A munkavállalótól csak olyan információ közlésére kötelezhető, amely lényeges a munkaviszony szempontjából, és nem sérti a munkavállaló személyhez fűződő jogát. Ebből következően a munkáltató nem írhatja elő a létrejött párkapcsolatok bejelentésének kötelezettségét.
Ellentmondásosnak tűnik két idei luxemburgi ítélet: Ausztriában egy ügyész is kiállíthat európai elfogatóparancsot, míg Németországban csak egy bíró.
Németország a büntethetőségi korhatárról vitatkozik, a lényeg röviden összefoglalva: 12 éveseket a börtönbe, vagy ne legyenek a 15 évesek se büntetlenül?
az ILO sokat tett a rabszolga-, gyermek- és kényszermunka visszaszorításáért, valamint a nemek közötti esélyegyenlőségért. A XXI. század kihívásai, a modern ragszolgatartás és az embertelen munkakörülmények felszámolása, például a dél-kelet-ázsiai textil üzemekben válaszra várnak.
Vajon van-e ok az ünneplésre? – teszi fel a kérdést a szerző annak apropóján, hogy 20 éve kezdődött az EU Alapjogi Chartájának története. Mint írja, a választ az fogja eldönteni, hogy a dokumentumnak közép- és hosszútávon sikerül-e az EJEE-hez és az EJEB-hoz hasonló, a kontinens országainak emberi jogi és jogállami standardjait alapvetően befolyásoló hatást kiváltania.
Késő repülőgép, hibás termék? – a ’legal techs’ egyszerűbbé teheti a fogyasztói jogok érvényesítését. A technológia létezik, Amerikában egyre elterjedtebb, Európában most kezdik alkalmazni és a jogszerűségéről vitatkozni. Ám tény, az igazságszolgáltatás és az ügyvédi munka is digitalizálódik.
Az olasz belügyminiszter megtiltotta a menekülteket szállító hajók kikötését Itáliában, tartozzanak azok akár civil szervezetekhez, akár EU-tagállamokhoz, akik európai akciók keretében járják a Földközi-tengert. Erre tavasszal egyre több tagállam kiszállt az Európai Uniós ’Triton’ programból, amelyet aztán Brüsszel le is állított.
A jövőben nem állíthatnak ki európai elfogatóparancsot a német ügyészek, mivel nem kellően biztosított a függetlenségük a végrehajtó hatalomtól – ítélkezett az Európai Unió Bírósága.
A 1949 májusa óta működő, strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) éppen fennállásának jubileumi évében szembesült lehetőségei korlátozottságával a jogállamiság területén komoly problémákkal küzdő tagjaival szemben.
Nem csak a magyar közéletet és jogászvilágot foglalkoztatja a visszaélés lehetősége az EP-választáson. A téma a sok kettős állampolgár okán Németországban is borzolja kedélyeket.
