Szólásszabadság, avagy a social media jogi státusa – 7. rész

A social media-platformok az online nyilvánosság első számú terepeivé váltak, melyeknek nincs közmegegyezésre számot tartó definíciójuk. Jelen tanulmányában a szerző azonos megítélés alá helyezi a YouTube-ot, a Facebookot és a Twittert, mivel tevékenységük szólásszabadsággal összefüggő része hasonló, és hasonlóan is ítélhető meg. E szolgáltatások mindegyike képes a felhasználói tartalmak korlátozására, és időnként erre a jogi szabályozás kötelezi is. Az EU új irányelve is közös regulákat alkot e két eltérő szolgáltatásra: a hatálya alá tartozó audiovizuális tartalmak mind a videómegosztó, mind a social media-platformokon megjelennek.

Az alábbiakban olvasható tanulmányt, mely az In Medias Res folyóiratban jelent meg, folytatásokban közöljük; az első rész itt, a második itt, a harmadik itt, a negyedik itt, az ötödik itt, a hatodik pedig itt olvasható el. Az alábbiakban közölt hetedik a tanulmány befejező része.

4.6. A platformok ideológiája

Több szempontból is rávilágítottunk arra, hogy a social media-platformok tevékenysége az általuk kezelt felhasználói tartalmakkal összefüggésben nem semleges. Az a sajátos szerkesztői feladat, amelyet részben a jogi szabályozást teljesítve, részben pedig saját akaratukból ellátnak, eleve nem lehet teljesen ‘objektív’, hiszen tartalmak értékelését foglalja magában. A platformok magánszabályozása nem is értéksemleges, abból egyértelműen kirajzolódik a felhasználók minél szélesebb köre számára biztosítani kívánt ‘biztonságos tér’ mint cél, amivel a szólásszabadság robusztus védelme időnként nem egyeztethető össze. De egészen más minőségűvé válik a semlegesség e hiánya, ha a platformot szerkesztői döntései során valamely ideológia vagy általa előmozdítani kívánt társadalmi cél elérése vezérli (amennyiben a társadalmi cél más, mint a közügyek nyílt vitája, a szabad nyilvánosság).

A social media-platformokat általában a szólásszabadság bajnokainak tekintik, azonban mint Bernal megjegyzi, „valójában a szabad szólás számukra csak eszköz. Csak akkor küzdenek érte, amikor nekik úgy a jó.”300 A Facebookot gyakran hasonlítják a nemzetállamokhoz.301 Az analógia, bár a platformon megvalósuló magánszabályozás modellezésére a platformoknak a nemzetállami kereteket jócskán túllépő jellege miatt nem megfelelő, annyiban találó, hogy a nemzetállamok a nyugati világban vallásilag és világnézetileg semlegesek, de nem értéksemlegesek. A social media-platform is hozhat értékalapú döntéseket, és kitilthatja a gyűlölködőket a rendszeréből, de ha a társadalmi nyilvánosságot alapvető intézménynek tekintjük – és nemigen tekinthetjük másnak –, akkor az ideológiai elfogultság, a világnézeti semlegesség feladása, bár a jogi szabályozás jelen eszköztárával nemigen tiltható, súlyos problémákhoz vezethet. A nyugati világ államai azonban demokráciák, így a szólásszabadság határait is választott képviselők és alkotmányos garanciák mellett működő hatóságok, bíróságok határozzák meg, illetve felügyelik a szabályok betartását. Ha egy social media-platform államhoz hasonlít, akkor annak berendezkedése nem demokratikus.

Egy felmérés rögzítette azt az egyébként is könnyen felismerhető helyzetet, hogy az amerikai Szilícium-völgy technológiai cégeinek tulajdonosai és vezetői liberális, kozmopolita és globalista politikai nézeteket vallanak, az emberi jogok kiterjesztésének hívei, kivéve, ha a gazdasági érdekeiket érintő ügyről van szó. Az állami szabályozással, különösen a munkavállalást érintő szabályozással szemben határozottan ellenségesek, e tekintetben közel állnak a konzervatív libertáriusokhoz.302 A Facebook kapcsán találhatunk ideológiai elfogultságra utaló jeleket is. Egyértelműen politikai program – még ha megvalósítási esélyeit tekintve naivnak nevezhető is – például a Zuckerberg által 2017-ben jegyzett ‘kiáltvány’, amely a nemzetállami kereteket meghaladó globális közösség építésére hív fel.303 A szöveg már túllép a biztonságos tér biztosításának feladatán, és a nemzetállami keretek meghaladását vizionálja, ami a globalizáció korában természetesen önmagában nem új és nem ismeretlen, de a sorok között a nemzeti társadalmak meghaladásának célja olvasható ki, ami a világkereskedelem és a nemzetközi szervezetek, továbbá az egységesülő Európa korában is szembeötlő.

