Hasznos időszak vagy bizonytalan átmenet?

Magyarországon egy új munkaviszony többnyire próbaidővel kezdődik. Sokan erre bizonytalan időszakként tekintenek, pedig valójában a munkavállaló és a munkáltató számára is egy hasznos jogintézmény. Segítségével rövid idő alatt kiderülhet, hogy a szerződő felek hosszútávon is együtt tudnak-e működni. Hogy pontosan mit érdemes tudni róla, arról az OBH Deutschné dr. Kupusz Ildikót, a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnökét kérdezte.

Mit takar a próbaidő jogintézménye? Ez kötelező eleme a munkaszerződéseknek?

A legfontosabb, hogy a próbaidő alatt mind a munkavállaló, mind a munkáltató azonnali hatállyal felmondhatja a munkaviszonyt, úgy, hogy ezt indokolniuk sem kell. Lényegében a munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó jogintézményről van szó, amely az írásbeli munkaszerződés megkötésével keletkezhet. Utóbbinak, ez egy eshetőleges, lehetséges eleme, csak írásbeli munkaszerződésben lehet kikötni és tartama a munkaviszony kezdetétől számítandó. Viszont a munkaviszony kezdete nem feltétlenül a tényleges munkába állás napja, hanem az az időpont, amelyet a felek a munkaszerződésbe belefoglaltak, vagy amelyet a törvény ekként határoz meg. Ha a felek nem határozták meg a munkaviszony kezdetének az időpontját, a jogszabály szerint a munkaviszony a munkaszerződés megkötését követő napon kezdődik.

Mi a helyzet akkor, ha felek szóbeli megállapodást kötnek a próbaidőről?
Minden esetben csak az írásbeli megállapodás tekinthető érvényesnek. Továbbá a próbaidőről a munkaviszony keletkezése időpontjában, azaz az írásbeli munkaszerződés   megkötésekor  kell megállapodni. Utólag ezt nem lehet pótolni.
Erre vonatkozóan felidéznék egy olyan eseti döntést, amelyet a Kúria bírált el. Az ítélet lényege, hogy a próbaidő kikötését a munkába lépést követő néhány napos késedelemmel sem lehet joghatályosan pótolni. Arról volt szó, hogy a munkavállaló előbb lépett munkába, mint ahogy a szerződés létrejött közte és a munkáltatója között. Ebben az esetben a szerződés hiába tartalmazott próbaidőre vonatkozó kikötést, és a tartama alatt hiába mondta föl a munkáltató indoklás nélkül a munkaviszonyt, a Kúria azt mondta ki, hogy a próbaidő kikötésére érvénytelenül került sor, ezért a munkáltató azonnali hatályú felmondása jogellenes.

Mi a helyzet akkor, ha egy munkáltató egy vagy több próbanap alkalmával akarja tesztelni a munkavállalót, hogy alkalmas-e a betöltésre váró állásra?
Erre a munkáltató nem kötelezheti a munkavállalót. Olyat, hogy próbanap a jogszabály nem ismer, erre senki nem kötelezhető. Gyakran előfordul továbbá az is, hogy a felek nem írnak alá munkaszerződést és a munkaviszony létesítése nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek. Ettől függetlenül munkavégzés esetén a munkavállalónak minden körülmények között jár munkabér.

Mennyi ideg lehet valaki próbaidőn? Hogyan történik ennek a számítása?
Ezt a kérdést az Mt. akként szabályozza, hogy a munkaszerződésben a felek legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ha a munkáltatónál létezik kollektív szerződés, akkor az legfeljebb hat havi próbaidőt állapíthat meg. Nagyon érdekes, hogy hogyan történik a próbaidő számítása. Ebben a naptár az irányadó. Ebben az esetben nem a határidőről van szó, nem a határidő számítás szabályai az irányadóak, hanem kizárólag csak az idő múlásának van jelentősége.

Hosszabbításra van lehetőség?
Hosszabbításra közös megegyezéssel van lehetőség, de csak akkor, ha a jogszabályban megengedettnél rövidebb próbaidőt kötnek ki a felek. Azonban hosszabbítás esetén sem léphetik túl a három, illetve kollektív szerződés esetén a hat hónapot.

Ha a munkavállaló a próbaidő alatt akar szabadságra vagy betegszabadságra menni, azt megteheti?
A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben megilleti a szabadság, a betegszabadság pedig a betegség miatti keresőképtelenség miatt jár. Mivel a próbaidő is munkával töltött időnek minősül, így ennek tartama alatt is lehet szabadságra és betegszabadságra menni.

