Cikkünk második részében az intézkedési határidővel, a szerzett jog védelmével, az építésfelügyelettel és az építésrendészettel, valamint az ügyféli jogállással, a perindítási és a kereshetőségi joggal foglalkozunk.
Cikksorozatunk első részében többek között az építési tevékenység, az építési telek, a használatbavételi és a fennmaradási engedély, valamint a bontás körében kialakult bírói gyakorlatot ismertetjük.
Egy volt úttörőtábor helyére tervezett 92 lakásos, hétszintes vízparti társasház építési engedélyének visszavonását kérik, és azonnali jogvédelmet.
A kormány 180 nappal meghosszabbította a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet ideje alatt lejárt, vagy annak megszűnését követően 15 napon belül lejáró okmányok érvényességét. Automatikusan meghosszabbodnak továbbá a veszélyhelyzet ideje alatt, illetve a veszélyhelyzet végétől számított fél éven belül lejáró építési engedélyek – közölte a Miniszterelnökség.
Alábbi cikkünkben a 2020/104–112. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
Sérülnek az alapvető jogok, ha egy távvezeték módosított szakaszára a környezeti hatások vizsgálatára előírt eljárást nem folytatják le – állapította meg az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének átfogó vizsgálata. A hasonló helyzetek jövőbeni bekövetkezésének elkerülése érdekében dr. Kozma Ákos ombudsman ajánlással fordult a szaktárcához, hogy vizsgálja meg a nyomvonalas létesítményekkel kapcsolatos környezetvédelmi előírásokat. Továbbá arra kérte a vonatkozó hatásköröket gyakorló kormányhivatalok vezetőit, hogy a környezeti hatások vizsgálata során megfelelően tisztázzák a tényállást és érvényesítsék a jogszabályi követelményeket.
A tegnapi nap során elfogadta az Országgyűlés azt a törvényt, mely többek között a jegyzőtől elvonva a kormányhivatalhoz telepíti az elsőfokú építésügyi hatósági eljárásokat. A változásokat a jogalkotó a Szolgáltató Állam megvalósításának címszava alatt terjesztette elő. Meglátása szerint a fővárosi és megyei kormányhivatalok azok, amelyek az állami szervek közül a legközelebbi kapcsolatban vannak az ügyfelekkel: az állampolgárokkal és a vállalkozásokkal és ezért a leginkább alkalmasak az olyan stratégiai célok megvalósítására, mint hogy a magyar közigazgatás szervezetten, következetes és átlátható intézményi struktúrában, korszerű és ügyfélbarát eljárásrenddel, mindenki számára elérhetően; professzionálisan, nemzeti hivatástudattal rendelkező, szakmailag felkészült, etikus és motivált személyi állománnyal, modern szervezeti keretek között; és költséghatékonyan, a lehető legkisebb adminisztratív teherrel, versenyképes szolgáltatási díjakkal és rövid ügyintézési határidőkkel működjön. A törvény indokolása kiemeli, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatékony és gyors működésének alapja, hogy az egyes szakrendszerek közvetlenül elérhetőek legyenek az érintett adatokat felhasználó kormánytisztviselők számára. A közvetlen hozzáférések a hatósági ügyek gyors és elektronikus elintézését biztosítják, kiiktatva az egyes hatóságok több hetet is jelentő egymás közötti megkereséseit. A törvény számos eljárásban teremti meg ennek a lehetőségét. Engedélyezési eljárások…
A német szövetségi kormány alkotmányellenesnek minősítette a berlini tartományi kormány lakásbérleti díjak befagyasztására vonatkozó döntését, mert az szövetségi hatáskör.
Alábbi cikkünkben, tekintve, hogy a 2019/161–163. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Kúria és az Alkotmánybíróság közleményei közül válogattunk.
