Bejegyzések jogeset címkével

2018. november 23. Szakma

Személyiségi jogi jogsértés keresetlevélben

Ami a tényállást illeti, az ügyvéd foglalkozású felperes és az alperes önkormányzat között több peres eljárás volt folyamatban, amelyben az önkormányzat mintegy 600 000 forint parkolási díj és pótdíj iránti igényt terjesztett elő. Az önkormányzat valamennyi perben pervesztes lett, ez azonban nem tartotta vissza attól, hogy egy újabb eljárásban ismételten fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjesztett elő a felperes ellen 115 415 forint és járulékai iránt, szintén parkolási díj és pótdíj megfizetése miatt. Mivel a felperes ellentmondással élt, az eljárás perré alakult. Az ügyben az önkormányzat előkészítő iratot terjesztett elő, amelyben azt írta, hogy az ügyvéd „notórius parkolási díjat nem fizető, mellyel az önkormányzatot közel 600 000 forint tőketartozással és hasonló mértékű járulékos költséggel károsította meg rosszhiszeműen, különös figyelemmel arra a tényre, hogy gyakorló jogászként, hivatásához méltatlan módon próbálja a jogellenes magatartásával a társadalmat demoralizálni. A felperes szerint az önkormányzat a kijelentéseivel megsértette a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát, és 400 000 forint sérelemdíj megfizetését kérte. Az alperes szerint a kifogásolt közlések értékítéletnek, véleménynyilvánításnak minősülnek, amelyek nem előzmény nélküliek. Álláspontja szerint a kifogásolt kitételek a felperes magánéletét nem érintik, objektíve alkalmatlanok a felperes értékelésének negatív befolyásolására. Külön kiemelte, hogy a perbeli közléseket tartalmazó beadvány…

2018. november 16. Szakma

Az előzetes letartóztatással okozott sérelmek orvoslása semmissé nyilvánított ítéleteknél

Ami a tényállást illeti, a felperes a 2006. szeptember 20-án hajnalban a Budapest VIII. kerületében egy agresszív csoport tagjaként különféle tárgyakat dobott a kivezényelt rendőrökre, ami miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elrendelte előzetes letartóztatását, majd bűnösnek mondta ki társtettesként, csoportosan és felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettében. A felperes előzetes letartóztatását a másodfokú eljárás befejezéséig, legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartalmáig (2 év 6 hónap) fenntartotta. A Fővárosi Bíróság a felperes előzetes letartóztatását 2006. október 26-án megszüntette, majd megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, a szabadságvesztés-büntetést kettő évre enyhítette, annak végrehajtását négyévi próbaidőre felfüggesztette. 2011-ben a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvény (Semmisségi törvény) szerint a 2006. szeptember 18. és október 24. között, Magyarország területén, a tömegoszlatásokhoz kapcsolódóan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, illetve garázdaság miatti elítélések, továbbá a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése elkövetésének megállapításai semmisnek tekintendők, amennyiben az elítélés vagy a megállapítás alapját kizárólag rendőri jelentés, illetve rendőri tanúvallomás képezte [1. §]. A törvény hatására a PKKB semmissé nyilvánította a felperes bűnösségét kimondó és a felperessel szemben büntetést…

2018. november 9. Szakma

A közös képviselő külön felhatalmazás nélkül is perelhet

Ami a tényállást illeti, az alperes tulajdonosa a felperes társasház külön helyrajzi szám alatt felvett 134 m² alapterületű lakásának és a lakás alatti pincében lévő két közös tulajdonú, de az alperes kizárólagos használatában lévő 8 és 12 m² tárolóhelyiségnek. A 2013. július 15-ei társasházi közgyűlésen az alperes tájékoztatta a lakókat, hogy a lakást orvosi rendelő céljából vásárolta meg, és ennek kialakítása érdekében átalakítási munkálatokat tervez, melyek a pincehelyiséget is érintették. A társasházközösség 2013. december 13-án írásban szavazott arról, hogy nem járul hozzá az alperes lakásának funkcióváltásához és a közös használatú, illetve kizárólagos használatú helyiségek, épületberendezések, tartószerkezetek, különös tekintettel a falak, födémek és közművek műszaki állapotának megváltoztatásához. A felperes 2013. december 18-án birtokvédelmi eljárást kezdeményezett az alperessel szemben, de mivel a jegyző hatáskörének hiányát állapította meg, a bírósághoz fordult. A kereset A felperes annak megállapítását kérte, hogy az alperes a társasház közös tulajdonában álló, de az alperes kizárólagos használatában lévő pincehelyiségeknek a felette elhelyezkedő lakással való egybekapcsolásával - a födém több ponton történő átfúrásával - birtokháborítást követett el. Hivatkozott arra is, hogy az alperes a saját használatú pincehelyiségekben funkcióváltást hajtott…

