Az ír adatvédelmi hatóság vizsgálja a Google helyadatok kezelését
A DPC elmondta, hogy azért indított vizsgálatot, mert rengeteg panasz érkezett az EU tagállamok fogyasztóvédelmi szervezeteitől.
Bejegyzések facebook címkével
1,2 milliárd Ft bírságot szabott ki a GVH a Facebookra
A GVH megállapította, hogy a Facebook Ireland Ltd. jogsértést követett el, amikor ingyenesként hirdette szolgáltatását nyitóoldalán és Súgóközpontjában: a fogyasztóknak ugyan valóban nem kellett díjat fizetniük a szolgáltatás igénybevételéért, de felhasználói aktivitásukkal és adataikkal üzleti hasznot hajtottak a vállalkozásnak és így fizettek a szolgáltatásért. A GVH történetének legnagyobb, fogyasztóvédelmi ügyben kiszabott bírságát, 1,2 milliárd forintot szabott ki a vállalkozásra.
Rés az Adatvédelmi Pajzson
Másfél év telt el a GDPR hatályba lépésétől és a kezdeti fellángolás után lassan ez a terület is érdektelenné válik a nagyközönség számára. Az adatvédelemben a vállalkozások nem az általa elérni hivatott célt, hanem az azzal járó – kétségkívül jelentős – adminisztratív terheket látják. Az adatvédelem elvesztette a trendi-jellegét, kerékkötővé vált. Történik mindez akkor, amikor nemzetközi szinten elfogadottá vált, hogy az adat lesz a 21. század olaja és a következő évtizedekben annak birtoklásáért fog folyni a harc.
Kifizeti a briteknek az adatvédelmi bírságot a Facebook
Elfogadta a jogellenes adatfelhasználás címén kirótt 500 ezer fontos (192 millió forintos) brit pénzbírságot a Facebook.
Szólásszabadság, avagy a social media jogi státusa – 7. rész
A social media-platformok az online nyilvánosság első számú terepeivé váltak, melyeknek nincs közmegegyezésre számot tartó definíciójuk. Jelen tanulmányában a szerző azonos megítélés alá helyezi a YouTube-ot, a Facebookot és a Twittert, mivel tevékenységük szólásszabadsággal összefüggő része hasonló, és hasonlóan is ítélhető meg. E szolgáltatások mindegyike képes a felhasználói tartalmak korlátozására, és időnként erre a jogi szabályozás kötelezi is. Az EU új irányelve is közös regulákat alkot e két eltérő szolgáltatásra: a hatálya alá tartozó audiovizuális tartalmak mind a videómegosztó, mind a social media-platformokon megjelennek.
„Interneten nem ceruzával írnak, hanem tintával”
A tagállamok által világszinten kötelezhetők a Facebookhoz hasonló tárhelyszolgáltatók bizonyos információk törlésére vagy azok terjesztésének megakadályozására. Az EUB döntése mérföldkőnek tekinthető.
Szólásszabadság, avagy a social media jogi státusa – 6. rész
A social media-platformok az online nyilvánosság első számú terepeivé váltak, melyeknek nincs közmegegyezésre számot tartó definíciójuk. Jelen tanulmányában a szerző azonos megítélés alá helyezi a YouTube-ot, a Facebookot és a Twittert, mivel tevékenységük szólásszabadsággal összefüggő része hasonló, és hasonlóan is ítélhető meg. E szolgáltatások mindegyike képes a felhasználói tartalmak korlátozására, és időnként erre a jogi szabályozás kötelezi is. Az EU új irányelve is közös regulákat alkot e két eltérő szolgáltatásra: a hatálya alá tartozó audiovizuális tartalmak mind a videómegosztó, mind a social media-platformokon megjelennek.
Szigorúbban kontroll a közösségi média felett
Szigorúbb ellenőrzés várható azt követően, hogy az EUB döntése értelmében a tagállamok kötelezhetik a közösségi média szolgáltatókat, hogy az egész világon tegyék elérhetetlenné a jogellenes posztokat.
Szólásszabadság, avagy a social media jogi státusa – 5. rész
A social media-platformok az online nyilvánosság első számú terepeivé váltak, melyeknek nincs közmegegyezésre számot tartó definíciójuk. Jelen tanulmányában a szerző azonos megítélés alá helyezi a YouTube-ot, a Facebookot és a Twittert, mivel tevékenységük szólásszabadsággal összefüggő része hasonló, és hasonlóan is ítélhető meg. E szolgáltatások mindegyike képes a felhasználói tartalmak korlátozására, és időnként erre a jogi szabályozás kötelezi is. Az EU új irányelve is közös regulákat alkot e két eltérő szolgáltatásra: a hatálya alá tartozó audiovizuális tartalmak mind a videómegosztó, mind a social media-platformokon megjelennek.
Szólásszabadság, avagy a social media jogi státusa – 4. rész
A social media-platformok az online nyilvánosság első számú terepeivé váltak, melyeknek nincs közmegegyezésre számot tartó definíciójuk. Jelen tanulmányában a szerző azonos megítélés alá helyezi a YouTube-ot, a Facebookot és a Twittert, mivel tevékenységük szólásszabadsággal összefüggő része hasonló, és hasonlóan is ítélhető meg. E szolgáltatások mindegyike képes a felhasználói tartalmak korlátozására, és időnként erre a jogi szabályozás kötelezi is. Az EU új irányelve is közös regulákat alkot e két eltérő szolgáltatásra: a hatálya alá tartozó audiovizuális tartalmak mind a videómegosztó, mind a social media-platformokon megjelennek.