A munka törvénykönyve bizonyos keretek között lehetővé teszi, hogy kiskorúak is munkaviszonyban dolgozzanak. Ilyen esetben szükségképpen a szülő (gyám) is interakcióba kerül a munkáltatóval, hiszen törvényes képviselőként ő az, aki meghatározott jognyilatkozatok megtételére jogosult a gyermek mellett vagy helyett. Milyen szerepet szán a törvény a dolgozó gyermek szüleinek, és mire kell ilyenkor odafigyelnie a munkáltatónak?
A joggyakorlat-elemző csoport megállapította, hogy a kérelmezett alapjogait is érintő problémák részben a megfelelő személyi és tárgyi feltételek nem megfelelő voltára, munkaszervezési hiányosságokra vezethetők vissza.
A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Magyarázat a nemzetközi magánjogról című kiadvány a nemzetközi magánjog egészét átfogó jogszabálymagyarázat, mely a nemzetközi magánjogról szóló törvényt részletesen és tematikusan elemzi, együttesen a szabályozás gerincét adó uniós jogi aktusokkal és a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, valamint a kapcsolódó joggyakorlattal. Az alábbiakban magyarázatunknak a személyes joggal foglalkozó fejezetéből olvashatnak részleteket az ember személyes joga témaköréből. A fejezet szerzője dr. Raffai Katalin.
A keresetlevelet visszautasító végzésben a bíróság kizárólag arról foglalhat állást, hogy a keresetlevél olyan tartalmi, alaki hiányosságokban szenved, vagy olyan perakadályok állnak fenn, amelyekre tekintettel a kereset érdemben nem bírálható el; a kereseti kérelem megalapozottsága körében azonban nem foglalhat állást.
Egyezménysértő, ha a cselekvőképességről való döntés során a nemzeti bíróságnak nincs lehetősége mérlegelésre vagy mérlegelése nincs figyelemmel a mentális korlátozottság mértékére. Szintén nem áll összhangban az Egyezménnyel, ha a nemzeti jog nem biztosít perképességet a gondnokság alatt álló számára a gondnokság megszüntetése, megváltoztatása iránti perben, valamint ha a hatóságok elmulasztják vizsgálni a gondnok és a gondnokolt közötti érdekellentétet.
