A Kúria jogegységi határozata szerint a biztosítéki céllal alapított önálló zálogjog esetén azt, ha a zálogjog közvetlen megszerzőjének jogutódja a zálogjog megszerzésekor legalább arról tudott, hogy az önálló zálogjogot egy másik jogviszonyra tekintettel, annak biztosítékaként alapították, úgy kell tekinteni, hogy az alapul szolgáló jogviszonyt ismerte.
Ha a jogosult a kölcsönszerződést azonnali hatállyal szerződésszerűen felmondja, a szerződés a felmondás közlésével szűnik meg. Nem érinti a felmondás jogszerűségét önmagában az, ha a jogosult a felmondásban a felmondás hatályosulásának időpontjaként tévesen a közlést megelőző időpontot jelöl meg – a Kúria eseti döntése.
A NAIH 1.000.000,- Ft bírságot szabott ki arra a bankra, amely tévedésből az érintett adatait tüntette fel a Központi Hitelinformációs rendszerben adóstársként, annak ellenére, hogy az érintett sem hitelszerződést, sem kölcsönszerződést nem kötött a bankkal.
A szerző az alábbiakban a veszélyhelyzetre tekintettel kihirdetett hitelmoratórium egyik speciális esetét, a folyószámlahitelek lehívásának kérdését elemzi, mivel ennek egyes részletei a gyakorlatban értelmezési kérdéseket vetnek fel.
Az OTP Bank tájékoztatót tett közzé, amelyben összefoglalta a koronavírus miatt életbe léptetett változásokat.
Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.
Októberben is ülésezett a devizahiteles törvények hatálya alá tartozó szerződések érvénytelenségével kapcsolatos perekkel foglalkozó konzultációs testület.
Az EUB döntése értelmében nem várható el a bankoktól, hogy tájékoztassák a fogyasztót a bizonyítási teherről és a megfordításának jelentőségéről.
A NAIH 1.000.000,- forintos bírságot szabott ki az adatkezelőre, mert az érintett kérésére nem törölte a telefonszámát, ezzel pedig megsértette az érintett törléshez való jogát és az adattakarékosság elvét.
Ami a tényállást illeti, a baráti viszonyban lévő felek közös vállalkozásba kívántak kezdeni. A tevékenységhez kiszemelt ingatlan tulajdonjogát a nem magyar állampolgárságú felperes nem szerezhette meg, így az ingatlant az alperes vásárolta meg 30 000 000 forint vételáron, amelyet a felperes biztosított a részére. Az ezt biztosító kölcsönszerződés szerint az összeget a felperes határozatlan idejű, kamatmentes kölcsönként biztosította az alperesnek, amelyet a megvásárolt ingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal biztosítottak. Az alperes a felszólítástól számított 90 napon belül volt köteles a kölcsön visszafizetésére. A felek viszonya megromlott, a vállalkozás is meghiúsult, ennek ellenére újabb megállapodást kötöttek, amelyben túl azon, hogy megerősítették az eddigieket, a szerződést kiegészítették azzal, hogy az ingatlant az alperes csak a felperes előzetes hozzájárulásával idegenítheti el, a felperest illeti meg a föld után a haszonbérleti díj, de ő köteles a helyi adó megfizetésére. Megállapodtak abban is, hogy eladáskor a 30 000 000 forint feletti többletárbevétel 50%-a az alperest illetheti meg. Az ingatlant az alperes használta és szedte hasznait. A felperes 2013. novemberében mondta fel a kölcsönszerződést és felhívta az alperest a kölcsön visszafizetésére, aki ennek nem tett eleget. A felperes…
