A bíróságok működésének lényege az ítélkezés, de közben nem szabad megfeledkezni az ügyfelek problémáiról, amelyet a tisztességesen és méltányosan kell kezelnie a bírósági szervezetnek – jelentette ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Nyíregyházi Törvényszék tavalyi évét értékelő sajtótájékoztatóján szerdán.
Az alapjogi biztos felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy – akár külön intézkedések kezdeményezésével – fordítson kiemelt figyelmet arra a gyakorlatra, ahogyan a minisztérium szervei kezelik a panasz- és közérdekű bejelentéseket. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Magyarországon előforduló kórházi fertőzések magas száma miatt benyújtott közérdekű bejelentéseinek mellőzése miatt kérte az ombudsman vizsgálatát.
A Teljes Ülésen Darák Péter ismertette a Kúria 2017. évi tevékenységét, dr. Bartal Géza, a bírói tanács elnöke beszámolt az elvégzett munkájáról, tanácselnökök szóltak az általuk elbírált legfontosabb ügyekről.
Több okból is komoly bírálatokat fogalmazott meg a magyarországi helyzet kapcsán az Európai Parlament (EP) nőjogi és esélyegyenlőségi bizottsága (FEMM), amely kedden szavazta meg a véleményét a témáról.
A bírósági határozatokra vonatkozó rendelkezések vonatkozásban az új büntetőeljárási törvény nóvuma mindössze annyi, hogy a régit felváltó kódexben részletesebben és szerkezetileg más-más helyeken jelenik meg e határozatok szabályozása.
Lezárt ügyeket listázó vádiratnak tartja a Sargentini-jelentést az igazságügyi miniszteri posztra jelölt és a tárcát eddig is vezető Trócsányi László, aki a kinevezés előtti meghallgatásán kedden az Országgyűlés európai ügyek bizottságában azt is mondta: nagy vitákra számít ebben az ügyben idén ősszel. A politikus kinevezését támogatták a bizottság kormánypárti képviselői.
Az eljáró bíróságoknak abban a kérdésben kellett dönteniük, hogy a felszámolási eljárást megelőzően, de a sikertelen csődeljárást követően engedményezett követelés besorolható-e a kkv.-nak minősülő engedményesre irányadó kedvezményes hitelezői kategóriába. Az eljáró bíróságok a jogvita elbírálása során számos jogkérdésben tettek megállapításokat. Így a Fővárosi Ítélőtábla fontos tételt rögzített annak kimondásával, hogy az engedményezés maga a jogváltozást előidéző rendelkező ügylet. Ugyanakkor dogmatikailag pontatlanul minősíti az engedményezést konszenzuálszerződésnek az ítélet. Szintén vitatható annak a megállapításnak a helyessége, hogy a besorolás szempontjából az engedményezés időpontjának és nem a kötelezett értesítése (vagy teljesítési utasítás) időpontjának van jelentősége. Végezetül a Kúria úgy foglalt állást, hogy az adóssal szemben a csődeljárás kezdő időpontja után engedményezéssel szerzett követelések a felszámolás során nem élveznek olyan kedvező helyzetet, mint az eredetileg is kkv.-nak minősülő hitelezőt megillető követelések. E körben ugyanis – a Kúria döntése szerint – a csődeljárás időtartamát és a felszámolás megindulásáig tartó időszakot a felszámolási eljárás részeként kell figyelembe venni. Az elemzés rámutat, hogy bár ez a jogértelmezés teleológiai szempontból helyesnek tűnik, a határozat nehezen egyeztethető össze a jogszabály jelenlegi szövegével.
Történt némi előrelépés az Európai Bizottság és Lengyelország között folyó jogállamisági vitában, de ez még nem elegendő ahhoz, hogy a kérdést megoldottnak lehessen tekinteni – jelentette ki hétfőn Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke.
A közigazgatási felsőbírósággal kapcsolatos munka eredményes befejezését nevezte egyik fő célkitűzésének az igazságügyi miniszteri posztra jelölt és a tárcát eddig is vezető Trócsányi László a kinevezés előtti meghallgatásán hétfőn az Országgyűlés igazságügyi bizottságában. A miniszterjelölt kellő óvatossággal vizsgálná a bírósági igazgatási rendszer működését. A politikus – aki változatlan államtitkári karral folytatná a munkát – kinevezését a kormánypárti képviselők támogatták.
Miként vizsgálhatják a nemzeti hatóságok azon menedékkérő állításainak hitelességét, aki a menedékjog nyújtásának indokaként a szexuális irányultságával összefüggő okok miatt a származási országában való üldöztetéstől való félelemre hivatkozik? Így különösen kizárja-e az uniós jog, hogy e hatóságok pszichológusok által készített szakértői véleményeket használjanak fel?[1]
