A decemberben elfogadott fenntarthatósági törvény (2023. évi 108. tv.) és az EU CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) irányelve alapján a nagyvállalatoknak kettős lényegességi vizsgálatot kell végezniük, mely kiterjed teljes tevékenységükre. Dr. Balásfalvi-Kiss András a Grant Thornton ESG és Fenntarthatósági vezetője elmondja, hogy mit is jelent ez valójában és miért kell kiemelten foglalkozni vele a cégeknek.
Az ESG, vagyis a gazdálkodó szervezetek fenntarthatóságának vizsgálata a témája az új füzetnek.
A hazai ESG szabályozás új mérföldkövének számító 2023. évi CVIII. törvény rendelkezéseit feldolgozó cikksorozatunk harmadik és egyben utolsó részében a törvény által létrehozott intézményi struktúra legfontosabb szereplőit, azok feladatköreit, valamint az ESG keretrendszerhez kapcsolódó nyilvántartások legfontosabb szabályait mutatjuk be.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már 2024. január 1-jétől hatályosak. A DLA Piper Hungary törvényt feldolgozó cikksorozatának első részében összefoglalja az új jogszabályban előírt fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeket, illetve, hogy azok milyen feladatokat jelenthetnek a törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokra.
Az ESG (környezet (E), társadalom (S) és vállalatirányítás (G)) egyre meghatározóbb tényező a vállalatok működésében, ezért a cégeknek érdemes keresniük és integrálniuk vállalati döntéseikbe a fenntartható megoldásokat. A szabályozási és a piaci trendek az ESG jelentések növekvő jelentőségét mutatják, hiszen az ESG általános szabályozási elvvé kezd válni, valamint a befektetők és pénzügyi elemzők egyre inkább beépítik az ESG-szempontokat az értékelési modelljükbe a világot érintő globális környezeti és társadalmi kihívásokra válaszolva. Legutóbb a magyar Országgyűlés 2023 végén egy előremutató ESG-törvényt fogadott el, ami a vállalatok jelentéstételi kötelezettségét és beszállítói láncuk ESG érettségének vizsgálatát írja elő.
A VI. Wolters Kluwer Jogászdíj 8 kategóriájának nyertesei olyan pályázatokkal indultak, melyek büszkévé tehetik a jogásztársadalmat, inspirációt nyújthatnak a szakmai közösségnek, és példaképet állíthatnak az eljövendő jogászoknak. A cikkben a kategóriagyőztes pályázatának rövid kivonata olvasható a bírálóbizottság értékelésével, és a díjazottakkal készített interjúval együtt.
A fenntarthatósági szempontok egyre átfogóbban jelennek meg a vállalati szférában, így már azon sem lepődhetünk meg, ha a gazdaság különböző, környezetvédelemhez és szociális szférához látszólag alig kapcsolódó szegmenseiben bukkannak fel ilyen elvek és szabályok.
Benyújtotta a kormány a fenntartható vállalati működést ösztönző törvénymódosítási javaslatot az Országgyűlésnek – hívja fel a figyelmet az EY. Az érintett hazai cégeknek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontból is át kell világítaniuk működésüket, és büntetésekre is számíthatnak, ha nem teljesítik az adatszolgáltatási kötelezettségeket.
Új, a magyar gazdaság fenntarthatóságának javítását célzó követelményeket támaszt a nagyobb cégekkel szemben a parlament elé terjesztett ESG-törvényjavaslat – írja a telex.hu. Az ESG lényege, hogy a különféle tevékenységeket úgy is értékeljük, megfelelnek-e bizonyos fenntarthatósági szempontoknak.
