Fogházba, javítóintézetbe és fegyházba küldték a fiatal rablókat
A bíróság három rendbeli, csoportosan elkövetett rablás bűntette miatt ítélt el öt fiatalt fogházra, javítóintézeti nevelésre, illetve egyiküket fegyházra.
A bíróság három rendbeli, csoportosan elkövetett rablás bűntette miatt ítélt el öt fiatalt fogházra, javítóintézeti nevelésre, illetve egyiküket fegyházra.
Még nem áll vissza teljesen a rendes „kerékvágásba” a bíróságok működése, így a polgári perek, büntetőeljárások, és a büntetés-végrehajtás megszokott ügymenete sem, de hétfőtől már számos, az utóbbi időszakra vonatkozó különleges szabály változik vagy szűnik meg.
A fiatalkorú bűnelkövetők ügyét elbírálni nem csak nehéz, hanem óriási felelősség is. Éppen ezért az ilyen eljárásokra rengeteg speciális szabály vonatkozik. Lényegében minden egy kicsit más, mint a felnőttkorúak esetében. Szigorú megkötések vonatkoznak például a letartóztatásra, a kényszerintézkedésekre és a tárgyaláson résztvevő személyekre is. A legnagyobb különbség azonban az intézkedések, büntetések esetében figyelhető meg. Hogy ezekben milyen célok érvényesülnek és hogyan történik a döntéshozatal, arról az OBH Jogos a kérdés rovata Dr. Ujvári Ákost, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának kollégiumvezetőjét kérdezte.
A jogrendszer egységességének elve alapján a Btk. rendelkezése nem értelmezhető a háttérjogszabály szándékával szemben akként, hogy a közfeladati jelleg nemcsak a védelem, hanem a fokozott felelősség szempontjából is mérvadó. Ez ugyanis a büntetőjogi felelősség olyan kiterjesztő értelmezéséhez vezetne, amelyre a jogalkotó akarata nem terjedt ki, ekként a nullum crimen sine lege büntetőjogi alapelvébe ütközne.