Bejelentkezés Hírlevél

Bejegyzések jogeset címkével

2019. október 29. Napi

Ismét Pénzügyi Esetversenyt szervez az ELSA!

Idén is megrendezi éves Pénzügyi Esetversenyét a European Law Students’ Association (ELSA) magyar szervezete. A nagysikerű eseménynek a CMS Cameron McKenna Ügyvédi Iroda ad otthont. A joghallgatók jelentkezését a szervezők – bármely évfolyamról és jogi egyetemről – november 1-ig várják egy online teszt megoldásával és elküldésével.   A Pénzügyi Esetverseny immár harmadik éve a jogi karok által kínált pénzügyi jogi képzések szakma-és gyakorlatorientált kiegészítése céljából kerül megrendezésre. A résztvevők megismerhetik a jogterület alkalmazási lehetőségeit valóságos üzleti környezetben, továbbá lehetőséget ad a hallgatóknak pénzügyi alapműveltségük, problémamegoldó és jogi érvelési képességeik fejlesztésére, valamint gyakornoki helyek és más tárgyi jutalmak megszerzésére. A Verseny szakmai tartalmát az ország vezető pénzügyi jogászai: a CMS és a Dentons Réczica Ügyvédi Irodák, valamint a Magyar Fejlesztési Bank munkatársai segítettek összeállítani, akik egyben a Pénzügyi Esetverseny támogatói is. A jelentkező 2 fős csapatoknak először egy online tesztet kell kitölteniük, majd a továbbjutókat november 8-án az Ybl Palotában tartott szóbeli fordulókon hallgatják meg a zsűri tagjai. Itt egy valósághű, ingatlan-finanszírozással kapcsolatos jogvitában kell tanácsot adni. A legjobbak felperes-alperesi pozíciókban egymás ellen is érvelnek.   A Pénzügyi Esetversenyt támogató Wolters Kluwer…

Jogállami mérce, hogy a jogalkotó nemcsak megalkotni, hanem betartani is köteles az általa alkotott jogszabályban foglaltakat
2019. október 25. Szakma

Jogállami mérce, hogy a jogalkotó nemcsak megalkotni, hanem betartani is köteles az általa alkotott jogszabályban foglaltakat

Ami a tényállást illeti, az önkormányzat képviselő-testülete 2018. július 10-én rendes ülést tartott. A szervezeti és működési szabályzat (SMSZ) értelmében a képviselő-testület rendes üléseinek időpontját a képviselő-testület 2018. évi munkaterve tartalmazza. Az SZMSZ szerint a képviselő-testület az év júliusára és augusztusára nem tervez rendes ülést, ülésszünetet tart, így a Munkaterv sem tervezett 2018. július és augusztus hónapokra rendes ülést. A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása során megállapította, hogy a képviselő-testület rendes ülésének összehívására, valamint az ülés napirendjének elfogadására, az SZMSZ, a Munkaterv és jogszabályba ütköző módon került sor. A törvényességi felhívással a képviselő-testület nem értett egyet. Az ismételt törvényességi felhívást követően a képviselő-testület 2019. február 15-én megtartott ülésén újra úgy döntött, hogy nem ért egyet a törvényességi felhívással, ismételten elfogadta és megerősítette a képviselő-testület 2018. július 10. napi rendes ülésének napirendjéről szóló határozatát, és határozatban döntött arról, hogy ismételten elfogadja és megerősíti a 2018. július 10-ei ülésen hozott önkormányzati rendeletet (Ör.). Mivel az ismételt törvényességi felhívás is eredménytelevolt, a kormányhivatal a Kúriához fordult, kezdeményezte az Ör. törvényességi vizsgálatát és megsemmisítését.   A kormányhivatal indítványa A kormányhivatal indítványában hivatkozott arra, hogy az…

Az önkormányzati társulás működése során felmerülő jogviták elbírálása
2019. október 16. Szakma