A 2016-os Trending Topics-ügyben világossá vált, hogy ha úgy kívánja, a Facebook is képes a direkt politikai befolyásolásra, akár magasztos célkitűzések és nyilvánosan vállalt világnézet hiányában is.304 A Google sem tűnt fel éppen kedvező színben, amikor egy alkalmazottját nemi diszkrimináció támogatása miatt rúgta ki, amikor az egy feljegyzést (memo) készített a platform ideológiai elfogultságát kritizálva.305 A feljegyzésben kritizált „visszhangkamra”, azaz az a technológiai óriás, amely egyébként a szólásszabadság védelme mellett áll ki alkalmazottai körében és felhasználói felé is, vita helyett eltávolította a szerzőt. Más kutatások a tartalmak közötti, világnézeti alapú szelekcióra hivatkoznak,306 és ez a gyanú éppen a platformok átláthatatlan döntéshozatali mechanizmusa miatt nehezen oszlatható el (és persze nehezen is bizonyítható). A platformok tulajdonosai és vezetői is gyakorolhatják szólásszabadságukat, és ez a szabadság értelemszerűen kiterjedhet a tulajdonukban álló infrastruktúrát érintő döntésekre is, de amennyiben egy platform igazán nagyra nő, és az ott zajló viták platform általi kezelését nem a gondolatok piacának tiszteletben tartása vezérli, azaz a platform átláthatatlan eszközökkel befolyásolni kívánja ezeket a vitákat, az károsíthatja a demokratikus nyilvánosságot.

In Medias Res - borító

5. Összefoglalás

A social media-platformok alapvetően formálják át nemcsak a nyilvánosság szerkezetét és a véleményközlés, valamint a tájékozódás korábban ismert módjait, hanem a szólásszabadságra vonatkozó szabályozást is. Fontos körülmény, hogy a legnagyobb, legbefolyásosabb platformok az Egyesült Államokban székelnek, és tulajdonosaik, irányítóik, fejlesztőik az Első Alkotmán-kiegészítés eszméiből és gyakorlatából kiindulva közelítenek a szólásszabadság felé. Szintén fontos körülmény, hogy a nagy platformok emellett globális elérésűek, azaz számos országban található jelentős mennyiségű felhasználójuk, több állam jogrendszere is alkalmazható a feltöltött tartalmakkal szemben, ebből eredően a szólásszabadság több, különböző megközelítése is hatást gyakorol a platformok működésére. E körülményekből részben ellentétes hatások következnek: bizonyos esetekben a platformok egyfajta ‘világjoggá’ próbálják tenni az Első Alkotmánykiegészítést, máskor pedig az amerikaihoz képest jóval szigorúbb szóláskorlátozásokat alkalmaznak vagy hajtanak végre állami kérésre, a felhasználók számára biztonságos tér és a békés üzleti környezet megőrzése érdekében. Az amerikai eredetű globális óriáscégek, amelyeken keresztül számos amerikai állampolgár is folytatja napi vitáit és beszélgetéseit, a szólásszabadság európaihoz közelítő szabályrendszerének hatálya alá kerülnek.307

