Bejelentkezés Hírlevél

Bejegyzések jogeset címkével

A terhelt közvetett módon, a védője útján nem idézhető szabályszerűen
2019. április 26. Szakma

A terhelt közvetett módon, a védője útján nem idézhető szabályszerűen

Ami a tényállást illeti, a járásbíróság bűnösnek mondta ki az I. r. terheltet társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében. A másodfokú bíróság 2018. február 9-én 2018. március 9-ére tanácsülést tűzött ki, amelyről írásban értesítette a terhelteket és a védőket is. Az I. r. terhelt meghatalmazott védője a 2018. február 23-án érkezett beadványában nyilvános ülés tartását kérte, így a másodfokú bíróság nyilvános ülést tűzött ki. A bíróság tisztviselője 2018. február 26-án a nyilvános ülésre telefonon keresztül, szóban idézte a védőket, melyről hivatalos feljegyzést készített. Az I. r. terhelt védője a szóbeli idézés során úgy nyilatkozott, hogy a határnapról tájékoztatja védencét azzal, hogy nem kötelező megjelennie. A másodfokú bíróság nyilvános ülésének megkezdése előtt az I. r. terhelt a törvényszék központjával telefonon közölte, hogy beteg lett és nem tud megjelenni a nyilvános ülésen. A védője kijelentette: védence a nyilvános ülésen jelen szeretne lenni és fel kíván szólalni saját érdekében. A tanács elnöke ezt követően megállapította, hogy a nyilvános ülés megtartásának akadálya nincs és az ügyben a másodfokú bíróság ügydöntő határozatot hozott. A másodfokon eljárt törvényszék az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és enyhítette a büntetést.   A…

A közalkalmazotti utazási utalvány magánokiratnak minősül
2019. április 12. Szakma

A közalkalmazotti utazási utalvány magánokiratnak minősül

Az utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése szerint a kiállított „utazási utalvány” alapján évente 12 alkalommal 50%-os kedvezmény illeti meg többek közt a közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott, dolgozót. A tényállás alapján a terhelt az egyik vasútállomás pénztárában úgy vásárolt 50%-os közalkalmazotti kedvezménnyel menettérti vasúti menetjegyet, hogy a pénztárosnak a kedvezmény igazolásához egy más személy nevére kiállított, érvényben lévő utazási kedvezmény igénybevételére jogosító utazási utalványt adott. A vonaton a terhelt a jegyvizsgálónak ellenőrzésre átadta a kedvezményes menetjegyet és az utazási utalványt, de kérésére sem volt hajlandó átadni a személyazonosító igazolványát, hanem leszállt a vonatról, ahol viszont a jegyvizsgáló által értesített rendőrök intézkedés alá vonták.   Az elsőfokú eljárás A járásbíróság bűnösnek mondta ki a terheltet közokirat-hamisítás bűntettében és 1 évi időtartamra próbára bocsátotta. A döntés fellebbezés hiányában a kihirdetésekor jogerőre emelkedett.   A felülvizsgálati indítvány tartalma A döntés ellen a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványt terjesztett elő, melyben a jogerős ítélet megváltoztatását és a terhelt felmentését indítványozta. Álláspontja szerint a közokirat-hamisítás bűncselekményének elkövetési tárgya csak közokirat lehet, az utazási utalvány azonban nem illeszthető a közokirat fogalmába,…

Az anyanyelv használata jogának fontossága a bírósági eljárásban
2019. április 5. Szakma

Az anyanyelv használata jogának fontossága a bírósági eljárásban

Ami a tényállást illeti, a felek házasságát a bíróság felbontotta, a közös gyermek az egyezség értelmében az alperes nevelésébe és gondozásába került. A felperessel szemben ekkor nevelése alatt álló személy sérelmére folytatólagosan elkövetett szemérem elleni erőszak bűntette miatt büntetőeljárás volt folyamatban. Mivel a felek között az életközösség megszűnésétől kezdődően vita és állandó feszültség volt a felperes és a gyermek kapcsolattartása miatt, az elsőfokú bíróság úgy szabályozta a kapcsolattartást, hogy arra a helyi családsegítő és gyermekjóléti központ kapcsolat ügyeletén ellenőrzött keretek között kerülhet sor. A kapcsolattartás azonban a felek elmérgesedő viszonya miatt ellehetetlenült, melynek folyományaként a gyermek elutasította a felperest és a kapcsolattartás végzésben szabályozott módját. Miután a felperest bizonyítottság hiányában felmentették az ellene emelt vád alól, az ezt követően tartott kapcsolattartási tárgyaláson az alperes vállalta, hogy a gyermeket felkészíti a felperessel történő kapcsolattartásra. Ennek érdekében az elsőfokú bíróság elrendelte a kötelező közvetítést, ám ez nem hozott eredményt. A felperes azt kérte a bíróságtól, hogy a korábbi ideiglenes intézkedésnek megfelelő tartalommal szabályozza a gyermek és a felperes kapcsolattartását. Az alperes ezt nem ellenezte, de további határidő engedélyezését kérte arra, hogy a…

A tévesen feltüntetett THM alapvetően nem okoz érvénytelenséget
2019. március 29. Szakma

A tévesen feltüntetett THM alapvetően nem okoz érvénytelenséget

Ami a tényállást illeti, a peres felek 2007. októberében hitelszerződést kötöttek egymással autóvásárlási céllal. Az alperes (adós) a 345 332 Ft önerőn felül 3 107 988 Ft hitelt vett fel 120 hónapra, a szerződés pedig változó kamatozású, deviza (CHF) alapú, változó futamidejű volt, 9,17%-os éves induló ügyleti kamatlábbal. A szerződés szerint a teljes hiteldíjmutató induló mértéke (THM) 10,212% volt, melynek megváltoásának feltételeit a felperes Üzletszabályzata tartalmazza, ami rögzítette azt is, hogy a hiteldíj tartalmazza az ügyleti kamatokat, valamint minden egyéb, a hitel felhasználásával kapcsolatban fizetendő díjat, költséget. A felperes 2012. januárjában az alperes 4 havi fizetéselmaradása miatt azonnali hatállyal felmondta a szerződést. A felmondás időpontjában a tőketartozás összege 2 708 584 Ft volt. A felperes az elszámolási törvényben [2014. évi XL. törvényben] előírt elszámolási kötelezettségének eleget tett, tájékoztatta az adóst, hogy a tisztességtelenül felszámított összeg 538 951 Ft, amelyet az alperes tartozására számolt el. Mivel az alperes fizetési kötelezettségét nem teljesítette, a felperes 4 876 689 Ft és késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes szerint a perbeli szerződés a hitelintézeti törvénybe ütközik, ezért semmis, mivel az a…

A véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a jogszerűen intézkedő rendőrök gyalázására
2019. március 22. Szakma

A véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a jogszerűen intézkedő rendőrök gyalázására

  Ami a tényállást illeti, a terhelt 2015 nyarán a hajnali órákban az egyik hirdetőtáblán található nemzeti konzultációs plakátot lefestette. Még ugyanazon a hajnalon az otthonában a rendőrök intézkedés alá vonták. A terhelt az intézkedő rendőröket becsületük csorbítására alkalmas kifejezésekkel illette, több alkalommal a miniszterelnök kutyáinak nevezte őket és anyjukat szidta, holott ennek abbahagyására a két sértett többször is felszólította.   Az első- és másodfokú eljárás A járásbíróság becsületsértés vétsége miatt pénzbüntetésre ítélte. A másodfokon eljáró törvényszék helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.   A felülvizsgálati kérelem A terhelti álláspontja szerint a cselekménye nem bűncselekmény, az egyrészt a közhatalmat gyakorló rendőröknek ebbéli minőségükben foganatosított intézkedésével szemben kifejtett kritikai megnyilvánulás, másrészt az állam által bérelt kormányzati kommunikációt megjelenítő hirdetési felületen egy aktuális közügyben kifejtett politikai véleménynyilvánítás volt. Alkotmánybírósági határozatokra hivatkozva kifejtette, hogy a szólásszabadság demokratikus funkciójából kifolyólag a közhatalmat gyakorló személyek alkotmányosan védett magánszférája másokénál jóval szűkebb. Ekként a közhatalmat gyakorló személyeket e minőségükben ért bírálatok vonatkozásában kizárólag az emberi méltóság korlátozhatatlan aspektusát érintő, az emberi mivolt "legbensőbb lényegét sértő" közlések szorulnak ki a véleményszabadság védelméből. Csak azok a közéleti vitában kifejtett vélemények…

Cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság a fizetés felén
2019. március 14. Szakma

Cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság a fizetés felén

Ami a tényállást illeti, a 49 éves felperest a bíróság 1994-ben cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte, majd ezt 2005-ben, 2011-ben és 2013-ban általános jelleggel fenntartotta. A felperes havonta rokkantsági nyugdíjban, árvaellátásban és családi pótlékban részesül. Megtakarításai nincsenek, ellenben személyi kölcsönből, folyószámlahitelből és hitelkártyán tartozása keletkezett, utóbbi miatt végrehajtási eljárás is indult vele szemben. Rokkantsági ellátásának egy része letiltás alatt állt, a fennmaradó összeget a folyósító szerv 50-50%-os megosztásban a felperes és a gondnoka kezéhez utalja. A felperes gondnoka segítségével megállapodást kötött a pénzintézettel, így a tartozások egy részét elengedték, míg a további tartozás megfizetésére részletfizetést engedélyeztek. A tartozások teljesítését a hivatásos gondnok intézte a hozzá folyósított jövedelemrészből. A felperes a gondnokság alá helyezésének megszüntetését kérte arra hivatkozással, hogy jövedelme beosztására, ügyei intézésére önállóan is képes. Az alperes viszontkeresetében a felperes cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésének fenntartását kérte a társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli-ellátás igénylése, illetve az azzal, valamint a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó jövedelme 50%-át meghaladó jövedelemmel való rendelkezés; a bírósági, hatósági eljárások kezdeményezése; az ingó és ingatlanvagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog; a tartózkodási hely meghatározása; az örökösödési…

A kontraktuális felelősségi szabályok alkalmazásához elengedhetetlen, hogy a konkrét felek között jöjjön létre a szerződés
2019. március 8. Szakma

A kontraktuális felelősségi szabályok alkalmazásához elengedhetetlen, hogy a konkrét felek között jöjjön létre a szerződés

Ami a tényállást illeti, A és B Kft. biztonsági szolgáltatásra irányuló megbízási szerződést kötöttek egymással, melynek során A biztonsági őri feladatok ellátását vállalta B objektumának területén. Rögzítették, hogy a megbízott személyzetének munkájával kapcsolatban felmerült kifogást az észlelés után haladéktalanul írásban kell bejelenteni, és ha a közlés nem megfelelő időben történik, a kifogásból eredő igény nem érvényesíthető. A megbízott továbbá jogosult volt arra, hogy a megbízóval egyetértésben alvállalkozót vegyen igénybe. Az ügyben az I. rendű alperes a biztonsági őr volt, aki B egyik ügyvezetőjének (felperes) irodájából több részletben (először a nem zárt fiókból, majd később a zártból, melynek a kulcsa azonban a szobában került elhelyezésre) több mint 3 millió forintot lopott. Az ügyében eljárt bíróság őt bűnösnek mondta ki üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében, és a tőle lefoglalt 300 000 forintot a felperesnek kiadni rendelte. Az eset II. rendű alperese A jogutódja volt. A felperes keresetében 3 100 000 forint kártérítés és késedelmi kamatai egyetemleges megfizetésére kérte az alperesek kötelezését. Az I. rendű alperes a kereset teljesítését nem ellenezte, a kártérítési követelést elismerte, míg a II. rendű alperes ellenkérelmében a kereset…

A vasúti pályaudvar üzemeltetőjének felelőssége a vonatok biztonságos megközelíthetőségéért
2019. március 1. Szakma

A vasúti pályaudvar üzemeltetőjének felelőssége a vonatok biztonságos megközelíthetőségéért

Ami a tényállást illeti, a felperes az alperes által üzemeltetett vasútállomáson a IV. számú vágányra menetrend szerint érkező vonathoz a síneken átkelve akart eljutni, mivel a vasútállomáson pályafelújítási munkálatok zajlottak, a peronok közötti ideiglenes átjárót pedig egy meghibásodott mozdony elzárta. A peronra történő fellépés közben a felperes a bal térdében szúró fájdalmat és reccsenést érzett. A baleset következtében sarlóporctörést szenvedett és műtéti beavatkozás vált szükségessé. A felperes 5 000 000 forint és járulékai nem vagyoni kár megtérítésére kérte kötelezni az alperest, mivel a műtét ellenére sem képes munkát végezni, autót vezetni, gyalogosan közlekedni.   Az első- ítélet és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. A tanúvallomások alapján csupán azt találta bizonyítottnak, hogy a baleset az adott helyen, időpontban és módon következett be. Nem találta alátámasztottnak a bal láb sarlóporctörését, amit az általa kirendelt igazságügyi orvos szakértő is csupán valószínűsített, lehetségesnek tartva annak későbbi bekövetkezését is. Kifogásolta, hogy a felperes csak három nappal az eset után (szeptember 6.) fordult orvoshoz, és hogy a sarlóporc törése is csak később került megállapításra (szeptember 26.). Így nem látta kétséget kizáróan bizonyítottnak, hogy…

A közkereseti társasági tagsági viszony öröklése
2019. február 22. Cégvilág

A közkereseti társasági tagsági viszony öröklése

Ami a tényállást illeti, a két taggal működő közkereseti társaság egyik tagja 2016. szeptember 30-án elhunyt. A kkt. 2017. május 2-án változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő, amelyben az elhunyt tag törlését és új tagok cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte a 2017. március 29-én megtartott tagok gyűlésén elfogadott társaságiszerződés-módosítás alapján.   Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elutasította a kérelmet. Megállapította, hogy a cég a hat hónapos jogvesztő határidőn belül, 2017. március 30-ig nem jelentette be újabb tagnak a társaságba való belépését, így a cég ezen a napon megszűnt. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú döntést. Kiemelte, hogy a Ptk szabályai alapján a kéttagú közkereseti társaság egyik tagjának kiválásától (elhunytától) számított jogvesztő határidőn belül az újabb tagnak a társaságba be kell lépnie, és a változást a társaságnak ugyanezen határidő alatt be kell jelentenie a nyilvántartó cégbírósághoz. Az anyagi jogi jogvesztő határidőre tekintettel a mulasztás igazolásának nincs helye.   A felülvizsgálati kérelem tartalma A cég álláspontja szerint az ipso iure öröklés folytán az elhunyt tag halálának pillanatában a törvényes öröklés bekövetkezett, következésképpen a tagok száma nem csökkent egy főre, hanem a törvényes…

A versenytilalmi megállapodás vezető állású munkavállaló esetén sem lehet ingyenes
2019. február 15. Szakma

A versenytilalmi megállapodás vezető állású munkavállaló esetén sem lehet ingyenes

Ami a tényállást illeti, a felperes ügyvezetője volt az alperes cégnek. A kezdeti megbízási szerződéseket követően munkaszerződés keretében került sor a felperes foglalkoztatására, amely szerint a felperes 2015. március 26-tól kereskedelmi igazgató munkakört töltött be, vezető állású munkavállalónak minősült. A felek három hónap próbaidőt kötöttek ki. A munkaszerződés értelmében a felperes a szerződés aláírásával kijelentette, hogy a szerződés lejáratát követő három évig a munkáltató konkurenciájával/vevőpartnereivel és/vagy azok többségi tulajdonosával, illetve azok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokkal csak a megbízó előzetes jóváhagyásával tarthat fenn üzleti kapcsolatot. Kifejezetten rögzítették, hogy ezzel a ponttal eltérnek az munka törvénykönyve (Mt.) versenytilalmi megállapodásra vonatkozó rendelkezéseitől. Az Mt. 228. §-a szerint a felek ilyen típusú megállapodása alapján a munkavállaló legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. Ráadásul az Mt. szerint a munkavállalónak az ilyen típusú kötelezettség teljesítéséért a munkáltató megfelelő ellenértéket kell, hogy fizessen. A felperes munkaviszonyát az alperes a próbaidő alatt azonnali hatályú felmondással megszüntette. A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy a versenytilalmi megállapodásra vonatkozó kikötés ingyenessége miatt érvénytelen.   Az első- és…