Új, a magyar gazdaság fenntarthatóságának javítását célzó követelményeket támaszt a nagyobb cégekkel szemben a parlament elé terjesztett ESG-törvényjavaslat – írja a telex.hu. Az ESG lényege, hogy a különféle tevékenységeket úgy is értékeljük, megfelelnek-e bizonyos fenntarthatósági szempontoknak.
A Wolters Kluwer nyilvánosságra hozta 2023-as, A jövő jogásza című nemzetközi kutatásának az eredményét. A jogi szektor jól fogadja a generatív mesterséges intelligenciát (AI), miközben továbbra is erőfeszítéseket kell tenniük azért, hogy mindennapi munkájuk hatékonyabbá tételére jogi technológiai szoftvereket vezessenek be. Az ügyvédi irodák és a vállalati jogi osztályok szembesülnek azokkal a változásokkal is, amelyekre szükség van a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) követelmények kiszolgálásához, valamint a jövőre kész munkaerő megszerzéséhez és megtartásához.
Alábbi cikkében a szerző arra keresi a választ, mennyire irányadó a valóban „fenntartható”, azaz jó ESG-értékelést kapott cégek minősítése, és e területen mi lehet a jövő útja az Európai Unióban.
Az üzleti életben és a közintézményekben tanúsított jogellenes vagy tisztességtelen, etikai követelményeket sértő magatartás súlyos következményekkel járhat akár közérdekre, de magukra a foglakoztató szervezetekre nézve is. Emiatt elemi érdeknek tekinthető az ilyen káros magatartásokra vonatkozó felderítési hatékonyság növelése, könnyen hozzáférhető, bizalmas csatornák biztosítása a bejelentők részére és a bejelentők védelmének biztosítása olyan esetben, mikor vállalatvezetési szinten hiányozhat az ilyen magatartásokkal szembeni aktív fellépés érdeke.
A fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás napjainkban kiemelt fontosságú téma a vállalati világban. Az ESG-szemléleten alapuló üzleti stratégiáknak nem csak a társadalmi elvárásoknak, hanem a közelgő, új jogszabályi változásoknak is meg kell felelniük. Ebből adódóan a vállalatoknak szükségük lesz legalább egy olyan munkatársra, aki naprakész és átfogó fenntarthatósági ismeretekkel rendelkezik.
A középvállalatok közel fele már figyelembe veszi az ES-szempontokat a beszállítók kiválasztásánál, és több mint egyharmaduk már most is igényel erre vonatkozó adatszolgáltatást – közölte a Makronóm Intézet saját kutatása alapján.
Az Európai Parlament elfogadta tárgyalási álláspontját azon jogszabálytervezet kapcsán, amely kötelezővé tenné az uniós nagyvállalatok számára, hogy ellenőrizzék, vajon a beszállítóik alkalmaznak-e gyermekmunkát vagy károsítják-e a környezetet. Amennyiben a szabály életbe lép, a gondatlan cégeket különböző szankciók fogják sújtani – olvasható az EY lapunknak eljuttatott közleményében.
Az MNB a zöld hitelek növelésére ösztönzi a bankszektort, e célból jelentősen csökken-tették a tőkekövetelményeket Magyarországon. Az első vállalati zöldkötvény-kibocsátásra 2020 nyarán került sor az MNB Növekedési Kötvényprogramja keretében. A magyar kormány a klímasemlegesség elérése érdekében kész beavatkozni.
Az ügyvédi irodák és a vállalati jogi osztályok számára nagy kihívást jelent a környezetvédelmi, társadalmi és vállalati döntési (ESG) szempontok jelentőségének példátlan növekedése. 2022-ben A jövő jogásza-kutatás során jogászokat kérdeztünk meg ezekről az igényekről, a megtett lépésekről és a felkészültségükről.
Az ESG-szempontoknak való megfelelést a bankok és a befektetők is értékelik – írja felmérésében az Opten.