Az önkormányzati társulás működése során felmerülő jogviták elbírálása

Ami a tényállást illeti, a felperes és az alperes önkormányzatok Köznevelési és Gyermekjóléti Társulást hoztak létre, és ezen keresztül valósították meg közösen a kötelező önkormányzati feladatként előírt gyermekjóléti alapellátást. A társulási szerződésben az intézmény fenntartásával kapcsolatos költségek viseléséről úgy rendelkeztek, hogy a székhely intézmény és tagintézmények közös fenntartásával és működésével kapcsolatos pénzügyi fedezetet a költségvetési törvényben meghatározott helyi önkormányzatok számára biztosított hozzájárulások, támogatások képezik. A külső forrásokból nem fedezett, illetve a helyi települési sajátosságok érvényesítését szolgáló működési kiadások, többletköltségek fedezetét a társult települési önkormányzatok átadott pénzeszközként, pénzügyi hozzájárulás címén biztosítják. Könyvelési hiba következtében a kedvezményes étkeztetésben részesülő gyermekek utáni normatív támogatást kétszeresen, egyrészt ezen a címen, másrészt térítési díj címén került elszámolásra. A normatív támogatással nem fedezett részt a társulás tagjainak kellett teljesíteniük, és mivel a felmerült költségekre a kétszeresen figyelembe vett támogatás nem jelentett elegendő fedezetet, a tagok közül a felperes teljesített jóval nagyobb arányú többletbefizetést. Így 2007 és 2014 között a társulás működtetéséhez a tagok 42 304 000 forinttal kevesebbel járultak hozzá, ezt az összeget a felperes a saját költségvetéséből finanszírozta. A felperes jogalap nélküli gazdagodás, majd a…

A nevezett örökös és a törvényes helyettes öröklés
2019. október 9. Szakma

A nevezett örökös és a törvényes helyettes öröklés

Ami a tényállást illeti, az örökhagyó a felperes testvére volt, az alperes pedig az örökhagyó házastársának előző házasságából született gyermeke. Az örökhagyó írásbeli magánvégrendeletében általános örököséül a házastársát (nevezett örökös) nevezte meg. A végrendelet szerint a végrendelet készítésekor (1987) az örökhagyónak kötelesrészre jogosult leszármazója nincs, amennyiben gyermeke születne, őt kötelesrészre lesz jogosult. A nevezett örökös az örökhagyóval egyidejűleg szintén végrendeletet készített, amelyben az örökhagyót nevezte meg örököseként, és kizárta az öröklésből a gyermekét (alperes). A nevezett örökös 2012-ben, az örökhagyó 2013-ban hunyt el. A közjegyző a hagyatéki eljárásban az örökhagyó hagyatékát ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzésével az alperes részére adta át végrendeleti öröklés címén.   A kereset A felperes szerint az örökhagyónak a törvényes öröklés rendje szerint ő az egyetlen örököse, ezért keresetében azt kérte a bíróságtól, hogy a hagyatékhoz tartozó ingóságok kiadására kötelezze az alperest. Érvelése szerint az örökhagyónak és a korábban elhunyt házastársának is egyértelműen az volt a végrendeleti szándéka, hogy egymást kívánták örökösükké tenni. A nevezett örökös az örökhagyó előtt elhunyt, a leszármazója (alperes) nem volt törvényes örökös, mivel az alperest a nevezett örökös kötelesrészre szorította. Ezért az…

A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség esetén
2019. október 2. Szakma

A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség esetén

A bíróság a közigazgatási határozatot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalkor hatályos jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül – a Kúria eseti döntése.   Ami a tényállást illeti, a felperes főállású egyéni vállalkozóként folytatott jogi ügyvédi tevékenységét - tagsági viszonya érintetlenül hagyása mellett - 2016. június 30. napjától, határozatlan időre szüneteltette. 2016. december 30-án benyújtott kérelme alapján, kérelmének megfelelően egyéni vállalkozói adószáma 2016. június 30. napi időponttal megszüntetésre került. A felperes 2016. október 14-én álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújtott be, amint mind az első, mind a másodfokú hatóság elutasított. Döntésükben arra hivatkoztak, hogy az ügyvéd egyéni vállalkozónak, az ügyvédi tevékenység szüneteltetése pedig keresőtevékenységnek minősül, ezért a felperes álláskeresőként való nyilvántartásba vételéhez az ügyvédi tevékenységét meg kell szüntetnie. A felperes álláspontja szerint megfelelt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról  szóló törvény feltételeinek ezért az álláskeresőkénti nyilvántartásba vételének nem volt akadálya. Keresetében azt kérte a bíróágtól, hogy vegyék álláskeresőként nyilvántartásba, és kötelezzék az alperest a közigazgatási jogkörben okozott kár megfizetésére. Úgy ítélte meg, 2016. július 1-től az adószáma NAV általi törlésének napjától sem egyéni vállalkozónak, sem…

