Az EU egyik kulcsfontosságú döntéshozó testülete ellen pert indítanak Lengyelország 35 milliárd eurós COVID-helyreállítási tervének jóváhagyásáról szóló, vitatott döntés miatt. A jogi lépés az Európai Unió Tanácsa ellen irányul, amely az egyes uniós államok minisztereiből áll.
Tegnap, a határidő utolsó napján megküldte válaszlevelét a magyar kormány az Európai Bizottságnak. Erről Varga Judit igazságügyi miniszter számolt be Facebook oldalán.
A Bizottság szerint az Egyesült Királyság megszegi az északír jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeit és nem hajlandó párbeszédet folytatni.
Az Európai Unió Tanácsa véglegesen jóváhagyta a tisztességes online versenyre vonatkozó új szabályokat.
Megmarad a digitális Covid-igazolvány, de már csak ott van rá szükség, ahol ezt külön kérik az utazóktól. A rendelet június 30-án járt volna le, de ha az egészségügyi helyzet lehetővé teszi, akkor bármikor hatályok kívül helyezhetik.
Egyhangú döntés helyett minősített többséghez kötné a jövőben az unió közös külpolitikai döntéseinek meghozatalát a bizottság elnöke, Ursula von der Leyen. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, elsősorban az uniós szerződések módosítására és a tagországok vétójogának eltörlésére van szükség. A lépést az Európai Parlament is támogatja.
Az Európai Bizottság szerdán jogilag kötelező érvényű célértékeket javasolt a kémiai növényvédő szerek használatának csökkentésére, illetve a természet és a biológiai sokféleség helyreállítására az unióban.
Az EUB szerint a madárvédelmi irányelv alapján járulékos fogásokat eredményező befogási módszer nem engedélyezhető, mert az a célba nem vett fajok számára az elhanyagolhatótól eltérő károsodást okoz.
megosztása Továbbra is az élmezőnyben van Magyarország, ami az uniós források szabálytalan felhasználását illeti – derült ki az uniós csalásellenes hivatal (OLAF) éves jelentéséből. A helyzet hasonló a korábbi évekhez, a magyar adatok rendre az uniós átlag többszörösét teszik ki.
Május 27-e óta Magyarországon kétféle árazást alkalmaznak a benzinkutakon: a hatósági áras üzemanyagból csak a magyar forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező autósok vásárolhatnak, mindenki más „piaci” árat fizet. Az intézkedés jelen formájában diszkriminatív és valószínűleg ütközik az uniós alapjogokkal. Bár a kormánynak lett volna lehetősége rá, hogy az uniós jogok megsértése nélkül alkalmazza a kettős árazást, ezzel mégsem élt. Az Európai Bizottság és az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet egyelőre még csak tájékozódik a helyzetről.
