Bejelentkezés Hírlevél

Bejegyzések jogeset címkével

Súlyosan aránytalan az adómérték, ha az belátható időn belül felemészti az adótárgyat
2020. január 8. Szakma

Súlyosan aránytalan az adómérték, ha az belátható időn belül felemészti az adótárgyat

A telekadóról szóló szabályozás során a törvényben meghatározott elvek alkalmazása körében igazodni kell ahhoz a szemponthoz, hogy az adómérték az adótárgy telek forgalmi értékéhez képest ne legyen túlzott – a Kúria eseti döntése.   Ami a tényállást illeti, a települési önkormányzat külterületén egy telekadó hatálya alá tartozó szemétlerakó telep áll. A telep 395 547,3 m2, a földterület forgalmi értéke 2015-2016-ban 51 510 000 forint volt. A telekadóról szóló önkormányzati rendelet (R.) a telekadó mértékét azon külterületre, ahol a szeméttelep is helyezkedett, 2012. január 1. napjától négyzetméterenként 80 forintban, 2015. január 1-jétől négyzetméterenként 140 forintban határozta meg. A Kúria ezt a 80 Ft/m2, valamint 2015. január 1-jétől 140 Ft/m2 adómértékeket az adótárgy forgalmi értékéhez képest súlyosan aránytalannak találta, ezért a 2014. december 31-ig hatályos szövegrész törvényellenességét állapította meg, továbbá a 2015. január 1. napjától hatályos rendelkezéseket megsemmisítette. Hangsúlyozta, hogy a rendelet rendelkezései ellentétesek a helyi adókról szóló törvénnyel (Htv.), mivel a telekadó mértékének meghatározásakor nincsenek tekintettel a helyi sajátosságokra és az adózóknak a telektulajdonhoz kötődő észszerű teherviselő képességére. A döntés hatására az önkormányzat az ingatlan-nyilvántartásban szemétlerakó telepként nyilvántartott telkek esetében az…

Az adósságrendezési eljárásoknál az 50 000 Ft alatti tartozásokat is fel kell tüntetni
2020. január 3. Szakma

Az adósságrendezési eljárásoknál az 50 000 Ft alatti tartozásokat is fel kell tüntetni

A természetes személyek adósságrendezési eljárásának megindítása iránti kérelemben az adósnak valamennyi tartozását fel kell tüntetnie, így az 50 000 Ft alatti tartozásokat is – a Kúria eseti döntése.   Ami a tényállást illeti, az adós és az adóstárs természetes személy adósságrendezési eljárásának megindítása iránti kérelmet terjesztett elő a főhitelezőnél. A Családi Csődvédelmi Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) lefolytatta a jogosultságvizsgálatot, mely alapján megindult az eljárás. A főhitelező arról tájékoztatta a Szolgálatot, hogy az adós és adóstárs négy fennálló követelést elmulasztott bejelenteni a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésekor. A Szolgálat ez alapján a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen lefolytatásának tényét az ARE nyilvántartásba bejegyezte.   Az első- és másodfokú eljárás A bíróság megállapította, hogy az adós és adóstárs négy követelés tekintetében nem tett eleget bejelentési kötelezettségének, ezért az adós adósságrendezés iránti kérelmét hivatalból elutasította. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú döntést. Megállapította, hogy a négy hitelezői igény közül nem került bejelentésre egy 19 697 Ft összegű folyószámlahitel, és egy 39 460 Ft összegű személyi kölcsön. Az adós és adóstárs arra hivatkoztak, hogy tudomásuk szerint nem kellett bejelenteniük az 50 000 Ft alatti tartozásaikat. Mindezt…

A természetes személyek adósságrendezésének kezdeményezése és az adósságrendezés kezdő időpontja különböző fogalmak
2019. december 20. Szakma

A természetes személyek adósságrendezésének kezdeményezése és az adósságrendezés kezdő időpontja különböző fogalmak

