Bejelentkezés Hírlevél

Bejegyzések jogeset címkével

Teljesítést követően, végrehajtás hiányában alaptalan a végrehajtás megszüntetésére irányuló kereset.
2019. augusztus 30. Szakma

Teljesítést követően, végrehajtás hiányában alaptalan a végrehajtás megszüntetésére irányuló kereset.

Ami a tényállást illeti, a felperes a 2005-ben a felperes CHF alapú kölcsönszerződés alapján szabad felhasználású kölcsönt kapott az alperestől, melyhez közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot tett. Az alperes 2013-ban közjegyzői okiratba foglaltan azonnali hatállyal felmondta a kölcsönszerződést, majd a közokirat záradékolásával végrehajtást kezdeményezett a felperes ellen. A felperes a végrehajtás megszüntetését kérte, de 2015-ben átadta a végrehajtónak a tartozás végrehajtó által kimutatott teljes összegét. A végrehajtó díjjegyzéket állított ki, melyben rögzítette: a felperes eleget tett a végrehajtható okiratban foglaltaknak, a végrehajtónál teljesített, s mivel megfizette a végrehajtási költséget és a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak járó általános költségátalányt is, megállapította, hogy a végrehajtás befejezésre került. A pert tárgyaló elsőfokú bíróság a felperes kérelmére 2016. áprilisában felfüggesztette a felperes ellen folyamatban lévő végrehajtást, mivel a felperes kifizette a végrehajtó által kimutatott teljes összeget, és ez állítás bizonyítottsága esetén alapot ad a végrehajtás megszüntetésére. A másodfokú bíróság megváltoztatta ezt a döntést és elutasította a felperes végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmét, mert egyértelműen megállapíthatónak találta, hogy a végrehajtás befejeződött, amit a végrehajtó a díjjegyzékében meg is állapított, és a befejezett (megszűnt) végrehajtás felfüggesztésére nincsen…

A kábítószer birtoklása bűntette elévülésének kezdete
2019. augusztus 23. Szakma

A kábítószer birtoklása bűntette elévülésének kezdete

Ami a tényállást illeti, a terhelt kizárólagosan használatában lévő tanyán 2015. május 21-én tartott rendőrségi házkutatás során a terhelt által ismeretlen időpontban és körülmények között megszerzett jelentős mennyiség alsó határának több mint tizenháromszorosát elérő heroint találtak.   Az első- és másodfokú eljárás A terheltet a törvényszék bűnösnek találta kábítószer birtoklásának bűntettében, amit az ítélőtábla is helybenhagyott.   A felülvizsgálati kérelem Felülvizsgálati indítványában a terhelt azt emelte ki, hogy az eljárás során a bűncselekmény elkövetési idejét nem tudták megállapítani. Sérelmezte, hogy nem bizonyították, hogy a kábítószer mikor készülhetett, mikor és milyen körülmények között került a megtalálási helyére. Így az lehetett több évtizede (harminc-negyven éve) is, ám az elévülést nem vizsgálták. Kérelmében felmentését indítványozta bizonyítottság hiányában. A Legfőbb Ügyészség alaptalannak találta az indítványt. Kiemelte, hogy a terhelt tudott a kábítószerről, azt szándékosan birtokában tartotta, ezért a bűnösségének megállapításával nem valósult meg anyagi jogi szabálysértés. Álláspontja szerint a terhelt terhére rótt állapot-bűncselekmény a rendőrségi házkutatás napjáig tartott. Ez jelenti a tizenöt éves elévülési idő kezdetét, amit (első eljárási cselekményként) a nyomozás elrendelése megszakított. Ily módon nem alapos a bűnösség elévülés ellenére történő megállapítására…