Az állami szabályok, jogrendszerek alkalmazásán, a jogi felelősség elkerülésén túl a platformok saját ‘magánnormarendszerüket’ is alkalmazzák, aminek során nem a szólásszabadság erőteljes védelme a legfontosabb szempont. Az állam részben maga kényszeríti bírói szerepbe a platformokat, például az európai jogi megközelítés által, amely szerint számukra a jogellenes tartalmak megítélése a felelősség alóli mentesülés feltétele. Másrészt a platformok saját rendszerük tekintetében maguk is megvonják a szólásszabadság határait, különösebb külső korlátok nélkül. Két irányból is megalapozatlan tehát a platformokat semleges szolgáltatónak tekinteni, és két alapos okunk is van rá, hogy tevékenységüket a hagyományos médiaszerkesztőkéhez hasonlónak fogjuk fel. Ha ez így van, akkor azonnal felmerül a médiaszabályozás célkitűzéseinek számonkérése és eszköztárának az új szolgáltatásokkal szembeni esetleges alkalmazásának kérdése. Akármilyen kötelezettségeket is ír elő a jövőben számukra az állami vagy a közös európai jog, az állam és a platformok kényszerű egymásrautaltságban léteznek, a platformok részben kikényszerített, részben önként vállalt ‘jogalkalmazása’ pedig zárójelbe teszi a szólásszabadság tényleges jogi doktrínáit, és szűkíti az alkalmazási körüket. Ezzel párhuzamosan megnőhet a médiaszabályozás területén eddig jobbára idegen szerződési jog és fogyasztóvédelmi jog jelentősége a platformok által szólásszabadságukban korlátozott felhasználók védelmében.

A szerző egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem és Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Lábjegyzetek:

300 Bernal i. m. (280. lj.) 127.

301 Chander i. m. (104. lj.)

302 Farhad Manjoo: Silicon Valley’s Politics: Liberal, With One Big Exception. The New York Times, 2017. szeptember 6.

303 Mark Zuckerberg: Building Global Community (2017. február 16.), www.facebook.com/notes/mark-zuckerberg/building-global-community/10154544292806634/

304 L. e fejezet 4.4. alpontját

305 Daisuke Wakabayashi: Contentious Memo Strikes Nerve Inside Google and Out. The New York Times, 2017. augusztus 8., www.nytimes.com/2017/08/08/technology/google-engineer-fired-gender-memo.html

306 Craig Parshall: The Future of Free Speech, Free Press, and Religious Freedom on Facebook, Google, Apple, etc. National Religious Broadcasters (2013), nrb.org/files/6213/9819/8017/The_Future_of_Free_Speech_Free_Press_and_Religious_Freedom_on_Facebook_
Google_Apple_etc__A_Current_Assessment.pdf

307 Ammori i. m. (85. lj.) 2263.

Kapcsolódó cikkek:


Elektronikus ügyintézés: jöhet a videotechnológiával történő azonosítás
2019. november 22.

Elektronikus ügyintézés: jöhet a videotechnológiával történő azonosítás

Bevezetésre kerül az elektronikus ügyintézés során a videotechnológiával történő azonosítás, de egyszerűsödnek a jogosítvány igénylést, a házasságkötéssel kapcsolatos okmányok cseréjét, az újszülöttek okmányellátását és az elhalálozással kapcsolatos ügyintézést érintő eljárások is.

Kirendelés és a törvényes bíróhoz való jog
2019. november 21.

Kirendelés és a törvényes bíróhoz való jog

A törvényes bíróhoz való jog biztosításának garanciája a bíróság átlátható ügyelosztási rendje, illetve kirendelés esetén annak megfelelő kiegészítése. Ha ez megvalósult, a kirendelt bírónak a kirendelés tartama alatt, a kirendelés helye szerinti bíróság nevében történő eljárása a rá kiosztott ügyben alappal nem kifogásolható, az a tisztességes eljárás követelményét nem sérti, a meghozott ítélet hatályon kívül helyezését nem alapozza meg. Az ügyelosztási rendre a polgári jogi érvénytelenség szabályai nem alkalmazhatók – a Kúria eseti döntése.

Az önkormányzatok működésének nyilvánossága
2019. november 20.

Az önkormányzatok működésének nyilvánossága

A közéletben való részvétel, illetve az azokkal kapcsolatos vélemény kialakítása és kinyilvánítása elképzelhetetlen lenne akkor, ha az érintett szervek eltitkolhatnák, vagy a saját belátásuk szerint tehetnék hozzáférhetővé a közérdekű adatokat.

Jogszabályfigyelő 2019 – 46. hét
2019. november 18.

Jogszabályfigyelő 2019 – 46. hét

Alábbi cikkünkben 2019/180–182. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.