A hónap elején az FBI átkutatta Trump ügyvédjének irodáját, lakását és széfjét, és üzleti dokumentumokat, e-maileket, illetve különböző iratokat foglalt le. Trump elnök kérte a szövetségi bíróságtól a lefoglalt anyagok visszaszolgáltatását, a bíróság ezt azonban megtagadta. Az elnök tiltakozott az ügyvédi titok megsértése miatt.
Életfogytiglani börtönbüntetés kiszabását kérte az ügyészség a háborúk bűnök miatt 40 év szabadságvesztésre ítélt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnökre az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) előtt zajló fellebbviteli tárgyaláson.
Az egyén szabadságának és a közösség tagjaként viselt felelősségének összehangolása sokszor jelentős kihívások elé állítja a jogalkotókat, akiknek például nehéz általános jogi keretek kijelölésével megtalálni a megfelelő egyensúlyt a magánszféra védelméhez fűződő alapjog és a demokratikus közügyek megvitatására vonatkozó alapvető közérdek között – mondta az igazságügyi miniszter egy konferencián.
Akkor nem kifogásolható a szándékosság megítélése körébe tartozó tudati tény beépítése a történeti tényeket rögzítő tényállásba, ha ezáltal nem bomlik meg a történeti tények és a beépített tudati tény kapcsolódásának a szerves kapcsolata
Tetten érték a mezőőrök azokat, akik évek óta romlott húst hordtak ki Rákospalota külterületére – közölte Oláh Csaba, a Rákosmenti Mezei Őrszolgálat intézményvezetője.
A Kúria két rendőr ügyét vizsgálta, akik megbuktak elfogadták a vesztegetést, majd gyanút fogva visszaadták a pénzt, azonban intézkedési kötelezettségüknek nem tettek eleget.
Az általános forgalmi adó fogyasztási adó, így a szabályozás célja az, hogy a termékek és a szolgáltatások utáni áfafizetési kötelezettséget minél inkább megpróbálja a tényleges fogyasztás helyéhez közelíteni, egyrészt annak érdekében, hogy az áfabevételek abban az államban keletkezzenek, ahol a fogyasztás történik, másrészt, hogy kiküszöbölje a versenytorzító hatásokat. Ezen elvet követve változtak 2010-től 2015-ig fokozatosan a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozó szabályok a közösségi jogban, és ezzel összhangban a magyar szabályozásban. Jelen cikk a hatályos szabályokat részletezi, terjedelmi korlátok miatt két részben. A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározása szempontjából, vagyis annak szempontjából, hogy hol kell megfizetni az áfát, jelentősége vannak annak, hogy az adott szolgáltatás igénybevevője adóalany-e vagy sem, milyen típusú szolgáltatásnyújtásról van szó, továbbá egyes esetekben annak, hogy az igénybevevő az EU-ban letelepedett-e, vagy sem. A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozó szabályokat Közösségi szinten a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv), míg belföldön az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) szabályozza. Fontos rendelkezéseket tartalmaz továbbá ezen témára vonatkozóan a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Héa-vhr.) is.…
Az államhatalom gyakorlásában egyértelműen kitüntetett szereppel bír a jogalkotás. Ez magától értetődő, hiszen a törvényhozás a szuverenitás, mint belső-külső értelemben független főhatalom érvényesülésének meghatározó eleme, az életviszonyok normatív szabályozásának egyetlen jogszerű módja. Éppen ezért nem csoda, hogy e területen a szuverén immunitása, felelőtlensége nem, vagy csak kivételesen vitatható. Csakhogy időközben az állam nem csupán polgáraira, hanem saját működésére vonatkozóan is jogi kereteket alkot: jogrendszere csúcsára az alkotmányt helyezi és jogalkotását illetően is minőségi követelményeket támaszt. Felelőtlensége burkát közjogi értelemben az alkotmány érvényesülése felett őrködő alkotmánybíróság