Teljességi záradék és joglemondás
2019. augusztus 16. Szakma

Teljességi záradék és joglemondás

Ami a tényállást illeti, az alperes által aláírt adásvételi szerződés szerint a felperes 40 000 000 forint vételáron üzlethelyiségeket vásárolt az alperestől. A vételárat az ingatlanok tehermentesítése érdekében teljes egészében a jelzálogjogosult részére kellett átutalni és az eladó kijelentette, hogy annak jóváírását követően a vevővel szemben követelése semmilyen további jogcímen nem állhat fenn. A szerződés értelmében az eladónak az ingatlanokat a vételár teljes kifizetését követően kellett a vevő birtokába adnia. A felperes az összeget a szerződés szerint átutalta. A felek a szerződéskötést megelőzően ténylegesen 60 millió forint vételár megfizetésében állapodtak meg, erre tekintettel a felperes további 5 000 000 forintot utalt, további vételárat nem fizetett, az ingatlanokra bejegyeztette a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba, de az alperes nem adta azokat a birtokába. A felperes arra kérte a bíróságot, hogy kötelezze az alperest az ingatlanok birtokba adására. Az alperes további 15 000 000 forint vételár megfizetésére kérte kötelezni a felperest, mivel az írásos szerződésben kikötött vételártól eltérően a megállapodásuk szerinti tényleges vételár 60 000 000 forint volt és az ingatlanokat csak a hátralékos vételár megfizetését követően köteles a felperes birtokába adni.   Az…

Az építésügyi hatóság kártérítési felelőssége a használatbavételi engedélyezési eljárás során történt mulasztásért
2019. augusztus 9. Szakma

Az építésügyi hatóság kártérítési felelőssége a használatbavételi engedélyezési eljárás során történt mulasztásért

Ami a tényállást illeti, a város jegyzője építési, majd használatbavételi engedélyt adott egy háromlakásos társasház építésére. Az I. rendű alperes, az építési munkák kivitelezője az egyik lakást a felperes részére értékesítette. Ez a lakás 3 évvel az átadást követően kigyulladt és nagyrészt megsemmisült. A tűz közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a kandallónak a kéménybe való bekötésére szolgáló füstcsöve nem volt kellő módon elszigetelve a közelben lévő faszerkezetektől, így az ott feltorlódott hő, az adott tér egyre emelkedő hőmérséklete váltotta ki a tüzet. A felperes keresetében 3 000 000 forint kártérítés egyetemleges megfizetésére kérte az alperesek kötelezését. A kivitelező kártérítési felelősségét arra alapította, hogy az építkezés során szakszerűtlen, tűzveszélyes műszaki megoldásokat alkalmazott, valószínűsíthetően nem végeztette el az általa épített kandalló és a hozzá kapcsolódó kémény környezetének szakhatósági vizsgálatát. A II. rendű alperes esetében arra hivatkozott, hogy a tűzoltók az utcában lévő tűzcsapból a tűzeset során vizet vételezni nem tudtak, és ez jelentősen hátráltatta a tűz eloltását. Az építésügyi hatóság kárfelelősségét arra alapította, hogy jogszabályt sértett, amikor szakhatósági hozzájárulás és helyszíni bejárás nélkül adta ki a tűzveszélyes épületre a használatbavételi engedélyt.…

A gyermektartásdíj mértékének megváltoztatása és a szülői felelősség kérdése
2019. augusztus 2. Szakma

A gyermektartásdíj mértékének megváltoztatása és a szülői felelősség kérdése

Ami a tényállást illeti, a házastársak ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban megállapodtak a házasságuk egyező akaratnyilatkozaton alapuló felbontásához szükséges járulékos kérdésekben. A három kiskorú gyermeket (ebből kettő iker) a felperes neveli és gondozza, a szülői felügyeletet közösen gyakorolják. A gyermektartásdíjként (korábban százalékos arány volt, de a megállapodásukat módosították) az alperes gyermekenként havi 35 500 forint határozott összegű gyermektartásdíjat fizetett. A tartásdíjat az alperes a gyermekek 18 éves koráig, középiskolai tanulmányaik esetén 20 éves korukig, illetve az életpályához szükséges tanulmányaik befejezéséig vállalta fizetni. Időközben a felperes új házasságot létesített, és mindkét fél magasabb fizetéssel járó pozícióban dolgozik. A felperes a tartás mértékének megváltoztatását, felemelését kérte a bíróságtól. Keresetét négy lényeges körülmény megváltozására alapította:  Az ikrek 2016 szeptemberétől iskolába mentek, ami jelentős többletkiadással járt. 2016 februárjában kiderült, hogy a fiú figyelemzavarban szenved, aminek költségei miatt megnövekedtek a kiadások. Az alperes teljesítőképessége pozitív módon változott, az életpályamodell bevezetésével jövedelme lényegesen emelkedett. 2017. január 1. napjától az ikergyermekekre kapott többlettámogatás megszűnt, ami havi 50 000 forint bevételkiesést jelentett. Úgy ítélte meg, az alperes a kért tartásdíj megfizetésére teljesítőképes, vagyoni körülményei megfelelőek. Jövedelmének lényeges emelkedése mellett…