2018. október 26. Szakma

Nem jár kártérítés, ha valaki az állam jogalkotási mulasztásai miatt nem tudja személyiségi jogi igényeit érvényesíteni

Ami a tényállást illeti, a felperes úgy ítélte meg, hogy az egészségügyi törvényben és az egészségügyi intézményekre vonatkozó, a személyes adatok kezelésére és védelmére vonatkozó jogszabályokat az egészségügyi intézmények nem tartják be. Ennek egyik indoka álláspontja szerint az volt, hogy az alperes magyar állam által alkotott jogi szabályozás nem megfelelő. A felperes az egészséghez fűződő joga sérelmének megállapítását, valamint 200 000 forint nem vagyoni kártérítést kérte. Érvelése szerint az alperes, mint jogalkotó nem megfelelő jogi szabályozást hozott létre és ezért nincs megfelelő jogkövetkezménye annak, ha az egészségügyi intézmények, az egészségügyi szolgáltatók megsértik az egészséghez, emberi méltósághoz való jogát, megsértik a tájékoztatási kötelezettségüket, téves diagnózist állítanak fel vagy hiányosan, nem megfelelő módon vezetik a dokumentációkat, a betegeket indokolatlanul várakoztatják, megsértik az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való jogot, nem őrzik megfelelően az egészségügyi dokumentációt. Sérelmezte, hogy ilyen jogsértések esetén a magyar jogszabályok nem tartalmaznak érdemi szankciókat. Abból pedig, hogy ezen jogok megsértését sérelmére több esetben megállapították a bíróságok, de kártérítésre nem kötelezték az intézményeket, arra a következtetésre jutott, hogy nem biztosítja a számára az alperes jogalkotása a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az alperes…

2018. október 19. Szakma

Pont került a rendőrfotó ügy végére

Ami a tényállást illeti, a rendőrszakszervezetek 2011-es demonstráció idején egyenruhás szolgálatot teljesítő hivatásos rendőr felperesekről az alperes fotóriportere a helyszínen fényképfelvételeket készített, amelyhez a felperesek hozzájárulását nem kérte. Az alperes internetes hírportálján az esetről megjelent cikkhez tartozó képgalériában a felpereseket egyedileg felismerhető módon jelenítették meg a fényképfelvételek. A felperesek szerint az alperes azzal, hogy egyedileg felismerhető képmásukat a hozzájárulásuk nélkül közzétette, megsértette a képmás védelméhez fűződő személyiségi jogukat. Az alperes védekezése szerin az eseményen nem voltak megkülönböztethetők a demonstrálók és a rendfenntartók, és a felperesek a nyilvános közszereplésre tekintettel a képmás védelméhez fűződő jogaik sérelmére nem hivatkozhatnak. Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság szerint az alperes megsértette a felperesek képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát. Kiemelte, hogy amennyiben a rendőr utasításra, parancsra végzi nyilvános helyen a tevékenységét, az nem minősül közszereplésnek, ezért a róla készült képmás közzétételéhez szükséges az egyedi hozzájárulása, ennek hiányában a képmását technikai eszközökkel felismerhetetlenné kell tenni. Ennek elmaradása sérti a felperesek a képmáshoz fűződő személyiségi jogát. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, amivel a Kúria is egyetértett, de az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta a…

2018. október 15. Szakma

Ingatlan adásvétel: nem számít a felek szándéka, ha nincs róla írásbeli szerződés