töri át, újabban pedig immunitása magánjogi értelemben is újra és újra megkérdőjeleződik. Utóbbi körbe azon esetek tartoznak, melyekben a jogalkotási aktusok érvényesülése magánszemélyek esetleges károsodását hozza magával. Írásomban azzal foglalkozom, hogy milyen folyamatok mentek végbe és zajlanak ma is az állam polgári jogi kárfelelősségének terén, s közelebbről szemlélve milyen érvek találkoznak az állam magánjogi immunitásáról való nemzetközi, európai és magyar diskurzusban. A kérdés vizsgálatához először az állami tevékenység körét igyekszem meghatározni a vizsgálódás szempontjainak megfelelően (1. pont), majd ugyanebből a nézőpontból a szerződés fogalmát és főbb sajátosságait elemzem (2. pont). Ezt követően kerül sor azoknak…
Magony Krisztina: A szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az áfatörvény alkalmazásában - I. rész Az általános forgalmi adó fogyasztási adó, így a szabályozás célja az, hogy a termékek és a szolgáltatások utáni áfafizetési kötelezettséget minél inkább megpróbálja a tényleges fogyasztás helyéhez közelíteni, egyrészt annak érdekében, hogy az áfabevételek abban az államban keletkezzenek, ahol a fogyasztás történik, másrészt, hogy kiküszöbölje a versenytorzító hatásokat. Ezen elvet követve változtak 2010-től 2015-ig fokozatosan a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozó szabályok a közösségi jogban, és ezzel összhangban a magyar szabályozásban. Jelen cikk a hatályos szabályokat részletezi, terjedelmi korlátok miatt két részben. A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározása szempontjából, vagyis annak szempontjából, hogy hol kell megfizetni az áfát, jelentősége vannak annak, hogy az adott szolgáltatás igénybevevője adóalany-e vagy sem, milyen típusú szolgáltatásnyújtásról van szó, továbbá egyes esetekben annak, hogy az igénybevevő az EU-ban letelepedett-e, vagy sem. A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozó szabályokat Közösségi szinten a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv), míg belföldön az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) szabályozza. Fontos rendelkezéseket tartalmaz továbbá ezen témára vonatkozóan a közös hozzáadottértékadó-rendszerről…
Élő Dániel: A jogalkotással okozott kár Az államhatalom gyakorlásában egyértelműen kitüntetett szereppel bír a jogalkotás. Ez magától értetődő, hiszen a törvényhozás a szuverenitás, mint belső-külső értelemben független főhatalom érvényesülésének meghatározó eleme, az életviszonyok normatív szabályozásának egyetlen jogszerű módja. Éppen ezért nem csoda, hogy e területen a szuverén immunitása, felelőtlensége nem, vagy csak kivételesen vitatható. Csakhogy időközben az állam nem csupán polgáraira, hanem saját működésére vonatkozóan is jogi kereteket alkot: jogrendszere csúcsára az alkotmányt helyezi és jogalkotását illetően is minőségi követelményeket támaszt. Felelőtlensége burkát közjogi értelemben az alkotmány érvényesülése felett őrködő alkotmánybíróság töri át, újabban pedig immunitása magánjogi értelemben is újra és újra megkérdőjeleződik. Utóbbi körbe azon esetek tartoznak, melyekben a jogalkotási aktusok érvényesülése magánszemélyek esetleges károsodását hozza magával. Írásomban azzal foglalkozom, hogy milyen folyamatok mentek végbe és zajlanak ma is az állam polgári jogi kárfelelősségének terén, s közelebbről szemlélve milyen érvek találkoznak az állam magánjogi immunitásáról való nemzetközi, európai és magyar diskurzusban. A kérdés vizsgálatához először az állami tevékenység körét igyekszem meghatározni a vizsgálódás szempontjainak megfelelően (1. pont), majd ugyanebből a nézőpontból a szerződés fogalmát és főbb sajátosságait elemzem (2.…
