Bejegyzések felróhatóság címkével


Munkavállalói kártérítési felelősség
2022. január 27. Cégvilág

Munkavállalói kártérítési felelősség

A munka törvénykönyve szabályai szerint a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

A bírság kiszabása során értékelendő szempontok
2021. október 27. Szakma

A bírság kiszabása során értékelendő szempontok

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában, dr. Buzás Péter, dr. Péterfalvi Attila és dr. Révész Balázs szerkesztésében megjelent, Magyarázat a GDPR-ról című könyv a korábbi magyarázat új, hatályosított és bővített kiadása. A kötet célja, hogy közérthetően, mégis a szakértő szemével mutassa be az Európai Unió adatvédelmi keretrendszerének alapját képező rendelet egyes előírásait, jogintézményeit. Mindezt úgy, hogy a leírtakat az adatvédelem iránt elkötelezett szakértők, az adatkezelők és adatfeldolgozók, a jogalkalmazók, illetve a terület iránt érdeklődő laikusok a gyakorlatban is hasznosítani tudják. Az alábbiakban a műnek a bírság kiszabása során értékelendő szempontokra vonatkozó részéből olvashatnak egy részletet.

2021. július 15. Szakma Koronavírus

A büntetés megkezdésének elmulasztásakor vizsgálni kell az elítélt felróható magatartását

A feltételes szabadság törvény által és a perbíró ítéletében biztosított lehetőségének elvesztése tehát szükségképpen kapcsolódik az alávetési kötelezettség megsértéséhez, annak kvázi szankciója. Mindebből pedig az is következik, hogy nem maradhat el az önhiba vizsgálatakor az sem, hogy a mulasztás mennyiben vezethető vissza az alávetési kötelezettség megsértésének szándékára.

Munkavállaló kárenyhítése kötelezettsége
2020. december 15. Napi

Munkavállaló kárenyhítése kötelezettsége

Az igazságügyi szakértői vélemény azon megállapítása, hogy a felperes bizonyos könnyített munkakörökben foglalkoztatható lenne, együttesen értékelendő az orvosi, foglalkozási és szociális rehabilitációra vonatkozó komplex véleménnyel. Amennyiben a munkavállaló körülményeire (életkor, mobilitás, terhelhetőség, képezhetőség) figyelemmel munkavégzésére csak aránytalan erőfeszítés mellett lenne lehetőség, úgy tőle ez kárenyhítési kötelezettsége körében sem várható el. E jogintézmény célja nem a károkozó munkáltató fizetésre kötelezésének mérséklése a károsult hátrányára (Mt. 167. § (2) bekezdés).

Vezető állású munkavállaló kártérítési felelőssége
2020. április 1. Napi

Vezető állású munkavállaló kártérítési felelőssége

Az Mt. 208.§ (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállalókra nézve az általános munkavállalói kártérítési felelősségre vonatkozó szabályok az irányadóak, ezért a munkáltatót terhelte annak bizonyítása, hogy a vezető állású alperes nem úgy járt el, ahogy az az adott esetben általában elvárható.

A vasúti pályaudvar üzemeltetőjének felelőssége a vonatok biztonságos megközelíthetőségéért
2019. március 1. Szakma

A vasúti pályaudvar üzemeltetőjének felelőssége a vonatok biztonságos megközelíthetőségéért

Ami a tényállást illeti, a felperes az alperes által üzemeltetett vasútállomáson a IV. számú vágányra menetrend szerint érkező vonathoz a síneken átkelve akart eljutni, mivel a vasútállomáson pályafelújítási munkálatok zajlottak, a peronok közötti ideiglenes átjárót pedig egy meghibásodott mozdony elzárta. A peronra történő fellépés közben a felperes a bal térdében szúró fájdalmat és reccsenést érzett. A baleset következtében sarlóporctörést szenvedett és műtéti beavatkozás vált szükségessé. A felperes 5 000 000 forint és járulékai nem vagyoni kár megtérítésére kérte kötelezni az alperest, mivel a műtét ellenére sem képes munkát végezni, autót vezetni, gyalogosan közlekedni.   Az első- ítélet és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. A tanúvallomások alapján csupán azt találta bizonyítottnak, hogy a baleset az adott helyen, időpontban és módon következett be. Nem találta alátámasztottnak a bal láb sarlóporctörését, amit az általa kirendelt igazságügyi orvos szakértő is csupán valószínűsített, lehetségesnek tartva annak későbbi bekövetkezését is. Kifogásolta, hogy a felperes csak három nappal az eset után (szeptember 6.) fordult orvoshoz, és hogy a sarlóporc törése is csak később került megállapításra (szeptember 26.). Így nem látta kétséget kizáróan bizonyítottnak, hogy…