Ami a tényállást illeti, a felperes (vevő) és az alperes (eladó) között 2006. augusztus 30-án adásvételi és tulajdonközösség megszüntetési szerződés jött létre, amely alapján az alperes eladta az összes tulajdoni illetőséget (gyep és szántó). Ebből a szántót, mint az édesanyja nevén jegyzett várt örökséget adta el, kötelezettséget vállalva arra, hogy a hagyatéki eljárást lefolytatja, majd a tulajdonjog átvezetéséhez szükséges közjegyzői okiratot a földhivatalhoz benyújtja. A gyep művelési ágú ingatlan esetében mindez 1107/4759 tulajdoni hányad átruházását jelentette. Az adásvételi szerződés aláírását megelőzően a helyi önkormányzatnál kifüggesztésre került a felperes részéről az alperes számára az adásvételi szerződés tárgyát képező két ingatlan vonatkozásában adott vételi ajánlat, amelyen azonban a gyep ingatlan tulajdoni hányadaként 3652/4759 rész került feltüntetésre. A vételi ajánlatot az alperes írta alá a két okirati tanú mellett. A póthagyatéki eljárás során a szántó tekintetében a hagyatéki eljárás eredményeként az alperes tulajdonjoga bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba, majd a felperes erre a "várt örökségre" adásvétel jogcímén szerzett tulajdonjogot. A gyep ingatlan 1107/4759 tulajdoni hányadára adásvétel jogcímén került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, de csak 2009-ben (mikor megpróbálta eladni tulajdoni hányadát) szembesült azzal, hogy a tulajdoni…

2018. október 5. Szakma

Megtévesztő lehet a csődtörvényi céltartalék fogalma

Ami a tényállást illeti, az adós felszámolását az adóhatóság hitelező kezdeményezte. Felszámolást elrendelő jogerős döntésében a bíróság az adóst arra kötelezte, hogy a hitelezőnek 80 000 Ft eljárási illetéket és 25 000 Ft közzétételi költségtérítést fizessen meg. A vezető tisztségviselő 120 000 Ft-ot adott át a felszámoló részére, melyből 100 000 Ft volt a céltartalék, 20 000 Ft pedig a pénzkészlet. A felszámoló ebből a 20 000 Ft-ot eljárási illetékként megfizette, a fennmaradó összeget irattározási, posta és adminisztrációs költsége kifizetésére fordította. A csődtörvény szabályai szerint [26. § (5) bekezdés] az adós a felszámolást elrendelő elsőfokú végzés kézhezvételét követően, a végzés jogerőre emelkedéséig köteles céltartalékot képezni a határozat meghozataláig felmerült eljárási illeték, közzétételi költségtérítés, valamint a hitelező jogi képviselőjének munkadíja és készkiadásai megfizetésére, az iratanyagának rendezésével, kezelésével, tárolásával és elhelyezésével, számláinak vezetésével összefüggő díjakkal, valamint a vagyontárgyai őrzésével, állagmegóvásával kapcsolatos legszükségesebb kiadások fedezetére. A hitelező szerint bár ez a rendelkezés nem tartalmaz kizárólagos felsorolást arra, hogy mely költségek élveznek elsőbbséget, de úgy vélte a csődtörvény szabályai szerint a felszámolási költségeket esedékességük sorrendjében kell kiegyenlíteni. Mivel a felszámolás kezdeményezésének a költségei a…

2018. szeptember 28. Szakma

A társasház, a Házirend és a kutyák

Ami a tényállást illeti, az alperesi társasházban egy 39 m2-es lakás tulajdonosa volt az I. rendű felperes. A lakásban a lánya (II. rendű felperes) élt, aki ott hobbi célból nyolc spániel kutyát tartott. Az alperes időközben elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatának (SzMSz) mellékletét képező Házirend az Állattartás címszó alatt határozta meg az állattartás szabályait a közös és a külön tulajdonú területeken. Rögzítette, hogy a közös területeken állat nem tartható, a külön tulajdonú lakásban pedig csak az önkormányzati rendelet szabályainak megfelelően. Tartalmazta azt is, hogy a háziállatot a lakás lakója köteles a jegyzőnél bejelenteni, illetve tartási korlátként lakásonként egy kutya és egy macska, vagy két macska, vagy két közepes testű kutya tartását tette lehetővé. A felperesek keresete a rendelkezések érvénytelenségének megállapítására irányult. Álláspontjuk szerint a Házirend állattartásra vonatkozó szabályai sértik a vonatkozó jogszabályokat [Ptk., állatvédelmi törvény, kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló Korm. rendelet]. Sérelmezte, hogy az állatok nyilvántartásáról szóló kormányrendelet nem ír elő bejelentési kötelezettséget, a jegyzőnek pedig az állatvédelem körében hatásköre sincs. A közgyűlési határozatot ezen túl a társasházi törvénybe ütközőnek is vélték, mivel szerintük a visszamenőleges jogalkotás…

