Az Alkotmánybíróság szerint a szabályozás csak akkor marad az alkotmányos értelmezési tartományban, ha az adatkezelő nem csupán általánosan hivatkozik a veszélyhelyzetre, hanem valóban valószínűsíti, hogy milyen közfeladatának ellátása került volna veszélybe.
Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll indítvány elutasítása mellett alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (Projekttörvény) 5. §-a az orosz fél alvállalkozói és a magyar fél alvállalkozói vonatkozásában csak akkor alkalmazható, ha azok közfeladatot ellátó szervezetnek tekintendők. A döntéshez Czine Ágnes és Salamon László párhuzamos indokolást, Hörcherné Marosi Ildikó és Schanda Balázs különvéleményt csatoltak.
A projekt célja alkalmazott kutatások mentén az információszabadság hazai gyakorlatának érvényesülését megvizsgálni és a szükséges optimalizációs javaslatokat kidolgozni.
Az LfD Niedersachsen (alsó-szászországi adatvédelmi hatóság) 10,4 millió eurós bírságot szabott ki a notebooksbilliger.de weboldal üzemeltetőjére, mert jogellenesen üzemeltetett videós megfigyelőrendszerrel titokban megfigyelte a munkavállalóit.
A Robinson Tours utazási iroda több ezer személyes adatot tartalmazó adatbázisa nyilvánosan hozzáférhető volt az interneten. A NAIH húszmillióra bírságolta a céget.
Az Pénzügyminisztérium nem válaszolt az újságíró közérdekű adatigénylésére és a NAIH-nak sem.
Az ír adatvédelmi hatóságokhoz más tagállamok adatvédelmi hatóságai intéztek megalapozott és releváns kifogásokat, amelyekkel a hatóság nem értett egyet, ezért az ügyben az EDPB döntött.
Az oktatási intézményekben október 1-jével elkezdődött a kötelező testhőmérséklet-mérés, amely minden diákot és tanárt érint. Ugyanakkor a lázmérés bármely más szervezet, így például egy munkáltató esetében is felmerülhet, hiszen alkalmas eszköz lehet a koronavírus egyik tünetének egyszerű és hatékony megállapítására.
A NAIH egy adatkezelő kérdésére válaszul kifejtette, hogy a gépjárművekben elhelyezett menetrögzítő kamerák általi folyamatos rögzítés nem egyeztethető össze a GDPR rendelkezéseivel.
Szerzőnk szerint mindaddig, amíg az USA vonatkozó szabályai nem változnak, addig velük jogszerű „megerősített és tartós adatvédelmi mechanizmust” nem lehet kidolgozni.
