Lefoglalhatók-e a korai védői titkok?
A szerző alábbi cikkében a gyanúsítás előtti védői titkok alkotmányos értelmezésére tesz kísérletet az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletei és a hazai (alap)jogi szabályozás összevetése alapján.
A szerző alábbi cikkében a gyanúsítás előtti védői titkok alkotmányos értelmezésére tesz kísérletet az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletei és a hazai (alap)jogi szabályozás összevetése alapján.
Alábbi cikkünkben a 2023/176–181. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.
A védőügyvéd segítségéhez való jog nem a gyanúsítástól illet meg valakit, hanem amikortól a nyomozóhatóságnak valószínűsíthető oka merül fel az adott személy bűncselekményben való részvételével kapcsolatban. Az egyenértékűség elve alapján ez Magyarországon is követendő lenne.
A 2017-es büntetőeljárási törvényben fellelhető bizonytalanságokat vizsgálja a szerző az alábbi írásában, közelebbről az ügyvédi irodában, illetve irattárban tartott házkutatással kapcsolatban.
Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2020/3–5. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a parlamenti információk és a szakmai tanácsadó testületek állásfoglalásai közül válogattunk.
A lengyel jog nem biztosított mérlegelési jogkört az ügyésznek, illetve hatékony jogorvoslatot az áldozatok hozzátartozóinak.
Bemutatták a Kommentár a büntetőeljárási törvényhez című kétkötetes kiadványt Budapesten kedden.
Alábbi cikkünkben a 2018/107–110. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az elfogadásra váró, illetve közigazgatási egyeztetés alatt álló jogszabálytervezetek közül válogattunk.