A szerződéses örökös hozzátartozója, mint az öröklési szerződés tanúja
2019. július 26. Szakma

A szerződéses örökös hozzátartozója, mint az öröklési szerződés tanúja

Ami a tényállást illeti, az ügy peres felei az örökhagyó gyermekei. Az örökhagyó és az alperese között ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt öröklési szerződés jött létre. Az okiratot az örökhagyón és az alperesen kívül két tanú, köztük az alperes házastársa írta alá. Az örökhagyó halálát követően a felperes annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy az örökhagyó és az alperes között létrejött öröklési szerződés alaki okból érvénytelen, mivel a szerződés egyik tanúja az alperes házastársa volt, és így mint az örökös hozzátartozójának közreműködése miatt a szerződés érvénytelen.   Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasító döntésében hangsúlyozta, hogy a régi Ptk. szerint az öröklési szerződésre a más által írt végrendelet alakiságai az irányadóak, kivéve a régi Ptk. 632. §-át. Ez a szakasz mondja ki egyrészt, hogy az írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy más közreműködő személy, illetőleg ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó sajátkezűleg írta és aláírta. Másrészt, hogy a tanú, illetőleg a hozzátartozója részére szóló juttatás akkor sem érvénytelen, ha a végrendelkezésnél - rajta kívül - két tanú működött…

A jogi érdek valószínűsítése a törvényességi felügyeleti eljárásban
2019. július 19. Szakma

A jogi érdek valószínűsítése a törvényességi felügyeleti eljárásban

Ami a tényállást illeti, a zártkörűen működő részvénytársaság két részvényese között értékpapír-jogviszonyból származó igény tárgyában a Fővárosi Törvényszék előtt zajlott, egyezséggel jóváhagyott perben a peres felek megállapították, hogy a csereszerződéssel átruházott "A" sorozatú névre szóló törzsrészvény nem értékpapír, mivel nem felel meg a névre szóló értékpapírok érvényességi kellékének. Ezt követően a perben érintett egyik fél, a kérelmező törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmében a kérelmezett működéstől eltiltását, és a cég megszűntnek nyilvánítását, valamint a felszámolók névjegyzékét vezető hatóság kérelmezett törvénysértő működéséről történő értesítését kérte. Álláspontja szerint a Fővárosi Törvényszék előtt zajlott perben ítélet hatályú jogerős végzéssel bizonyított tény, hogy a kérelmezett társaság nyomdai úton előállított "A" sorozatú törzsrészvényei nem értékpapírok. Ennek következtében az "A" sorozatú törzsrészvények átalakításával létrehozott "B" sorozatú elsőbbségi részvények előállítása is jogszabályba ütközött. Kiemelte, hogy ezen részvények forgatmánnyal történt átruházásai lehetetlen szolgáltatásra irányultak, a részvénykönyvbe így törvényes és joghatás kiváltására alkalmas bejegyzések nem lettek volna tehetők. A kérelmezett szerint a kérelmező nem valószínűsítette az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét, továbbá a cégbíróság hatásköre nem terjed ki a részvények előállításának vizsgálatára. Megalapozatlannak tartotta a kérelmet, egyrészt, mert a…

A társasházi épület közös tulajdonú részei állagának megóvására fizetett összeg beszámítása a közösköltség-tartozásába
2019. július 12. Szakma

