Európai Bizottság és a tagállami fogyasztóvédelmi hatóságok koordináltan fésültek át weboldalakat azzal a céllal, hogy feltárják, az Európai Unió fogyasztóit hol célozzák hamis állítások vagy átverések a koronavírussal kapcsolatba hozható termékeket érintő hirdetésekben.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fogyasztóvédelmi területe is bekapcsolódott abba az uniós szintű hatósági ellenőrzés-sorozatba, amelynek célja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése az online piacról járványveszély idején.
A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indított az Alza.hu Kft.-vel és az Alza.cz a.s.-el szemben, mert úgy véli, hogy a vállalkozások a www.alza.hu weboldalon agresszív értékesítési módszert alkalmaznak, mellyel megsérthették a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a koronavírus járványra tekintettel 2020. március 19-20-án vírusellenesnek hirdetett termékeket, illetve védőmaszkokat kínáló oldalak, online üzletek kereskedelmi kommunikációs gyakorlatait tekintette át internetes ellenőrzés, ún. sweep keretében PC-n, Android- és iOS eszközökön.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a COVID-19 megbetegedésekre tekintettel az alábbiakra hívja fel a fogyasztók, a hirdetők, a hirdetések közzétevői figyelmét.
A pénzügyi fogyasztóvédelem a fogyasztóvédelem dinamikusan fejlődő, folyamatosan formálódó területe, melynek rendszere, dogmatikai alapjai – a történeti előképek ellenére – nem szilárdultak meg. Napjainkban is mozgásban vannak egyes alapfogalmai, alapvető jogszabályai, szabályozási tárgykörének határai és az érvényesülését hivatott szervezetrendszer is.
A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indított annak kiderítésére, hogy a Viber alkalmazással kapcsolatos egyes kereskedelmi gyakorlatok tisztességtelennek minősültek-e.
A GVH megállapította, hogy a Magyar Telekom megtévesztette a fogyasztókat maximális sebességű hálózatot ígérő állításával „Most generáció” kampányában. A hatóság több lépcsőben, feltételekkel határozta meg a bírságot, amelynek egy részét nem kell majd megfizetnie, ha vállalásainak megfelelően kompenzálja előfizetőit.
A szerző az alábbi cikkében az Európai Unió Bíróságának az ítéletét elemzi, mely a Prezes Urzędu Ochrony Konkurencji i Konsumentów kontra Orange Polska S.A.-ügyben[1] született, górcső alá véve a fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, közelebbről: a futár általi átadási időpontot mint a szerződéskötés keltezésének modelljét.
A Kúria nemrégiben közzétett döntésében (BH2019.182.) megállapította egy életbiztosítással összefüggő reklám kapcsán, hogy megtévesztő és jogsértő az a kereskedelmi kommunikáció, amely azt sugallja: napi 100 forint befizetésével akár 3,5 millió forintos biztosítási összeg is elérhető és ezzel érdemi segítséget nyújt a temetési és egyéb kiadások kifizetésére – annak ellenére, hogy ezt a konstrukció kizárja.
