A Munka Törvénykönyve 2023. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint, a munkavállalót gyermeke hároméves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg. Bár e távollét időtartama vonzó lehet, a díjazása már nem az, hiszen a szülői szabadságra csak a távolléti díj 10%-a jár, amiből ráadásul le kell vonni a gyed, vagy gyes összegét. Az alábbiakban áttekintjük, a munkavállalónak mikor lehet érdemes élni ezzel az új távolléttel.
A munkavállaló péntek délelőttre félnap szabadságot kér, mert hivatalos ügyet kell intéznie. Ezzel el is fogyna az éves szabadsága, de egyben kéri, öt napot hozzanak neki előre a jövő éviből, ha pedig mégsem használná el idén, év végén pénzben váltsák meg. Vajon eleget tegyen-e a munkáltató e kéréseknek? Cikkünkből megtudhatja, hogy előrehozható-e a jövő évi szabadság vagy esetleg a szabadság pénzben megváltható-e.
A munkaidőkeret a rugalmas munkaidő szervezés közismert eszköze. Ha valami rugalmasságot és költségmegtakarítást jelenthet a munkáltatónak, az könnyen gyanússá válik a munkavállaló számára. Az alábbiakban munkavállalói szempontból tekintjük át, mit jelent a munkaidőkeretben történő foglalkoztatás, milyen következményekkel kell számolnia a munkavállalónak, és milyen garanciákra számíthat.
Nincs akadálya, hogy egy munkaszerződést az általános, teljes munkaidőnél jóval alacsonyabb, heti-havi pár órás időtartamra kössenek meg. Ez is lehet életszerű, azonban az alábbi munkajogi és társadalombiztosítási szabályokra érdemes odafigyelni.
2021. november 1-jétől a munkáltatók felhatalmazást kapnak arra, hogy előírják a koronavírus elleni védőoltás kötelező felvételét alkalmazottjaik számára. Az erről rendelkező Kormányrendelet számos jogértelmezési kérdést vet fel, amelyeket az alábbiakban járunk körül. Előre kell azonban bocsátani, hogy a védőoltás nem írható elő automatikusan minden munkahelyen, és az is kérdéses, mi történhet az oltás felvételét elmulasztó foglalkoztatottal.
Az alábbiakban Dr. Kártyás Gábornak a XVIII. Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott előadásából olvashatnak beszámolót.
A füst zavarja a többi kollégát, az ügyfeleket, a dohányzók pedig minden órában hosszú percekig „lógnak” a munkából. Megtilthatja, illetve korlátozhatja-e a munkáltató a munkahelyi dohányzást, vagy tűrnie kell az alkalmazottai káros szenvedélyét?
A határozott idejű szerződések láncolatára szigorú szabályok vonatkoznak, amelyek megszegése esetén a munkáltató súlyos szankciókra számíthat.
A munkáltatónak úgy kell megszerveznie a munkarendet, hogy a munkaidő részeként kerüljön sor az előkészítő tevékenységekre, illetve ugyanígy, a munka végeztével még a munkaidő vége előtt legyenek elvégezhetőek a befejező cselekmények.
A kárigény érvényesítésére az általános munkajogi elévülési időn, azaz három éven belül kerülhet sor, akkor is, ha maga a munkaviszony idő közben már –bármilyen jogcímen – megszűnt.
