Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 71. § (4) és (5) bekezdése és 76. §-a egyes szövegrészeit, valamint a 75. § (3) bekezdés b) pontját.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete(PDSZ) szerint Novák Katalin köztársasági elnök „szabad utat nyitott a sztrájkjogot súlyosan korlátozó törvénynek”, így nem amradt más lehetőségük, mint az alkotmányjogi panasz.
Nem lehet ellenséges az Unió és a tagállamok közötti viszony. Ez volt a vezérfonala az Alkotmánybíróság elnöke előadásának, amelyet a több mint két évtizedes múltra visszatekintő konferencia közel 200 résztvevője előtt tartott.
Alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette az Alkotmánybíróság (AB) a Kúria népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában hozott végzéseit. Az Alkotmánybíróság döntése szerint a Fudan Egyetem ügyében a nemzetközi szerződés miatt, az álláskeresési járadék ügyében pedig a költségvetés érintettsége miatt nem lehet országos népszavazást tartani.
Nem lehet népszavazást tartani a Fudan egyetem és az álláskeresési járadék ügyében az Alkotmánybíróság (Ab) döntése szerint.
„A tisztességes eljáráshoz való jog elméleti és gyakorlati kérdései” címmel rendezett március végén konferenciát a Károli Gáspár Református Egyetem Alkotmánybíráskodás és bírói jogalkalmazás Kutatóműhelye, valamint a Wolters Kluwer Hungary Kft. A konferencián Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke a jogkereső állampolgárok egyik legfontosabb jogának bírósági aspektusait mutatta be.
A Kúria közleménye szerint nem csatázik a Kúria és az Alkotmánybíróság. Elvileg nem zárható ki, hogy egy bíró vagy bírói tanács megismételt döntése sem bizonyul alkotmányosnak – hangsúlyozza a közlemény, reflektálva arra, hogy a Kúria a megismételt eljárásban sem hitelesítette a Kormány ötödik népszavazási kérdését.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúriának a Kormány tájékoztató hírlevelével kapcsolatban hozott végzését. Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria a támadott döntésében nem vette kellő súllyal figyelembe, hogy az állampolgárok tájékoztatását célzó, jogszabályon alapuló, a választási eljárásról szóló törvényben nevesített kampányeszköznek nem minősülő kommunikációs közlésre sajátos körülmények között, rendkívüli háborús helyzetben, elsődlegesen az állampolgárok tájékoztatása érdekében került sor.
Az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabályi rendelkezés a megsemmisítésről szóló határozatnak a hivatalos lapban való közzétételét követő napon veszti hatályát, és e naptól nem alkalmazható, ha ettől eltérő időpontot az Alkotmánybíróság nem határozott meg. A bíróság hivatalból veszi figyelembe a közigazgatási cselekménynek az ügyben nem alkalmazandó jogszabályi rendelkezésre alapítását – a Kúria eseti döntése.
A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, Dr. Cserny Ákos és Dr. Péteri Attila által írt Választójogi és népszavazási nagykommentárok című e-könyv az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (választójogi), az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény – anyagi és eljárási – szabályait értelmezi és magyarázza jogeseteken, példákon és jogtudományi kategóriákon keresztül, követve a fenti jogszabályok szerkezetét, összekapcsolva az anyagi és eljárásjogi normákat. Az alábbiakban a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény nagykommentárjának a médiakampány elemeivel kapcsolatos magyarázatát olvashatják el.
