Az Európai Unió igazságügyi biztosa támogatja azt, hogy az EBESZ vagy más nemzetközi szervezet megfigyelőket küldjön az áprilisi magyarországi parlamenti választásra. Didier Reynders szerint erre az EU hitelessége miatt is szükség lehet. A belga politikus azt is elmondta, még az április 3-i szavazás előtt elindulhat az úgynevezett jogállamisági eljárás Magyarország ellen, de az esetleges szankciókról jóval később dönthetnek csak.
A szerző az Európai Unió Bíróságának az Airhelp Ltd. kontra Scandinavian Airlines Systems SAS-ügyben született ítéletét[1] ismerteti.
Az EUB azt vizsgálta, hogy ellentétes-e az uniós joggal, ha a kollektív szerződés kizárja a fizetett szabadság időtartamát a ledolgozott munkaidőért járó túlórapótlék számításából és ezzel potenciálisan visszatartja a munkavállalót a szabadság kivételétől.
A 2/2014. PJE határozat 1. pontja azzal a kötelező értelmezéssel alkalmazható, amely szerint akkor megfelelő tartalmú az árfolyamkockázatról nyújtott tájékoztatás, ha az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó a tájékoztatás alapján a szerződéshez kapcsolódó árfolyamkockázat tényén és mibenlétén kívül azt is felismerheti és értékelni tudja, hogy a nemzeti fizetőeszköz (a forint) árfolyama a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti deviza árfolyamához képest számára akár jelentős mértékben is kedvezőtlenül változhat, és ezáltal a fogyasztó fennálló tartozásának, a szerződés szerinti ütemezésben esedékessé váló fizetési kötelezettségének mértéke jelentősen megemelkedhet.
Az EUB döntése értelmében a fogyasztóvédelmi irányelv nem alkalmazandó, ha jogszabály megengedi az eltérést a feleknek.
A szerző az alábbiakban az Európai Unió Bíróságának ítéletét elemzi, mely a Slovak Telekom a.s. és a Protimonopolný úrad Slovenskej republiky-ügyben[1] született az erőfölénnyel való visszaélés kérdéseit, a kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalmát taglalva.
Az alábbiakban dr. Varga Judit igazságügyi miniszter közleményét olvashatják az Alkotmánybíróság döntéséről.
Az Alkotmánybíróság az Európai Unió Bíróságának a magyar állam területén jogellenesen tartózkodó külföldi állampolgárok jogállására vonatkozó ítéletével kapcsolatosan, az Alaptörvény értelmezése alapján megállapította, hogy amennyiben az Európai Unióval közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország a fenntartott szuverenitás vélelmének megfelelően jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az Unió intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket.
Az EUB egy holland ügyben megállapította, hogy a részlegesen munkaképtelen munkavállaló éves fizetett szabadságának megváltása címén fizetett összeg nem csökkenthető azzal az időtartammal, ameddig munkavégzésre alkalmatlan állapotban volt.
A szerző alábbi cikkében az Európai Unió Bíróságának az A. és B. ügyében hozott döntését[1] ismerteti, melynek különlegessége, hogy az EUB első ízben ítélkezett ilyen típusú, kiskorú gyermek átadására vonatkozó kérdésben.