Jogszerű volt a kormányzati „kampány” a főpolgármester mellett
2019. szeptember 27. Szakma

Jogszerű volt a kormányzati „kampány” a főpolgármester mellett

A Kúria Kvk.V.38.047/2019/5. számon a választási eljárás során fontos és nagy port kavaró döntést hozott a Kormány és a miniszter választási kampányban betöltött szerepéről. A döntés előzménye, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Magyarország Kormánya a 2019. szeptember 12-ei kormányinfón kijelentette, hogy a budapesti főpolgármester azért lehetett eredményes, mert együttműködött a Kormánnyal, főpolgármesternek alkalmas, míg a másik jelölt arra alkalmatlan. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásán nyilvántartásba vett egyik jelölő szervezet (a továbbiakban: kérelmező) 2019. szeptember 14-én a Fővárosi Választási Bizottsághoz (FVB) kifogást terjesztett elő, mert álláspontja szerint a miniszter és a Kormány ezzel megsértette a választási eljárási törvényben (a továbbiakban: Ve.) rögzített, a választás tisztaságának megóvása, a jelöltek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket. A kérelmező úgy ítélte meg, hogy a kormányinfó a közhatalmat gyakorló Kormány álláspontjának ismertetésére szolgál, amely eseményen a miniszter egyik főpolgármesterjelöltet negatív, míg a másikat pozitív színben bemutató nyilatkozata oly módon került megjelenítésre, hogy az nem volt elkülöníthető a kormány álláspontjának ismertetésétől, és arra a miniszter nem is törekedett. Ezért nyilatkozata nem magánvélemény, hanem a Kormány álláspontja, aminek következtében…

A kártérítés mérséklése a munkajogban
2019. szeptember 25. Szakma

A kártérítés mérséklése a munkajogban

A munka törvénykönyve szerinti kártérítés mérséklése jogintézmény alkalmazásának célja nem a ténylegesen kárt okozó és kártérítési felelősséggel tartozó munkavállaló mentesítése, hanem az, hogy a kisebb felelősséggel kirívóan nagy összegű kár okozása esetén a munkavállalót ne terhelje a kár teljes összege – a Kúria eseti döntése.   Ami a tényállást illeti, a felperes az alperesnél dolgozott villamosvezetőként, egyik este a forgalomirányító jelzőlámpa tilos jelzése ellenére nem állt meg és emiatt összeütközött a kereszteződésben neki jobb kéz felől szabályosan közlekedő autóval. Mind a villamosban, mind az autóban anyagi kár keletkezett, valamint egy személy 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Az alperest ezzel 523 240 forint kár érte. A felepres távolléti díja 152 617 forint volt, az alperesnél érvényben lévő kollektív szerződés gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértékét legfeljebb 4 havi távolléti díjnak megfelelő összegben határozta meg, szándékos vagy súlyos gondatlanság esetén a pedig a teljes kár összege. Az alperes az okozott kár megtérítésére irányuló eljárást indított a felperessel szemben, aki a felelősségét elismerte, csupán arra hivatkozott, hogy a lámparendszer kiszámíthatatlanul működik, ezért gyakran az utolsó pillanatban intenzíven fékezve kell megállni. Az alperes…

A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a felülvizsgálati kérelemhez csatolni kell
2019. szeptember 18. Szakma

A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a felülvizsgálati kérelemhez csatolni kell

