Bejelentkezés Hírlevél

Bejegyzések jogeset címkével

A vezető tisztségviselő felelősségének megállapítására irányuló kereset benyújtásának határideje
2018. augusztus 24. Szakma

A vezető tisztségviselő felelősségének megállapítására irányuló kereset benyújtásának határideje

Ami a tényállást illeti, az alperes a társaság alapításától felszámolása 2012. január 27-i elrendeléséig önálló képviseletre jogosult ügyvezetője volt az adósnak, ami többször is kölcsönt nyújtott tagjainak. A felperesnek 2010. július 29-e és 2010. november 29-e között vált esedékessé követelése az adóssal szemben, azonban ebben az időben a tartozás kiegyenlítésére megfelelő likvid vagyon nem állt rendelkezésre. A felperes felszámolási eljárást indított az alperessel szemben, amit a bíróság jogerős végzésével, 2012. január 27-i kezdő időponttal rendelt el. A felszámolási eljárásban a felperes érvényesítette követelését. Az eljárást a bíróság 2014. április 3-án befejezetté nyilvánította, rendelkezett az adós megszüntetéséről és törléséről a cégjegyzékből, egyúttal az adósnak a felszámolási eljárás befejezésekor meglévő vagyona felosztásáról. A végzés 2014. április 26-án jogerőre emelkedett, az adós elleni felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat pedig 2015. január 15-én került közzétételre a Cégközlönyben. A felperes 2014. június 26-án benyújtott keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes az adós vezető tisztségviselőjeként a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látta el, ezáltal az adós vagyona 44 176 000 Ft-tal csökkent, illetve a hitelezők követelésének…

Az ügyvédek véleménynyilvánítási joga
2018. augusztus 17. Szakma

Az ügyvédek véleménynyilvánítási joga

Az ügyvéddel szembeni elvárás hivatásának gyakorlásakor, hogy más hatóságok tagjainak adja meg a kellő megbecsülést és tiszteletet, amelyet saját hivatásával szemben is elvár. Az ügyvédi tevékenység ellátása során ezért az ügyvédnek a véleménynyilvánítási joga korlátozott, e korlátozás a szakma sajátosságaiból eredően az erkölcsök, mások jó hírneve vagy jogai védelmének fenntartása érdekében szükséges és indokolt – a Kúria eseti döntése.   Ami a tényállást illeti, a felperes jogi képviselőként járt el az egyik családvédelmi hivatal előtti eljárásban, ahol is a hatóságnak átadott egy általa a védelembe vételről írt cikket. Ennek stílusa miatt fordult az intézmény a Budapesti Ügyvédi Kamarához. Sérelmezték, hogy a cikk egyes jogszabályhelyek idézésén túl jórészt a családgondozókra és a gyámhivatalokra vonatkozó, sértő, becsmérlő kijelentéseket tartalmaz, azt a látszatot keltve, hogy a családgondozók szakmailag alkalmatlanok, agresszívek, nem akarják a munkájukat elvégezni. Elhárítják a felelősséget, a szülők kommunikációs problémáját jelölik meg a gyermekkel való problémák okaként, ráadásul nőként elfogultan viselkednek az ügyekben.   A kamarai eljárás Az elsőfokú kamarai hatóság fegyelmi intézkedésként figyelmeztetést alkalmazott a felperessel szemben. A kamara szerint elfogadhatatlan, hogy a felperes a családvédelmi központhoz benyújtott írásában a…

A haszonélvezeti jog gyakorlásának felfüggesztése
2018. augusztus 3. Szakma

A haszonélvezeti jog gyakorlásának felfüggesztése

A haszonélvezeti jog gyakorlásának felfüggesztésére csak akkor van lehetőség, ha a haszonélvező a megfelelő mértékű biztosíték adása elől elzárkózott, és csak addig, amíg a haszonélvező nem ad biztosítékot – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a felperes édesapjának a testvére írásbeli végrendeletében vagyonát (többek közt egy ingatlant) a felperes édesapjára hagyta az alperes haszonélvezeti jogával terhelten. A felperes édesapja pert indított az alperessel szemben, amelyben azt kérte, hogy a bíróság az alperes haszonélvezeti jogának a gyakorlását függessze fel. A per megindítását követően a perbeli ingatlant a felperesnek ajándékozta, aki a jogelődje által indított perbe, mint jogutód felperesként belépett. Keresetében arra hivatkozott, hogy az alperes az élettársával együtt tudatosan rongálta a perbeli ingatlant, amely rossz állapotban van, azonnali felújítást igényel, mert a haszonélvező az elmúlt tizenöt év alatt semmiféle karbantartási, állagmegóvási munkát nem végzett el. Az alperes szerint az ingatlannal kapcsolatban a szükséges karbantartási és állagmegóvási munkákat elvégezte, az épület tetőterében bekövetkezett meghibásodások kijavítását megtette.   Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Meglátása szerint csak súlyos esetben van lehetőség a haszonélvezeti jog gyakorlásának felfüggesztésére, és…

Ha a közlés véleménynek minősül, nem valósul meg a jóhírnév megsértése
2018. július 27. Szakma

Ha a közlés véleménynek minősül, nem valósul meg a jóhírnév megsértése

Ami a tényállást illeti, az alperes elektronikus levelet tett közzé, melyben a következőt írta a felperesről: "elnökének botrányaitól volt hangos eddig a sajtó". A felperes egyesületi elnök úgy ítélte meg, az alperes ezzel megsértette a jóhírnevét. Álláspontja szerint mindez valótlan tényállítás, mert semmilyen botránynak nem volt részese sem magánszemélyként, sem pedig egyesületi elnökként. Az állítás kifejezésmódját is sértőnek, lealacsonyítónak nevezte. Kifogásolta, hogy az állítólagos botrányokat nem nevezte meg, így az alperes célja egyedül a hatáskeltés és a felperes lejáratása volt. Mivel meglátása szerint az alperesi közlés objektíve valótlan tényállítás, ezért alkalmas volt a felperes társadalmi és szakmai megítélésének negatív irányú befolyásolására. Az alperes azzal védekezett, hogy a kifogásolt közlés nem tényállítás, hanem a véleményének kifejezése volt. Álláspontja szerint nem alap nélküli véleményt formált és a közéleti vita keretében fejtette ki saját álláspontját.   Az első- és másodfokú eljárás  Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy az alperes által írtak nem értékelhetőek tényállításként, csupán a nyilatkozat alapjául szolgáló újságcikkekből a felperessel kapcsolatban levont következtetésnek, így véleménynyilvánításnak minősül, amely a hivatkozott cikkek tartalmára figyelemmel okszerű és helytálló volt. Mivel nem tényállításról és…

2018. július 13. Szakma

Felmentették a hamis okirattal hamis tanúzó vádlottat

A terhelt azzal a magatartásával, hogy az ellene tartás elmulasztásának vétsége miatt folyamatban lévő büntetőügyben hamis átutalási megbízást szolgáltatott, nem a magánokirat-hamisítás vétsége bűncselekményét valósította meg. Az ilyen cselekmény a hamis tanúzás megállapítására lenne alkalmas. Ugyanakkor a hamis okirat szolgáltatásával elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt a büntetőügy terheltje nem büntethető – a Kúria eseti döntése.