2018. szeptember 21. Szakma

Közérdekű adat – mikor adható ki a bíróságok levelezése?

Ami a tényállást illeti, az alperes törvényszék elnöke 1999-ben jelzéssel élt a Pénzügyminisztérium felé, amely során a minisztérium közleményt jelentetett meg hivatalos lapjában (Pénzügyi Közlöny), és az L. Kft.-t felszámolók névjegyzékéből történő törlését rendelte el. A Kft. alkotmányjogi panaszt terjesztett elő és a törlés Cégközlönyben való közzétételének felfüggesztését is kérte. A minisztérium ekkor az alperes elnökéhez fordult, hogy a törlési közlemény megjelenésének felfüggesztéséhez hozzájárul-e, vagy kéri a törlés azonnali közzétételét. Az alperes válaszlevelében hozzájárult a felfüggesztéshez, és jelezte azt is, hogy a felszámoló cég ügyvezetője több levélben kérte őt a törlésre vonatkozó jelzés felülvizsgálatára. A minisztérium ezt követően megszüntette az eljárást. A felperes korábbi közérdekűadat-igénylésére során az alperestől már megkapta a bírósági jelzés másolatát, 2016-ban azonban ismét kérelemmel fordult az alpereshez, melyben a Pénzügyminisztérium levelének mellékleteként megküldött alkotmányjogi panasz és az alperes elnöke és a felszámoló cég vezetője közötti levelezés másolatának kiadását kérte. Az alperes az adatközlést megtagadta. Álláspontja szerint az alkotmányjogi panasz és a felszámoló szervezet levelei nem minősülnek közérdekű adatnak, mert nem az alperes tevékenységére vonatkoznak, illetve nem közfeladat ellátásával összefüggésben keletkeztek. A felperes keresetében azzal érvelt,…

2018. szeptember 14. Szakma

Ki felel a rossz harmonizációért?

Ami a tényállást illeti, a felperes 2014 decemberében, a keresőképtelen állomány végét követően igénybe kívánta venni évi rendes szabadságát, hogy a karácsonyi ünnepeket immár gyógyultan családjával és unokáival tölthesse. Munkáltatója azonban a munka törvénykönyve (Mt.) értelmében (115. §), mivel éves betegszabadsága meghaladta a harminc napot, időarányosan 2013-ban négy, 2014-ben pedig 27 napot vont le az éves szabadságából. Az alapvető jogok biztosának 2014. novemberi jelentésében megállapította, hogy az Mt. azon rendelkezése visszásságot valósít meg, mely szerint a szabadság megállapítása szempontjából naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség minősül csak munkában töltött időnek. Meglátása szerint ez a rendelkezés sérti az Alaptörvényben meghatározott éves fizetett szabadsághoz fűződő jogot [XVII. cikk (4) bekezdés]. Ráadásul a szabályozás nem áll összhangban a 2003/88/EK irányelvvel, valamint nem tesz eleget maradéktalanul a nemzetközi szerződésekből adódó követelményeknek sem. A szabály 2015. január 1-jei hatállyal módosult. Az indokolás szerint azért, mert az Európa Parlament és Tanács 2003/88/EK irányelvnek a fizetett szabadságra vonatkozó rendelkezései nem teszik lehetővé, hogy az irányelv szerinti éves minimális szabadság azért csökkenjen, mert a munkavállaló az év egy részében keresőképtelen volt. 2015. január 1-től a keresőképtelenség…

« Előző 1 … 22 23 24 25 Következő »