Hat ember ellen javasol vádemelést a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a Hungária Értékpapír Zrt. ügyében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata a police.hu oldalon.
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) cáfolta, hogy a szabálysértési törvény „közjogi érvénytelenségben szenved”, ahogy azt szerintük a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja sugallta.
Az Igazságügyi Minisztérium cáfolta, hogy a szabálysértési törvény „közjogi érvénytelenségben szenved”, ahogy azt szerintük a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja sugallta.
A napokban több helyen módosult a Polgári Törvénykönyv, valamint a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokat („SZIT”) érintő szabályozás is. A Ptk. módosítások indokai és céljai a Ptk. hatálybalépését követően felmerült, illetve felerősödött gazdasági igények kielégítése és a megváltozott uniós szabályozói környezetnek való megfelelés. A SZIT-módosítás ezzel szemben potenciálisan elősegítheti a SZIT-ek létrehozását és így a tőkepiac élénkülését is. A Deloitte Legal szakértője, dr. Erdős Gábor a legfontosabb változásokat részletezi a cég internetes újságunkhoz eljuttatott összefoglalójában.
Beszélgetés dr. Dezső Attila ügyvéddel, a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda vezetőjével.
Az Európai Unió Bírósága kimondta: nem jár családi pótlék a hazában hagyott gyermekek után.
Az Uber hazai szabályozása hosszú távon az Európai Bíróság kezében van a Taylor Wessing ügyvédje szerint.
Az interneten megjelenített hiperhivatkozások és a szerzői jogok kapcsolata széles körben vitatott. Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: „EUB”) által a közelmúltban meghozott ítéletek próbálták tisztázni a problémakört, azonban sok kérdés továbbra is megválaszolatlan maradt a hiperhivatkozások szerzői jogot sértő volta kapcsán. Ezen kérdések egy részét az Osztrák Legfelsőbb Bíróság (a továbbiakban: „Bíróság”) válaszolta meg 2016. február 23-án meghozott ítéletében (4 Ob 249/15v).
Az egyenlő bánásmód megsértése esetén érvényesülő kimentéses bizonyítás alapján a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy hiányzik az okozati összefüggés a hátrány és a védett tulajdonság között, tehát nem valósult meg diszkrimináció – a Kúria eseti döntése.
Az ítélőtábla enyhítő körülményként értékelte a sértett szerinte meggondolatlan magatartását.
