A közösség tagja elleni erőszak mint gyűlöletbűncselekmény
A közösség tagja elleni erőszak bűncselekménye előítélettől motivált bűncselekmény (gyűlölet-bűncselekmény), amelynek alapja valamely csoporttal szembeni előítélet.
A közösség tagja elleni erőszak bűncselekménye előítélettől motivált bűncselekmény (gyűlölet-bűncselekmény), amelynek alapja valamely csoporttal szembeni előítélet.
Több mint öt évtized után először javasolta az illetékes kaliforniai testület Charles Manson amerikai szektavezér egyik követője, Patricia Krenwinkel feltételes szabadlábra helyezését.
Aljas indokból elkövetett emberölési kísérlettel is vádolja az ügyészség az erdőkertesi késelőt, akire továbbra is életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását kéri, de – a korábbi vádat súlyosbítva – legkorábban 40 év letöltése utáni feltételes szabadságra bocsáthatósággal – tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség.
Egyre több országában téma egy új büntetőjogi szankció, az internettilalom bevezetése. Törvényi felhatalmazás kevés helyen van, mégis egyre több bíróság alkalmazza. Így például Németországban is.
Alábbi cikkünkben a 2021/136–140. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
A feltételes szabadság törvény által és a perbíró ítéletében biztosított lehetőségének elvesztése tehát szükségképpen kapcsolódik az alávetési kötelezettség megsértéséhez, annak kvázi szankciója. Mindebből pedig az is következik, hogy nem maradhat el az önhiba vizsgálatakor az sem, hogy a mulasztás mennyiben vezethető vissza az alávetési kötelezettség megsértésének szándékára.
A tegnapi napon hatályba lépett a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről szóló 2021. évi LXXIX. törvény. Jelen cikkben az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket mutatjuk be, az lmbt+ közösséggel szemben meghozott szabályokat nem ismertetjük.
Mégsem kerül feltételes szabadságra a lányunokája sérelmére elkövetett szexuális erőszak miatt 2017-ben nyolc és fél év börtönbüntetésre ítélt férfi, akit június 1-jén, első fokon feltételes szabadságra bocsátottak – közölte a a Bács-Kiskun megyei főügyész.
Az EUB-nak abban kellett döntést hoznia, hogy egy harmadik ország által hozott ítélet EU tagállam általi elismerését követően az EU tagállam kibocsáthat-e európai elfogatóparancsot.
A Kúria a felülvizsgálati indítványokat nem tartotta alaposnak, az első- és másodfokú határozatot az I. rendű, a II. rendű és az V. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta.