Bejelentkezés Hírlevél

Bejegyzések jogeset címkével

A késedelmi kamat érvényesülése pénztartozás részteljesítésének elfogadásakor
2019. július 5. Szakma

A késedelmi kamat érvényesülése pénztartozás részteljesítésének elfogadásakor

Ami a tényállást illeti, a felperes (vállalkozó) és az alperes (megrendelő) közbeszerzési eljárás alapján vállalkozási szerződést kötöttek, melyben rögzítették, hogy a teljes beruházás a műszaki átadás-átvétellel teljesül. Az alperes az ellenszolgáltatást részben pályázati forrásból finanszírozza, a felperes pedig a részszámlák és a végszámla benyújtására a pénzügyi ütemtervben foglaltaknak megfelelően, az alperes teljesítésigazolását követően válik jogosulttá. Rögzítették, hogy a számlák ellenértékét az alperes és a közreműködő szervezet a támogatási szerződésben meghatározottak szerint, átutalással teljesítik. Az alperes a műszaki átadás-átvételt követően a felperes által benyújtott számlákat csak késedelmesen egyenlítette ki, ezért a felperes a vállalkozói díj és annak késedelmi kamata megfizetésére kérte az alperest kötelezni.   Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elmarasztalta az alperest. Úgy ítélte meg, bizonyítást nyert, hogy a felperes a számlákat a teljesítésigazolási jegyzőkönyvek szerint állította ki, és azok az esetleges hibákkal, hiányokkal és a dokumentumok átadásával kapcsolatos kifogást nem tartalmaztak. Ezen túl a számlákon szereplő teljesítési időpontok megegyeztek a teljesítésigazolási jegyzőkönyvekben feltüntetett időpontokkal. Így a bíróság szerint az egyes részszámlák kapcsán a felperes határidőben teljesített, a teljesítése hiba- és hiánymentes volt. Mivel az alperes a…

Az ügynek a terhelt távollétében történő befejezése csak akkor perújítási ok, ha azt „távollétes” külön eljárásban hozták
2019. június 28. Szakma

Az ügynek a terhelt távollétében történő befejezése csak akkor perújítási ok, ha azt „távollétes” külön eljárásban hozták

Ami a tényállást illeti, a terhelt a 2011. június 20-án beadványában kérelmezte a további eljárás távollétében történő lefolytatását a Be. alapján. A tanács elnöke június 22-én telefonon tájékoztatta a terhelt védőjét, hogy a bíróság nem biztosítja a terhelt távolmaradásának lehetőségét, jelenléte a tárgyaláson kötelező. Az elsőfokú bíróság a tárgyaláson jegyzőkönyvbe vette, hogy a terhelt szabályszerű idézésre nem jelent meg, valamint ismertette a kérelmet, de arról nem döntött, és így a távollétében hozott ítéletet. A terhelt nem vett részt a másodfokú nyilvános ülésen sem. Az ítélőtábla döntése ellen a terhelt védője perújítási indítvánnyal élt, amelyben sérelmezte, hogy a bíróságok a terhelt távollétében folytatták le az eljárást. Az első- és másodfokú eljárás Az ítélőtábla elutasította a védő perújítási indítványát, mivel alaptalannak tartotta azt. Álláspontja szerint a Be. 637. § (1) bekezdés g) pontja akkor teszi kötelezővé a perújítás elrendelését, ha a bíróságok az alapeljárást a távollévő terhelttel szembeni eljárás vagy a külföldön tartózkodó terhelt távollétében történő eljárás szabályai szerint folytatták le [Be. CI. vagy CII. Fejezet]. A Be. alapján távollévő terhelttel szemben vádemelésnek és azt követően a bíróság eljárásának akkor van helye,…

A nyilvántartásba vételi díjat a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló határidőben kell megfizetni
2019. június 21. Szakma

A nyilvántartásba vételi díjat a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló határidőben kell megfizetni

Ami a tényállást illeti, a bíróság megindította az adós felszámolását, a hitelező a 40 napos bejelentési határidő utolsó napján 17.59 perckor adta postára a hitelezőiigény-bejelentést tartalmazó levelét, mellyel egyidejűleg a felszámoló részére okirattal igazolta, hogy a számlavezető pénzintézetének ugyanezen a napon 16.50 perckor a nyilvántartásba vételi díj megfizetésére átutalási megbízást adott. A felszámoló a hitelező igényét a határidőn túl benyújtott igények között vette nyilvántartásba. A hitelező a döntés ellen kifogással élt, mellyel szemben a felszámoló azzal védekezett, hogy a határidőben való nyilvántartásba vételhez nem elegendő a számlavezető pénzintézet részére a nyilvántartásba vételi díj tekintetében az átutalási megbízást kiadni, a díjat a 40 napos határidőn belül ténylegesen meg is kell fizetni a törvényszék Gazdasági Hivatalához. Az első- és a másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elutasította a kifogást, és maga is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nyilvántartásba vételi díjnak a 40 napos határidőn belül be is kell érkeznie a Gazdasági Hivatalhoz, nem elég, ha a határidő utolsó napján intézkedik az átutalás érdekében a hitelező. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú döntést. Már korábbi kúriai döntésben is megállapításra került, hogy a hitelezőiigény-bejelentésnek…

Rosszhiszemű engedményezés
2019. június 14. Szakma

Rosszhiszemű engedményezés

Ami a tényállást illeti, a felek alvállalkozási szerződést kötöttek egymással, amely alapján a felperes 4 199 958 forint vállalkozói díjról bocsátott ki végszámlát. Ezt követően az egyik Kft. vezetője 2015. január közepén arról tájékoztatta az alperest, hogy ő a felperes alvállalkozója volt, és a felperes az alperessel szemben fennálló követelését rá fogja engedményezni. Az alperes ezt követően egy engedményezési szerződésmintát és a felperes által kiállított végszámla másolatát is megküldte neki. Az alperesnek bemutatott engedményezési szerződés tartalmazta, hogy a felperes az alperessel szemben fennálló követeléséből 3 750 000 forintot engedményez egy Kft.-re, míg a fennmaradó részt az alperes bankszámlájára kell átutalni. A felperes ügyvezetője még 2015. január 28-án telefonon és e-mailben is közölte az alperes projektmenedzserével, hogy a felperes által kiállított végszámla illetéktelen kezekbe kerülhetett, és annak alapján az alperes csak a felperesnek fizethet, mert a követelést nem engedményezte. Ennek ellenére az alperes mégis az engedményezési szerződés szerint teljesített. A felperes a fennmaradó összeg megfizetését követelte, mivel álláspontja szerint a követelést nem engedményezte, az engedményezési szerződést nem a törvényes képviselője írta alá, s így az létre sem jött. Az alperest rosszhiszeműségét…

A betegek részletes és egyéniesített tájékoztatásának elmaradása kártérítési kötelezettséget alapoz meg
2019. június 7. Szakma

A betegek részletes és egyéniesített tájékoztatásának elmaradása kártérítési kötelezettséget alapoz meg

Ami a tényállást illeti, a felperes 2004-ben nyakiborda-műtéten esett át, amelyből szövődménymentesen meggyógyult. A beavatkozást megelőzően a műtétet végző orvostól részletes tájékoztatást kapott a műtéttel kapcsolatban. Egy autóbaleset miatt 2013-ban a másik oldali nyakiborda műtétre került a felperesnél sor az alperes intézményében. A műtétet megelőzően a korábbi beavatkozást is végző orvos arról adott tájékoztatást, hogy a műtét ugyanolyan lesz, mint a 2004-es. A felperes a műtéti beleegyező nyilatkozatot aláírta, azon csak utólag tüntették fel műtéti kockázatként a mozgáskiesést. A műtét során szövődményként a felperesnél maradandó vállidegfonat károsodás jött létre, amely részleges bénulással és funkciózavarral jár. A felperes 5 000 000 forint nem vagyoni kártérítést, és 430 500 forint elmaradt jövedelem megfizetését követelte az alperestől. Sérelmezte, hogy a 2013-as műtétet megelőzően nem kapott tájékoztatást annak kockázatairól, ilyen tartalmú nyilatkozatot csak a műtét után pár nappal írattak vele alá. Az alperes szerint a felperest a műtétet megelőzően annak szükségességéről, lehetséges szövődményeiről szóban és írásban is felvilágosították, a tájékoztatás kiterjedt a mozgászavarra is.   Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság megállapította az alperes felelősségét a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt és 500…

Pártfogó ügyvédi képviselet nem jár automatikusan a személyes költségmentességben részesülő félnek
2019. május 31. Szakma

Pártfogó ügyvédi képviselet nem jár automatikusan a személyes költségmentességben részesülő félnek

Ami a tényállást illeti, a kérelmező az elsőfokú hatóságnál jogi segítségnyújtás iránti kérelmet terjesztett elő, a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság előtt folyó személyhez fűződő jog megsértése tárgyú eljárásához, amit a hatóság elutasított. Ugyanígy döntött a fellebbezés alapján eljárt másodfokú hatóság. Döntésében kiemelte, hogy a személyes költségmentesség engedélyezése valóban kiterjed a Kúria előtti felülvizsgálati eljárásra, azonban a pártfogó ügyvédi képviselet automatikusan nem jár a személyes költségmentességben részesülő félnek sem. A beérkezett kérelmek számára, azok rendszerességére és tartalmára tekintettel megállapította, hogy a kérelmező szisztematikusan, mérlegelés nélkül terjeszti elő a pártfogó ügyvédi képviselet iránti kérelmeit, a joggyakorlás általános elveit túllépve használja a jogintézményt, így a támogatás iránti kérelme rosszhiszemű joggyakorlásra irányul. A jogi segítségnyújtásról szóló törvény (Jst.) szerint ilyen esetben kizáró ok áll fenn és nem lehet támogatást nyújtani. A kérelmező a határozat bírósági felülvizsgálata iránti kérelmében arra hivatkozott, hogy a Fővárosi Törvényszék részére teljes személyes költségmentességet engedélyezett, amely kiterjed a pártfogó ügyvédi képviselet iránti igényre is, így a pártfogó ügyvédi képviselettől nem zárható el.   Az elsőfokú eljárás Az eljáró bíróság elutasította a kérelmet. Kiemelte, hogy bár a kérelmező aktív korúak ellátására…

Hitelezői igények bejelentése a felszámolási eljárásban
2019. május 22. Szakma

Hitelezői igények bejelentése a felszámolási eljárásban

Ami a tényállást illeti, a bíróság a Cégközlönyben 2016. április 25-én közzétett végzésével megindította az adós felszámolását. B. 2016. október 24-én adott postára ajánlott küldeményként hitelezői igény-bejelentést, 3 600 000 Ft ki nem fizetett munkabérigényről. A kirendelt felszámoló az igényt nem vette nyilvántartásba. B. kifogást nyújtott be a felszámolóval szemben, mivel meglátása szerint törvényes határidőben adta postára hitelezői igény-bejelentését, ennek ellenére érdemi választ nem kapott. Kérte, hogy kötelezze a bíróság a felszámolót a hitelezői igény nyilvántartásba vételére. A felszámoló azzal érvelt, hogy a hitelezői igény-bejelentést B. a 180 napos jogvesztő határidőn túl nyújtotta be. A jogvesztő határidő 2016. október 22-én lejárt, a hitelezői igényt csak ezt követően adták postára. A 180 napos jogvesztő határidőn túl bejelentett követeléseket nem kell nyilvántartásba venni. Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a követelés a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, melyet B.-nek a jogvesztő határidőn belül be kellett volna jelentenie, erre azonban nem került sor. A másodfokú bíróság a döntést jóváhagyva hangsúlyozta, hogy a 180 napos igénybejelentési határidő anyagi jogi, azon belül jogvesztő határidőnek minősül. Az anyagi jogi határidők számítása során…

A bíróság nem helyettesítheti saját indokolását az alperesi határozat indokaival
2019. május 17. Szakma

A bíróság nem helyettesítheti saját indokolását az alperesi határozat indokaival

Ami a tényállást illeti, a felperesnél az adóhatóság a 2010-2011-es évre vonatkozóan a bevallások utólagos ellenőrzését folytatta le. Ennek eredményeként az ellenőrzött időszakra áfa adónemben összesen 67 935 000 forint adóhiánynak minősülő áfa adókülönbözetet állapított meg, 50%-os mértékű adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. Eljárásában az alperes 67 874 000 forintra csökkentette az adóhiány összegét. Ismertette az elsőfokú határozat és a felperesi fellebbezés tartalmát, majd részletes indokolását adta annak, érdemben miért volt jogszerű az elsőfokú határozat.   Az elsőfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Indokolásában a 3. oldal közepéig rögzítette az adóigazgatási eljárás megállapításait, innen a 9. oldal aljáig a felperes kereseti indokait, és röviden az alperes ellenkérelmét. A jogszabályok ismertetése, kisebb megszakításokkal, a 11. oldal közepéig tartott, innen a 17. oldal közepéig fejtette ki a jogi indokokat.   A felülvizsgálati kérelem tartalma A felperes álláspontja szerint a bíróság megsértette a Polgári perrendtartás azon rendelkezését, mely szerint az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. Meg kell…

Az új felszámolói névjegyzékbe nem került felszámolók helyzete a folyamatban lévő eljárásokban
2019. május 10. Szakma

Az új felszámolói névjegyzékbe nem került felszámolók helyzete a folyamatban lévő eljárásokban

Ami a tényállást illeti, a felperes pályázatot nyújtott be az új felszámolói névjegyzékbe való felvétele iránt, de mivel pályázata a 169. rangsorhelyet érte el, az új felszámolói névjegyzék keretszámába nem került be. A 2014. február 15-ig hatályos felszámolói névjegyzékből valamennyi felszámoló szervezet törlésre került, a törlés időpontja pedig megegyezett az új névjegyzék felállításának időpontjával. A folyamatban lévő eljárásokban nem kerültek felmentésre azok a vagyonfelügyelők és felszámolók, amelyek a pályázati keretszám miatt az új névjegyzékbe már nem nyertek felvételt. Ezen gazdálkodó szervezetekről a felszámolók névjegyzékét vezető szerv közhiteles hatósági nyilvántartást vezet ugyanolyan adattartalommal, mint a névjegyzékbe felvett felszámolókról és ellátja a szakmai beszámoltatásukkal, hatósági ellenőrzésükkel összefüggő feladatokat is. Az alperes a 2016. február 29-án törölte a felperest a folyamatban lévő ügyekben még eljáró felszámoló szervezetekről vezetett hatósági nyilvántartásból, mivel két éven belül legalább háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt csődeljárásban, felszámolási eljárásban, vagy helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában eljáró bíróság jogerősen pénzbírsággal sújtotta. Mindezek alapján a felperest az eljáró bíróság felmentette a folyamatban lévő eljárásokból. A felperes vitatta a vele szemben 2015. november 14. napja óta két éven belül legalább háromszor történő pénzbírság…

A még ki nem utalt és más által nem használt önkormányzati bérlakás nem lehet magánlaksértés tárgya
2019. május 3. Szakma

A még ki nem utalt és más által nem használt önkormányzati bérlakás nem lehet magánlaksértés tárgya

Ami a tényállást illeti, a terhelt a 2010 nyara óta határozatlan idejű lakásbérleti szerződés alapján lakott a városi önkormányzat tulajdonát képező önkormányzati bérlakásban. A szerződés szerint az önkormányzat a bérleti szerződés felmondására volt jogosult, ha a terhelt a lakbért a megfizetésre megállapított időpontig nem fizette meg, és a szerződés bármely okból történő megszűnésekor a terhelt köteles volt a lakást kiüríteni és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az önkormányzat birtokába visszabocsátani. Mivel a terhelt a díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget, az önkormányzat 2015. október végével felmondta a szerződést, és felhívta a terheltet, hogy e napig a lakást kiürített állapotban adja át.  A járásbíróság az önkormányzat által indított perben a 2016. október 17-ei jogerős ítéletében arra kötelezte a terheltet, hogy a bérlakást harminc napon belül hagyja el és azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át az önkormányzatnak. Mivel a terhelt ennek sem tett eleget, a járásbíróság a 2017. május 4-én feljogosította a végrehajtót, hogy a terhelt lakás elhagyására való kötelezettségének teljesítését a rendőrség közreműködésével kényszerítse ki. Erre 2017. június 15-én került sor, a lakáskulcsokat az önkormányzat képviselőjének átadta, a lakást pedig lezárták. Ennek…