Nem ritka, hogy a munkavállaló és a munkáltató is szabadulna egymástól, ám nem mindegy, ki teszi meg a döntő lépést. A jogkövetkezmények, különösen a juttatások ugyanis jelentősen eltérőek, attól függően, ki mond fel. Ez gyakran vezet egy türelemjátékhoz, amelyben az nyer, aki eléri, hogy a másik fél közöljön előbb felmondást.
A munkahelyi lopás bizonyítása során – a következetes bírói gyakorlat szerint – el kell választani a vétkes munkavállaló büntetőjogi és munkajogi felelősségét. Míg a büntetőeljárás tárgya a büntetőjogi felelősség, addig egy rendkívüli felmondás jogszerűségével kapcsolatos per annak tisztázására irányul, hogy a munkavállaló a munkaviszonnyal kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegte-e, és emiatt milyen szankcióval kell sújtani. Így elképzelhető, hogy a munkavállalóval szemben hozott munkáltatói intézkedés akkor is jogszerű, ha a büntetőbíróság, vagy szabálysértési hatóság nem állapította meg a munkavállaló terhére a lopás elkövetését.
Az év végi bértárgyalások megkezdődésével fontos áttekinteni, mire érdemes ügyelni a kollektív szerződések megszövegezésénél. A kollektív szerződést kötő felek nagy szabadságot élveznek, és sok esetben felülírhatják a törvényi szabályokat, ám ez a szabadság nagy felelősséggel is jár. A hibásan megírt megállapodás mindkét félnek sok gondot okozhat. Lássuk tehát a leggyakoribb hibákat, amelyeket célszerű elkerülni!
A munkavállalói kötelezettségszegéseknek ezernyi formája lehet, és meglehetősen széles a munkáltató által alkalmazható szankciók skálája is. Az alábbiakban általános jelleggel tekintjük át, a jogkövetkezmények milyen főbb kategóriái jöhetnek szóba, ha a munkáltató nem akar válasz nélkül hagyni egy kötelezettségszegést.
Mi a teendő, ha a munkavállaló állítása szerint magasabb bérben állapodtak meg a munkáltatóval, mint amennyit végül is megkapott? A pontos elszámolás nem csak a hosszú barátságnak, de a tartós munkaviszonynak is alapfeltétele.
Az előző bejegyzésben megvizsgáltuk, milyen speciális szabályok mellett lehetséges, hogy valaki olyan nyelven tegyen jognyilatkozatot, amelyet nem ért. A gyakorlatban az is számos vitát válthat ki, ha a másik fél használ olyan nyelvet a nyilatkozattételnél, amelyet a címzett nem ért. Vajon szabályos lehet így a közlés?
Habár a munkaviszony megszüntetését gyakrabban kezdeményezik a munkáltatók, a munkavállaló is búcsút inthet. A munkavállaló is köteles betartani egyes munkajogi előírásokat, egyik napról a másikra, szó nélkül nem tűnhet el. Ellenkező esetben a munkáltató törvény által meghatározott jogkövetkezményeket érvényesíthet. Jelen írásunkban a munkavállalói jogellenes munkaviszony-megszüntetés lehetséges eseteit tekintjük át, és bemutatjuk, milyen szankciókkal élhet a munkáltató a szabálytalanul távozó munkavállalóval szemben.
Külföldi tulajdonú cégeknél, vagy külföldi munkavállaló magyarországi foglalkoztatásánál gyakori eset, hogy egyes okiratok nem magyar nyelven készülnek. Áttekintjük, hogyan lehet érvényesen írásban nyilatkozatot tenni nem magyar nyelven, a magyar munkajog alapján.
Jár-e veszélyességi pótlék a külföldi kiküldetésért, ha a célországot veszélyesnek nyilvánították és a kint tartózkodás teljes ideje munkaidőnek minősül-e?
A 2012. július 1. napjától hatályos munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) jelentősen átalakította a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeire vonatkozó szabályrendszert, és az addig hatályos rendelkezésektől (a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a továbbiakban: 1992. évi Mt.) néhol gyökeresen eltérő szabályokat alkotott. Jelen írásunkban a hatályos szabályokat elemezzük és értékeljük, kiemelve a korábbiakhoz képest eltérő rendelkezéseket.