Ami a tényállást illeti, az elsőfokú bíróság elutasította az adós egyezségi megállapodás jóváhagyása iránti kérelmét és a csődeljárást megszüntette, mivel meglátása szerint az adós által benyújtott egyezségi megállapodás nem tartalmazta az adósságrendezési és újjászervezési programot, ezáltal az egyezség kötelező tartalmi elemeinek hiányában jogszabályba ütközik   Az ítélőtábla eljárása Az elsőfokú határozatot az ítélőtábla helybenhagyta. Döntésében kifejtette, az elsőfokú bíróság a csődegyezség körében vizsgálandó körülményeket helytállóan tárta fel és helyes az abból levont jogi következtetése is, mivel a reorganizációs terv valójában az adós fizetőképességét és működését helyreállító, a gazdálkodószervezetet újjászervező programot nem tartalmazta, így az egyezség nem tartalmazza a jogszabályban előírt valamennyi kelléket.   A felülvizsgálati kérelem tartalma Az adós a végzés hatályon kívül helyezését és a csődegyezségi megállapodás jóváhagyását kérte, de a kérelméhez nem csatolt a felülvizsgálati eljárás engedélyezése iránti kérelmet, és az engedélyezés feltételeit alátámasztó indokokra a felülvizsgálati kérelmében sem hivatkozott. A Kúria megállapításai A csődtörvény szerint [6. § (3) bekezdés] a csőd-, illetve felszámolási ügyekben azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket a csődtörvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartás szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni. A…

Egyszerűsített ítélet a közigazgatási perrendtartásban
2019. szeptember 13. Szakma

Egyszerűsített ítélet a közigazgatási perrendtartásban

Ami a tényállást illeti, a kábeltévé, internet, vezetékes és mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó felperes az előfizetői egy részével határozott idejű szolgáltatási szerződéseket kötött kedvezményes tarifával, és azzal a kikötéssel, hogy amennyiben a szerződést az előfizető a határozott időtartam lejárta előtt felmondja, vagy szerződésszegésével okot ad a felperesi felmondásra, úgy az igénybe vett kedvezményeket vissza kell fizetnie. A felperes és az előfizető a szerződést annak lejárta előtt közös megegyezéssel megszüntették, majd új szerződést kötöttek más tartalommal, de szintén határozott időre. Az új szerződésben többek között rögzítették, ha azt az előfizető felmondja, vagy szerződésszegésével okot ad a felperesi felmondásra, akkor nemcsak az új szerződésből, hanem a már megszűnt szerződésből fakadóan igénybe vett kedvezményeket is követelheti tőle a felperes. Ezt a kikötést az elsőfokú hírközlési hatóság az elektronikus hírközlésről szóló törvény szabályaiba ütközőnek tekintette, mert véleménye szerint a kedvezmények visszakövetelése csak az új szerződésre vonatkozhat, a régire nem. Mindezek miatt 20 000 000 forint bírsággal sújtotta a felperest, valamint kötelezte a vonatkozó Általános Szerződési Feltételek módosítására. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az ügy érdemében egyetértett az elsőfokú határozatban írtakkal, és megállapította, hogy…

Közjogi jellegű és polgári jogi jogkövetkezmények a támogatási szerződéseknél
2019. szeptember 6. Szakma

Közjogi jellegű és polgári jogi jogkövetkezmények a támogatási szerződéseknél

Ami a tényállást illeti, a felek támogatási szerződést kötöttek LED-es fényterápiás fekvőkabin és szolárium kifejlesztésére. Az alperes helyszíni ellenőrzést követően az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználása szabályainak megsértését állapította meg. A Miniszterelnökség Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság mint központi koordinációs szerv a szabálytalanságot megállapító döntést helybenhagyta, majd az alperes a Miniszterelnökség jogorvoslati döntésére hivatkozással elállt a támogatási szerződéstől. A felperes a 124 619 358 forint visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget. A felperes érvénytelennek találta az alperes elállását a támogatási szerződésektől. Kereseti kérelme az elállás jogszerűtlenségének a megállapítására és a támogatás visszafizetésének kötelezettségének megszüntetésére irányult. Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Álláspontja szerint az elállás érvényességének, érvénytelenségének a megítélésekor nincs mód az elállás alapjául szolgáló határozat felülbírálatára, a polgári bíróságnak nincs hatásköre a szabálytalansági eljárás kapcsán további vizsgálatra. A perben irányadó a szabálytalansági eljárás során megállapításra kerültek, hogy a pályázó felperes a hiánypótlási felhívásoknak nem tett eleget, el nem számolható berendezést kívánt elszámolhatóvá tenni, a fejlesztés megvalósulása nem tűnt biztosítottnak, a projekt költsége nem volt alátámasztott, így mindezekre figyelemmel az alperes…