpályája az iskolafenntartói szerep állam általi átvállalásával, a közszolgálatban dolgozók jogállása a kormányhivatali rendszer bevezetésével párhuzamosan lépett érvénybe, illetve módosult. Nem történt ez másként az igazságszolgáltatás és az ügyészség területén sem, ahol a 2011-ben végrehajtott igazságügyi reform szolgáltatott „apropót” a jogállási törvények újraalkotására. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény [Bjt.] és a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény [Üjt.] egyaránt 2012. január 1-jén lépett hatályba.
Most induló cikksorozatunkban a közszférában létező, jogszabály által meghatározott feltételek között létező életpályákat tekintjük át. A négyrészes sorozat első részében a pedagógusokkal foglalkozunk, a következőkben pedig a köztisztviselői, bírói-ügyészi, rendvédelmi életpálya modellek lesznek terítéken.
Cikksorozatunk második részében áttekintjük a legfontosabb, fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályokat, ha munkavégzésre irányuló jogviszonyokban a felek mellett mintegy az „államhatalom is jelen van”.
A munkaviszonyban, illetőleg a közszféra munkaviszony jellegű jogviszonyaiban foglalkoztatottakat a rájuk irányadó jogszabályok, kollektív szerződés, illetve a velük kötött szerződések, illetőleg kinevezésük alapján különféle kötelezettségek terhelik. A fegyelmi felelősség kérdése akkor merül fel, ha e kötelezettségeket a foglalkoztatott megszegi. A fegyelmi felelősség szabályozásának három fő témaköre: a felelősséget megalapozó kötelezettségszegések, az ezekből fakadó jogkövetkezmények, valamint az ezek megállapítására irányadó eljárás.
A munkáltató valamennyi munkavállalójára kiterjedően foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást köteles biztosítani vagy az általa működtetett belső, vagy a vele szerződött külső szolgáltató útján. Sok egyéb jogsértés mellett ez persze koránt sincs mindig így. Pedig a munkavédelmi bírság összege akár tízmillió forint is lehet.
A munkáltatókat a munkajogi és munkavédelmi (ezen belül a foglalkozás-egészségügyi) szerteágazó szabályok betartásának kötelezettsége terheli. Cikkünkben arra keresünk választ, melyek az ezzel kapcsolatos legfontosabb és leggyakrabban megsértett előírások?
