A BVerfG az elmúlt egy évben a COVID válsággal összefüggésben, részben sürgősséggel számos kérdést megválaszolt. De legalább ennyit nyitva is hagyott. Nem csak ezekre kell még választ adnia. Meg kell birkóznia a keresetek újabb áradatával is, amelyek az újabb, november óta tartó lockdown miatt érkeznek Karlsruhéba.
Az intézkedéseknek köszönhetően sikerült 2020-ban is megőrizni a német igazságszolgáltatás hierarchiájának csúcsán álló bíróság működőképességét. Ezt mutatják a tavaly hozott nagy horderejű döntések. A következőkben ezek közül tekintem át az öt legfontosabbat.
A ’gúnyosan nevetgélő’ bíró és az ’intellektuálisan túlterhelt’ rendőr kijelentések nem becsületsértők. A trágár mocskolódás pedig tartalmilag összefügghet egy politikai vitával és így a szólásszabadság része – ítélkeztek az elmúlt években a német bíróságok.
Törökország a tűzzel játszik és nemzetközi jogot sért az Athénnal kezdett határvitával. De a görög reakciók se etikusak és jogszerűek. Két NATO tagállam a katonai konfliktus szélén.
A regény egy országot, egy társadalmat állít bíróság, a ’Landgericht’ elé. „Azzal, hogy Kornitzeren keresztül megfestettem sok ezer emigráns keserű sorsát, írói eszközömmel próbáltam jótávételt adni azért, amiért a háború utáni német állam részben elmulasztotta a vagyoni, a társadalom pedig az erkölcsi kártalanítást” – mondta az írónő a ’Deutscher Buchpreis’ átvételekor.
Az EUB szerint közérdek az elérhető árú bérlakások biztosítása a metropoliszok belvárosaiban. Az ítélet szerint a legitim cél a rövidtávú kiadások korlátozásánál enyhébb eszközzel nem érhető el, tehát a tevékenység korlátozása „lehet arányos, ha egy település bérlakáspiacán vészhelyzet van”.
Új fegyvert ad az Európai Unió az közösségi fogyasztók kezébe: bevezeti a kollektív fogyasztóvédelmi keresetet.
A cigarettás dobozok elrettentő képeiről és az egységcsomagolásról szóló európai ítéleteket veszi górcső alá a szerző az alábbi írásában.
A német bíróságoknak most arról kell dönteniük, hogy fennáll-e az állam kártérítési felelőssége a koronavírus idején bevezetett hatósági korlátozások vállalkozókra gyakorolt negatív hatása miatt.
A német Szövetségi Alkotmánybíróság kétségbe vonta az Európai Unió Bíróságának az uniós jog értelmezésére vonatkozó kizárólagos hatáskörét.
