Magyarországon egy új munkaviszony többnyire próbaidővel kezdődik. Sokan erre bizonytalan időszakként tekintenek, pedig valójában a munkavállaló és a munkáltató számára is egy hasznos jogintézmény. Segítségével rövid idő alatt kiderülhet, hogy a szerződő felek hosszútávon is együtt tudnak-e működni. Hogy pontosan mit érdemes tudni róla, arról az OBH Deutschné dr. Kupusz Ildikót, a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnökét kérdezte.
Anyagi jogszabályba ütközés esetén szükségtelen a diszkrimináció és a joggal való visszaélés körében a bizonyítás lefolytatása.
A munkavállaló éves fizetett szabadsága a legtöbb esetben évről évre növekszik. Előfordulhat azonban, hogy az egyik évben kevesebb szabadság jár, mint korábban. Sőt, év közben is bekövetkezhet olyan változás, ami miatt a januárban megállapított éves szabadságnál csak kevesebb illeti meg a munkavállalót.
A károsultat valós, hiteles kárenyhítési elhelyezkedési kötelezettség terheli azzal, hogy a szakképzettségéről, az egészségi állapotáról, egyéb körülményeiről köteles tájékoztatást adni.
Ami a tényállást illeti, a felperes 2014 decemberében, a keresőképtelen állomány végét követően igénybe kívánta venni évi rendes szabadságát, hogy a karácsonyi ünnepeket immár gyógyultan családjával és unokáival tölthesse. Munkáltatója azonban a munka törvénykönyve (Mt.) értelmében (115. §), mivel éves betegszabadsága meghaladta a harminc napot, időarányosan 2013-ban négy, 2014-ben pedig 27 napot vont le az éves szabadságából. Az alapvető jogok biztosának 2014. novemberi jelentésében megállapította, hogy az Mt. azon rendelkezése visszásságot valósít meg, mely szerint a szabadság megállapítása szempontjából naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség minősül csak munkában töltött időnek. Meglátása szerint ez a rendelkezés sérti az Alaptörvényben meghatározott éves fizetett szabadsághoz fűződő jogot [XVII. cikk (4) bekezdés]. Ráadásul a szabályozás nem áll összhangban a 2003/88/EK irányelvvel, valamint nem tesz eleget maradéktalanul a nemzetközi szerződésekből adódó követelményeknek sem. A szabály 2015. január 1-jei hatállyal módosult. Az indokolás szerint azért, mert az Európa Parlament és Tanács 2003/88/EK irányelvnek a fizetett szabadságra vonatkozó rendelkezései nem teszik lehetővé, hogy az irányelv szerinti éves minimális szabadság azért csökkenjen, mert a munkavállaló az év egy részében keresőképtelen volt. 2015. január 1-től a keresőképtelenség…
