Földjogi kérdések, avagy a közös tulajdon „bekebelezése” és más ügyek
Az alábbi cikk a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetését és a földnek minősülő ingatlanok tulajdonosi adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezését elemzi.
Az alábbi cikk a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetését és a földnek minősülő ingatlanok tulajdonosi adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezését elemzi.
A társasház-alapítás előzetes tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését, valamint a társasház bejegyzését gyakran összekeverik, ezért elsőként azt érdemes röviden bemutatni, hogy az előbbi milyen közvetlen joghatásokkal rendelkezik, és mennyiben különbözik a társasház bejegyzésétől.
A szerzők az alábbiakban a veszélyhelyzet során a személyegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről értekeznek.
Jelen cikkükben a szerzők az ügyvédi ellenjegyzés egyik elemével, a szignózással kapcsolatos részletszabályokat ismertetik.
Az osztályrabocsátás csak a közösen öröklő leszármazók lehetőleg egyenlő részesedését kívánja biztosítani az örökhagyó vagyonából, ezért osztályrabocsátási kötelezettség a házastársat nem, csak a leszármazókat terheli, éspedig őket is kizárólag egymással szemben.
A Ptk. a jogszavatosságot az adásvételi szerződésből kiemelve, a hibás teljesítés általános előírásai között szabályozza. Ennek oka, hogy a jogszavatosság szabályai nemcsak a tulajdonjog, hanem bármely jogosultság átruházása esetén alkalmazandók.
Alábbi cikkünkben összeszedtük azokat az esszenciális tartalmi elemeket, melyek mindenképpen szükségesek ahhoz, hogy érvényes végrendelettel rendelkezzünk, és az örökhagyó céljának megfelelően a törvényes öröklés helyett az örökhagyó által megfogalmazott végakarat érvényesüljön.
A Ptk. házassági vagyonjogi rendelkezéseinek egyik célja a családi otthon védelme, ami teljes összhangban áll a legtöbb európai országban megmutatkozó tendenciákkal.
A már – nem is annyira új – Ptk. a szerződésszegés általános szabályai között a közbenső szerződésszegésről is külön rendelkezik a 6:150 §-ban.
A Ptk.-ban a szerződésszegés általános szabályai között elhelyezett kártérítési felelősség a hibás teljesítéshez kapcsolódóan is érvényesül.