A természetes személyek adósságrendezésének kezdeményezéséhez szükséges feltételek fennállását az adósságrendezés iránti kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozóan kell vizsgálni – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, az adós és az adóstárs 2016. január elején természetes személy adósságrendezési eljárásának megindítása iránti kérelmet nyújtott be, amely alapján a Családi Csődvédelmi Szolgálat az eljárás kezdeményezésének tényét bejegyezte az adósságrendezési nyilvántartásba és a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR). A Szolgálat lefolytatta a jogosultságvizsgálatot, majd 2016 októberében tájékoztatta az adóst, hogy a hirdetményt tett közzé a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásáról, a hitelezői igények bejelentése érdekében. A főhitelező 2016 novemberében listát készített a nyilvántartásba vett igényekről, majd 2017 januárjában arról tájékoztatta a Szolgálatot, hogy a határidőben bejelentett hitelezői igénybejelentéseket figyelembe véve az adós tartozása (66 619 549 Ft) meghaladja a vagyona 200%-át. Így véleménye szerint az adós nem felel meg a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényben írt feltételeknek. A törvény szerint adósságrendezés akkor kezdeményezhető, ha az adósnak összességében egy vagy több, összesen legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint közötti, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető tartozása van. Illetve ha ezek a tartozások meghaladják az adós,…

A normavilágosság követelményének érvényesülése a helyi adóknál
2019. december 13. Szakma

A normavilágosság követelményének érvényesülése a helyi adóknál

A helyi adóról szóló önkormányzati rendelet szövegében a normavilágosság követelményét kielégítve egyértelműen és félreérthetetlenül kell meghatározni az adó alanyát, tárgyát, mértékét – a Kúria eseti döntése.   Ami a tényállást illeti, a felperes Csepel önkormányzat területén egy 213 713 m2 területű telekadó-köteles ingatlannal rendelkezett. A helyi adókról szóló rendelet szerint azon a területrészen, ahol a felperes ingatlana volt, 335 Ft/m2 a telekadó összege [„Csepel északi részén húzódó területen (Weiss Manfréd út (209996, 209972, szalagtelek: 209960/3) - a Francia-öböl (209959) - Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág (209958, 209995) 335 Ft/m2”]. A jegyző mindezek alapján évi 71 593 855 Ft telekadót állapított meg a felperes terhére. Az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.   A kereseti kérelem A felperes szerint az önkormányzati rendeletben foglalt „Csepel északi részén húzódó területen” meghatározás nem rögzíti azon területrész pontos határait, amelynél az adó mértéke 335 Ft/m2, a rendelet nem definiálja pontosan a Csepel északi részének tekintendő területet, mert ezek között összesen hat, a helyrajzi számok alapján beazonosítható ingatlant nevez meg. Ez a megfogalmazás és az alperes értelmezése meglátása szerint a normavilágosság követelményeivel ellentétes. Másodlagos kereseti kérelmében a felperes a Kúria…

Az ügyész a bíróság előtti eljárása közhatalmi tevékenység
2019. december 5. Szakma

Az ügyész a bíróság előtti eljárása közhatalmi tevékenység

Az ügyész a bíróság előtti eljárásban közhatalmi tevékenységet folytat; közhatalmi szerv hatáskörében eljárva ügyészi szolgálati viszonya alapján gyakorolja az ügyészt megillető jogokat és tesz eleget az ügyészt terhelő kötelezettségeknek. Ezért a fellebbviteli főügyészség volt ügyésze az ügyészi jogviszonya megszűnését követően két évig nem járhat el védőként annál az ítélőtáblánál, amelynél az ügyészi feladatokat az a fellebbviteli főügyészség látja el, amelynek a tevékenységében a jogviszonya alapján az annak megszűnését megelőző öt évben részt vett – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a terhelt 2018 januárjában meghatalmazta az ügyvédi irodát a képviseletével, majd az ítélőtábla által nyilvános ülésen a terhelt védőjeként megjelent egy ügyvéd, csatolva az ügyvédi iroda által a helyettesítésre adott meghatalmazást. Az ítélőtábla az egyéni ügyvédet a büntetőeljárásból kizárta, mivel korábban a fellebbviteli főügyészség volt ügyésze volt. Az ügyvédi törvény értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója közhatalmi hatáskör gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített jogviszonya megszűnését követő két évig nem láthat el jogi képviseletet, illetve büntetőeljárásban védelmet azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv vagy jogutódja által folytatott közhatalmi eljárásban, amelynek a tevékenységében, valamint az irányításával vagy felügyeletével közvetlenül összefüggő feladat…

