Jogerősen négy év fogházra ítélte Ármos Sándor volt rendőr dandártábornokot, megyei főkapitányt sokmilliós korrupciós ügyben a Fővárosi Ítélőtábla – írta a Magyar Nemzet internetes oldala hétfőn.
A jogállamiság elvével ellentétes, ha az oktatásirányító szerv kötelező erővel ad ki hírzárlat elrendelésével kapcsolatos „eljárásrendet” az oktatási intézményeknek, miközben hiányzik a jogalkotási felhatalmazása – állapította meg az alapvető jogok biztosa. Vizsgálata szerint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) 2018-ban kiadott, minden iskolai ügyben, általánosan a véleménykifejezést hozzájáruláshoz kötő eljárásrendje a véleménynyilvánítás szabadságát sérti. Dr. Kozma Ákos ombudsman ezért a többi között a kiadott eljárásrend visszavonására kérte fel az NSZFH elnökét.
Mi szükséges ahhoz, hogy érvényes legyen egy írásbeli végrendelet? Főszabályként megállapíthatónak kell lennie, hogy az örökhagyótól származik és az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést kell tartalmaznia. Az érvényességi kritériumok azonban a különböző végrendelkezési formáknál eltérőek lehetnek. Különbség van például a sajátkezűleg írt és a más által írt végrendelet esetén. Írásbeli magánvégrendeletnél, ha az örökhagyó sajátkezűleg írja és aláírja a végrendeletet, akkor nem kell tanú. A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik. Ha más írja a végrendeletet, akkor már két tanú szükséges, akiknek az együttes jelenlétében kell a végrendeletet aláírni, vagy ha az az örökhagyó azt már aláírta, akkor a két tanú együttes jelenlétében kell azt a magáénak elismernie. Mindkét esetben elmondható, hogy egyértelműen ki kell derülnie a végrendeletből, ha azt valaki tanúként írta alá. Ez azért is lényeges, mert számos olyan ügyben, ahol a végrendelet érvényessége vitatott, nem mindegy például, hogy az ügyvéd, aki szerkeszti a végrendeletet, csak okiratszerkesztői minőségben szerepel, vagy tanúként is. Az okiratszerkesztő ügyvéd ugyanis lehet tanú is, nincs kizáró ok. Sok szó esett a végrendelet aláírásáról, mi a helyzet, ha…
A büntetés-végrehajtási szervezet a Nemzeti Népegészségügyi Központ koronavírus fertőzéssel kapcsolatban kiadott szakmai protokollját követve kiemelt feladatként kezeli a személyi állomány és a fogvatartottak egészségügyi állapotának megóvását és a fertőzésveszély megelőzését a hazai börtönökben.
Csődbűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozza a Szeviép-ügy vádlottjaira a harmadfokú eljárásban a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a COVID-19 megbetegedésekre tekintettel az alábbiakra hívja fel a fogyasztók, a hirdetők, a hirdetések közzétevői figyelmét.
Miként érinti a rendkívüli helyzet a céges szerződéseket? Mit jelent a vis maior és a jóhiszeműség elve? Néhány cselekvési lehetőségre és kötelezettségre hívjuk fel a figyelmet.
Ha a köznevelési intézmények zárva tartását elrendelik, sok munkavállaló fog a munkáltatójához fordulni, hogy biztosítson neki lehetőséget gyermeke felügyeletére. A munkavállalók – a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve figyelembevételével – ezt akkor kérhetik, ha gyermeküket az intézményi bezárás érinti, a saját háztartásukban nevelt gyermek 18 éven aluli, és a kérelmező munkavállalón kívül a saját háztartásban nincsen olyan más cselekvőképes személy, aki a gyermek felügyeletét ellátja. A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértőinek összefoglalója arról, milyen lehetőségei vannak a szülőknek iskolabezárás esetén.
Alábbi cikkünkben a 2020/37–43. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
Rendkívüli ítélkezési szünet lépett életbe a bíróságokon a koronavírus-fertőzés miatt – közölte az Országos Bírósági Hivatal.
