A Győri Ítélőtábla előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bíróságánál (EuB) abban a kérdésben, hogy az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás hiánya vagy nem megfelelősége miatt érvénytelen devizahitel-szerződések érvényessé nyilvánításának a Kúria által meghatározott módszerei összeegyeztethetők-e az uniós joggal.
Cikkünkben a szerző az EUB máltai bíróságok függetlenségével kapcsolatos ügyben hozott ítéletét elemzi.
Az EUB azt vizsgálta, hogy ellentétes-e az uniós joggal, ha a kollektív szerződés kizárja a fizetett szabadság időtartamát a ledolgozott munkaidőért járó túlórapótlék számításából és ezzel potenciálisan visszatartja a munkavállalót a szabadság kivételétől.
Az EUB döntése értelmében a fogyasztóvédelmi irányelv nem alkalmazandó, ha jogszabály megengedi az eltérést a feleknek.
Az EUB egy holland ügyben megállapította, hogy a részlegesen munkaképtelen munkavállaló éves fizetett szabadságának megváltása címén fizetett összeg nem csökkenthető azzal az időtartammal, ameddig munkavégzésre alkalmatlan állapotban volt.
A Kúria elnöke Dr. Varga Zs. András tájékoztatta az Országgyűlést arról, hogy hogyan érintették a Kúriát 2020-ban a jogszabályi változások.
Az EUB ítéletében a menedékkérelem elbírálásának eljárási szabályait értelmezte.
Nem akadályozhatja meg egy nemzeti bíróság, hogy a bírák az uniós jog értelmezése érdekében az Európai Unió Bíróságához forduljanak, és emiatt fegyelmi eljárást sem lehet folytatni velük szemben – mondta ki az Európai Unió Bírósága kedden egy magyar bíró által indított eljárásban.
Az EUB-nak egy lengyel devizahiteles ügyben kellett állást foglalnia arról, hogy a bíróság a tisztességtelennek ítélt szerződési feltételt felválthatja-e a nemzeti jog diszpozitív rendelkezésével.
Az Európai Unió Törvényszékének csütörtökön kibocsájtott főtanácsnoki indítványának nagy hatása lehet a bűnüldözésre Európában. Eszerint ugyanis az ír hatóságok törvénytelenül használtak fel mobiltelefonos információkat egy gyilkossági ügyben.