Tagok védelme a létesítő okirat módosítása során
2019. november 29. Szakma

Tagok védelme a létesítő okirat módosítása során

A Ptk. helyes értelmezése szerint akkor is valamennyi tag egyhangú határozatára van szükség a létesítő okirat módosításához, ha a módosítás valamennyi tag jogait azonos módon hátrányosan érintené, vagy valamennyi tag helyzetét azonos módon hátrányosabbá tenné. Az "egyes tagok" kifejezés alatt egy, több, de akár valamennyi tag is értendő – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a felperes és egy másik tag részvételével működő alperes törzstőkéje 11 250 000 Ft. A tagokat a törzsbetéteik arányában illeti meg szavazati jog, a felperest 13%, a másik tagot 87%. A társasági szerződés értelmében az üzletrész kívülálló személyre történő átruházása esetén a tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt a pénzszolgáltatás ellenében átruházni kívánt üzletrész megszerzésére ebben a sorrendben elővásárlási jog illeti meg. Az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásához a taggyűlés beleegyezése szükséges. A 2016. május 30-ra összehívott taggyűlésén a felperes nem vett részt, mivel meghatalmazottja a taggyűlés befejezését követően érkezett meg. A másik tag részvételével megtartott taggyűlésen a taggyűlés által hozott határozatok szerint a jövőben nem áll fenn az elővásárlási jog, az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásához pedig nem szükséges…

Kirendelés és a törvényes bíróhoz való jog
2019. november 21. Szakma

Kirendelés és a törvényes bíróhoz való jog

A törvényes bíróhoz való jog biztosításának garanciája a bíróság átlátható ügyelosztási rendje, illetve kirendelés esetén annak megfelelő kiegészítése. Ha ez megvalósult, a kirendelt bírónak a kirendelés tartama alatt, a kirendelés helye szerinti bíróság nevében történő eljárása a rá kiosztott ügyben alappal nem kifogásolható, az a tisztességes eljárás követelményét nem sérti, a meghozott ítélet hatályon kívül helyezését nem alapozza meg. Az ügyelosztási rendre a polgári jogi érvénytelenség szabályai nem alkalmazhatók – a Kúria eseti döntése.   Miután az elsőfokú bíróság elutasította a felperes kártérítés megfizetése iránti keresetét, a felperes fellebbezett, és az ítélet hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozással, hogy sérült a tisztességes eljáráshoz, a törvényes bírósághoz és a pártatlan ítélkezéshez fűződő alkotmányos joga.   A másodfokú eljárás A másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság az eljáró bíró személyének a megváltozását, annak indokait közölte a felekkel. A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elnöke az elsőfokú bíróság tájékoztatásával egyezően közölte, hogy a PKKB bíráját határozott időtartamra kirendelték a Fővárosi Törvényszékre. Kiemelte, hogy nem az ügy lett áthelyezve egy alacsonyabb rendű bíróságra, hanem a PKKB bírája, akire az ügyet átszignálták,…

A felülvizsgálható határozatok köre jogi analógia útján nem bővíthető
2019. november 15. Szakma