Előfordul, hogy valakit új munkakörbe helyeznek át a munkahelyén. Ilyenkor is lehet próbaidőt megállapítani?
Egy ilyen lépés a munkakört érinti. Volt például egy olyan eset, amikor egy cégnek megváltozott a tulajdonosi köre. Erre hivatkozva a munkáltató először a munkaviszony megszűnését kezdeményezte, ami közös megegyezéssel meg is történt. Ezt követően a felek új munkaszerződést írtak alá. Ebben próbaidő kikötése  is szerepelt, majd a próbaidő alatt a munkáltató indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmondott a munkavállalónak. Utóbbi így elesett a végkielégítésétől és felmondási idő kifizetésétől is.

Ezt az ügyet szintén a Kúria bírálta el, amely kimondta, hogy a két megállapodást – a munkaviszony megszüntetési megállapodást és az új munkaszerződést – egy összefüggő folyamat részeként kell értékelni. A döntésben az is szerepelt, hogy a tulajdonosváltásnak nem volt hatása a fennálló munkaviszonyra, a folyamatos foglalkoztatáshoz pedig nem volt szükség új munkaszerződés megkötésére. Emellett a Kúria szerint a munkáltató eljárása a munkavállaló jogos érdekének csorbítására irányult, amely így joggal való visszaélésnek minősült a munkáltató részéről.

Kényes helyzet állhat elő akkor is, ha egy női munkavállaló a próbaideje alatt közli, hogy várandós. Ebben az esetben is felmondhat neki a munkáltató?
A próbaidő alatti, azonnali hatályú felmondásnál nincs felmondási védelem, ez a várandós munkavállalókra is vonatkozik. Ebben az esetben azonban a joggal való visszaélés tilalmába nem ütközhet az azonnali hatályú felmondás, valamint a munkáltatónak a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás, továbbá az egyenlő bánásmód követelményét is meg kell tartania.

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint az anyaság védendő tulajdonságnak minősül. Az erre való munkavállalói hivatkozás esetén, ha a munkáltató nem tudja igazolni az egyenlő bánásmód megtartását, – az ítélkezési gyakorlat szerint – a munkáltató próbaidő alatti felmondása jogellenesnek minősül. Az egyenlő bánásmód megsértésére vagy a joggal való visszaélésre hivatkozás azonban csak akkor lehet sikeres a munkavállaló részéről, ha a váradósság tényét a munkáltató felé – az együttműködési kötelezettsége körében – a munkáltatói intézkedés közlését megelőzően bejelenti. Az egyenlő bánásmód követelményére azonban ritkán hivatkoznak a bíróságon, mivel a bizonyítási terhek megoszlanak a munkavállaló és a munkáltató között.

Összességében, hogyan tudná összefoglalni, hogy mire jó a próbaidő jogintézménye?
Azt tudnám mondani, hogy a próbaidő abban az esetben hasznos jogintézmény, ha a felek korábbról nem ismerték egymást, és a cél, hogy kölcsönös tudást szerezzenek egymásról, a munkavállaló megismerje munkaviszonyokat, körülményeket és a munkavégzés feltételeit. Amennyiben ezeket nem tartja megfelelőnek, vagy éppen a munkáltató nem érezte megfelelőnek a felvett munkavállalót a kijelölt feladatok elvégzésére, akkor azonnali hatállyal, indoklás nélküli felmondással megszüntethetik a jogviszonyt. Ez gyakorlatilag mindkét fél számára lehetőséget ad arra, hogy bonyolultabb jogi procedúra nélkül váljanak el egymástól az útjaik.

(birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Egymilliárdos adóadócsalással gyanúsítanak egy nemzetközi céghálózatot
2019. október 17.

A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség indítványára hat embert tartóztattak le a napokban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy egy Európára kiterjedő céghálózat tagjaiként fiktív számlákkal, közel egymilliárd forint forgalmi adót csaltak el - közölte a főügyész csütörtökön.

Életfogytiglant kapott a népligeti gyilkos
2019. október 17.

Jogerősen életfogytig tartó fegyházra ítélték azt a férfit, aki több nőre is rátámadt, egyik áldozatát szexuálisan bántalmazta, majd megölte - közölte a Fővárosi Főügyészség csütörtökön.