A társasházi épület közös tulajdonú részei állagának megóvására fizetett összeg beszámítása a közösköltség-tartozásába

Ami a tényállást illeti, az alperest a tulajdonában álló épületrész a felperes társasház 10/100-át meghaladó mértékben jogosítja, illetve kötelezi a tulajdonosi jogok gyakorlására, illetve a kötelezettségek teljesítésére. A közös tulajdonú tetőszerkezet állapotára és a szükséges javítási munkálatok felmérésére az alperes 2014 októbere és 2015 decembere között 4 szakvéleményt készíttetett, és mindösszesen 1 130 000 forint + áfa összegű szakértői díjat fizetett ki. Ezek alapján az derült ki, hogy a tető 9 hónapon belüli teljes felújítása szükséges. Erről az alperes tájékoztatta a közös képviselőt és a közös költségbe történő beszámíthatóság esetén a szükséges munkálatok saját költségen történő elvégzését is felajánlotta. Az állagmegóvás szükségességét a közös képviselő nem vitatta, de fedezethiány miatt nem tartotta kivitelezhetőnek. Az alperes tulajdonában álló épületrész 2015 nyarán a tetőszerkezet hibái miatt beázott, a károsodások kijavítására az alperes 1 131 510 forint + áfa összeget fizetett ki, további 2 675 954 forint + áfa összeget pedig az általa kötött vállalkozási szerződés alapján, a tetőszerkezet állagmegóvási munkálataira. Mindezek következtében 2014. május 1. és 2016. december 31. között nem teljesítette a közös-költség fizetési kötelezettségét, és 8 716 062 forint összegű…

Egy tragikus büntetőügyet és egy izgalmas munkajogi esetet mutat be a Kúria két új videófilmje
2019. július 9. Szakma

Egy tragikus büntetőügyet és egy izgalmas munkajogi esetet mutat be a Kúria két új videófilmje

Elkészült a “Kúriai esetek” videós kerekasztal-beszélgetés sorozat két újabb epizódja. Az egyik kisfilm egy tragikus büntetőügyet mutat be, egy olyan esetet, amelyben egy család halálra éheztette gyermekét. A másik videóban a szereplők arról beszélgetnek, kit és miért terhel felelősség, ha egy munkavállaló (kéményseprő) munkája során súlyos balesetet szenved.

A késedelmi kamat érvényesülése pénztartozás részteljesítésének elfogadásakor
2019. július 5. Szakma

A késedelmi kamat érvényesülése pénztartozás részteljesítésének elfogadásakor

Ami a tényállást illeti, a felperes (vállalkozó) és az alperes (megrendelő) közbeszerzési eljárás alapján vállalkozási szerződést kötöttek, melyben rögzítették, hogy a teljes beruházás a műszaki átadás-átvétellel teljesül. Az alperes az ellenszolgáltatást részben pályázati forrásból finanszírozza, a felperes pedig a részszámlák és a végszámla benyújtására a pénzügyi ütemtervben foglaltaknak megfelelően, az alperes teljesítésigazolását követően válik jogosulttá. Rögzítették, hogy a számlák ellenértékét az alperes és a közreműködő szervezet a támogatási szerződésben meghatározottak szerint, átutalással teljesítik. Az alperes a műszaki átadás-átvételt követően a felperes által benyújtott számlákat csak késedelmesen egyenlítette ki, ezért a felperes a vállalkozói díj és annak késedelmi kamata megfizetésére kérte az alperest kötelezni.   Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elmarasztalta az alperest. Úgy ítélte meg, bizonyítást nyert, hogy a felperes a számlákat a teljesítésigazolási jegyzőkönyvek szerint állította ki, és azok az esetleges hibákkal, hiányokkal és a dokumentumok átadásával kapcsolatos kifogást nem tartalmaztak. Ezen túl a számlákon szereplő teljesítési időpontok megegyeztek a teljesítésigazolási jegyzőkönyvekben feltüntetett időpontokkal. Így a bíróság szerint az egyes részszámlák kapcsán a felperes határidőben teljesített, a teljesítése hiba- és hiánymentes volt. Mivel az alperes a…