A felülvizsgálható határozatok köre jogi analógia útján nem bővíthető

Az eljárást hivatalból megszüntető végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye, ezért a Kúria az ilyen végzés ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmet visszautasítja. A felülvizsgálható határozatok köre jogi analógia útján nem bővíthető, mert a perrendi szabályok eltérést nem engedő természete az ilyen kiterjesztő jogmagyarázat alkalmazását kizárja – a Kúria eseti döntése.   Ami a tényállást illeti, a peres felek területi önkormányzatok voltak, 1991-ben területrész átadására kötöttek szerződést. A felperesek szerint az alperes a szerződésben vállaltak ellenére a részére átadott területen felépített hotel működésével összefüggésben befolyó építményadó, idegenforgalmi és helyi iparűzési adó bevételének 20%-át, valamint a hotel által befizetett idegenforgalmi adó alapján megállapított állami támogatás 20%-ának megfelelő pénzösszeget 2016-tól nem fizette meg, és ennek megfizetésére kérték kötelezni az alperest.   Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az ügy közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik, ezért az eljárást hivatalból megszüntette [Pp. 240. § (1) bekezdés i) pontja] és elrendelte az ügy iratainak áttételét a Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz. A bíróság álláspontja szerint a szerződést megkötő felek a közigazgatási perrendtartásról (Kp.) alapján közigazgatási szervnek minősülnek, és a szerződést a szerződéskötés időpontjára figyelemmel…

A sérelemdíj összegének meghatározása
2019. november 8. Szakma

A sérelemdíj összegének meghatározása

A sérelemdíj egyik funkciója az okozott hátrány kompenzációjaként a jogsértő és a személyiségi jogában sértett személy relációjában kifejezett anyagi kárpótlás, másrészről a magánjogi büntetés a hasonló jogsértések megelőzése érdekében. Ez utóbbi funkció esetében a sérelemdíj fizetésre kötelezett vagyoni viszonyai a sérelemdíj összegének mérlegeléssel történő meghatározása körében figyelembe vehetők – a Kúria eseti döntése.   Ami a tényállást illeti, a peres felek házastársak voltak, a válást követően négy közös gyermeküket az alperesénél helyezte el a bíróság a felperes kapcsolattartásra való feljogosítása mellett. A felek közötti megromlott viszony a válást követően sem változott. Az egyik gyermek 15 évesen elhunyt, temetéséről a felperes csak azt követően szerzett tudomást. A felperes kegyeleti jogának megsértésére hivatkozva kérte az alperest 1 400 000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezni.   Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és az alperest 700 000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte. A Ptk. 2:50. § (1) bekezdése szerint meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. Az ítélet indokolása szerint e rendelkezés…

2019. október 29. Napi

Ismét Pénzügyi Esetversenyt szervez az ELSA!

Idén is megrendezi éves Pénzügyi Esetversenyét a European Law Students’ Association (ELSA) magyar szervezete. A nagysikerű eseménynek a CMS Cameron McKenna Ügyvédi Iroda ad otthont. A joghallgatók jelentkezését a szervezők – bármely évfolyamról és jogi egyetemről – november 1-ig várják egy online teszt megoldásával és elküldésével.   A Pénzügyi Esetverseny immár harmadik éve a jogi karok által kínált pénzügyi jogi képzések szakma-és gyakorlatorientált kiegészítése céljából kerül megrendezésre. A résztvevők megismerhetik a jogterület alkalmazási lehetőségeit valóságos üzleti környezetben, továbbá lehetőséget ad a hallgatóknak pénzügyi alapműveltségük, problémamegoldó és jogi érvelési képességeik fejlesztésére, valamint gyakornoki helyek és más tárgyi jutalmak megszerzésére. A Verseny szakmai tartalmát az ország vezető pénzügyi jogászai: a CMS és a Dentons Réczica Ügyvédi Irodák, valamint a Magyar Fejlesztési Bank munkatársai segítettek összeállítani, akik egyben a Pénzügyi Esetverseny támogatói is. A jelentkező 2 fős csapatoknak először egy online tesztet kell kitölteniük, majd a továbbjutókat november 8-án az Ybl Palotában tartott szóbeli fordulókon hallgatják meg a zsűri tagjai. Itt egy valósághű, ingatlan-finanszírozással kapcsolatos jogvitában kell tanácsot adni. A legjobbak felperes-alperesi pozíciókban egymás ellen is érvelnek.   A Pénzügyi Esetversenyt támogató Wolters Kluwer…